Főoldal
BÚCSÚ Tájékoztatás ügyfeleinknek folyamatban lévő ügyeikről Megtartotta utolsó sajtótájékoztatóját a kisebbségi ombudsman Jelentés a nemzetiségi felsőoktatás helyzetéről Utóvizsgálat Gyöngyöspatán Vélemény a készülő nemzetiségi törvény tervezetéről Kanada nagykövetének látogatása A kisebbségi ombudsman véleménye a köznevelési törvény tervezetéről Látogatás az Országgyűlési Biztos Hivatalában A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának állásfoglalása a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási és Roma Stratégia című tervezetről Elkészült a kisebbségi ombudsman jelentése a nemzeti és etnikai kisebbségi általános iskolai nevelés-oktatás helyzetéről A Roma Holokauszt évfordulója Kisebbségtudományi konferencia Egerben A szlovák kormány emberi jogi szakértőjének látogatása a kisebbségi ombudsman hivatalában Justiitia Regnorum Fundamentum-díj Ennyit ér a kormánypártok közjogi és politikai garanciája? Ennyit ér a szava, Szájer Úr? Országjárás Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Könyvbemutató Az ENSZ rasszizmus elleni különmegbízottjának látogatása A kisebbségi ombudsman, valamint a hazai nemzetiségi közösségek vezetőinek közös állásfoglalása az Alaptörvény nemzetiségi jogi rendelkezéseiről Szarka László kapta az idei Kemény István-díjat Dr. Kállai Ernő a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa és munkatársai 2011. május 3-4. között Bács-Kiskun megyébe látogattak, ahol több településen tájékozódtak a megyében élő kis A kisebbségi ombudsman sajtóközleménye a Gyöngyöspatán lezajlott tragikus események utáni helyzetről A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának jelentése a 2011 márciusában történt gyöngyöspatai események és a hasonló jelenségek veszélyeiről Fogyatkozó hittel és bizalommal A kisebbségi biztos a Büntető Törvénykönyv módosítását javasolja a faji indítékú bűncselekmények elleni hatékonyabb fellépés érdekében A Szlovén Köztársaság nagykövetének látogatása A szlovák nagykövet látogatása Megemlékezés a Magyar-Lengyel Barátság Napjáról Kállai Ernő 2011. március 22-i parlamenti felszólalása A kisebbségi ombudsman vizsgálja a gyöngyöspatai eseményeket …és mi lesz a kisebbséghez tartozók emberi méltóságával? Nagykövetek látogatása 2011. március 15. Mit kívánnak a magyarországi nemzetiségek Nyilatkozat Kállai Ernő felszólalása a Parlamentben a kisebbségi választásokról készült jelentés vitájában Dr. Kállai Ernő és Eleni Tsakopoulos Kounalakis találkozója Ombudsmani látogatás Baranya megyében Évértékelő sajtótájékoztató Kállai Ernő a Szociológiai Társaság elnökségi tagja Kisebbségekért Díj 2010 Szimpózium a romák társadalmi felzárkózásáról Ombudsmani látogatás Komárom-Esztergom megyében
 
  Hírek
Látogatás az Országgyűlési Biztos Hivatalában A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának állásfoglalása a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási és Roma Stratégia című tervezetről Elkészült a kisebbségi ombudsman jelentése a nemzeti és etnikai kisebbségi általános iskolai nevelés-oktatás helyzetéről A Roma Holokauszt évfordulója A szlovák kormány emberi jogi szakértőjének látogatása a kisebbségi ombudsman hivatalában Justiitia Regnorum Fundamentum-díj Ennyit ér a kormánypártok közjogi és politikai garanciája? Ennyit ér a szava, Szájer Úr? Országjárás Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Könyvbemutató Az ENSZ rasszizmus elleni különmegbízottjának látogatása A kisebbségi ombudsman, valamint a hazai nemzetiségi közösségek vezetőinek közös állásfoglalása az Alaptörvény nemzetiségi jogi rendelkezéseiről Szarka László kapta az idei Kemény István-díjat Dr. Kállai Ernő a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa és munkatársai 2011. május 3-4. között Bács-Kiskun megyébe látogattak, ahol több településen tájékozódtak a megyében élő kis A kisebbségi ombudsman sajtóközleménye a Gyöngyöspatán lezajlott tragikus események utáni helyzetről A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának jelentése a 2011 márciusában történt gyöngyöspatai események és a hasonló jelenségek veszélyeiről Fogyatkozó hittel és bizalommal A kisebbségi biztos a Büntető Törvénykönyv módosítását javasolja a faji indítékú bűncselekmények elleni hatékonyabb fellépés érdekében Ombudsmani látogatás Baranya megyében Dr. Kállai Ernő és Eleni Tsakopoulos Kounalakis találkozója A kisebbségi ombudsman fogadta a Washingtoni Külügyminisztérium roma ügyekkel foglalkozó tanácsadóját Kállai Ernő találkozója a Szlovák Köztársaság nagykövetével Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszt kitüntetés Dr. Szajbély Katalinnak Kövér László és Kállai Ernő találkozója A roma holokauszt nemzetközi emléknapja Manuel Sarrazin látogatása Kállai Ernőnél Kállai Ernő a Szociológiai Társaság elnökségi tagja Kisebbségekért Díj 2010 Szimpózium a romák társadalmi felzárkózásáról Ombudsmani látogatás Komárom-Esztergom megyében Dr. Kállai Ernő gondolatai az Emberi Jogok Napján Találkozó a Cseh Szenátus delegációjával „A romák felzárkózása európai dimenzióban” Kerekasztal konferencia a romák társadalmi beilleszkedéséről Előadás a Corvinus Egyetemen Kállai Ernő találkozója Pordány Lászlóval II. Egri Roma-zenei fesztivál XI. Regionális Német Nemzetiségi Kulturális Gála Kállai Ernő és Morten Kjaerum találkozója Szociális EXPO Multikulturális Magyarország a médiában Több nyelven egy hazában Évzáró a Független Médiaközpontban Konferencia Burgenlandban Kisebbségi érdekképviselet - Haszonszerzés vagy közösségi érdek? Kállai Ernő találkozója Bayer Mihállyal Az aradi vértanúk Kállai Ernő és Darja Bavdaz Kuret nagykövet találkozója A Magyar Könyvtárosok Egyesületének Vándorgyűlése Magyarországi Szlovákok Napja Justitia Regnorum Fundamentum-díj Magyarországi Lengyelek Napja A kisebbségi önkormányzati választások zavartalan lebonyolítását segítő állásfoglalások Dr. Kállai Ernő kisebbségi biztos találkozója Balog Zoltán és Szászfalvi László államtitkárokkal Kállai Ernő találkozója az Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság vezetőivel Ombudsmani vélemény a települési és az országos kisebbségi önkormányzati képviselők létszámának csökkentéséről szóló törvényjavaslatról Kállai Ernő részvétnyilvánítása Furmann Imre halála alkalmából Közelednek a kisebbségi választások Ombudsmani látogatás Nógrád megyében Kállai Ernő és Goran Bašić találkozója Dr. Kállai Ernő találkozója az Internationaler Baouorden képviselőivel Felhívás a települési kisebbségi önkormányzati választások törvényes lebonyolításának, tisztaságának megőrzése érdekében Esélyegyenlőségi Nap Dr. Kállai Ernő kisebbségi ombudsman hivatalában fogadta Andrzej Mirgát, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) romaügyi főtanácsadóját. Archívum
 
  A kisebbségi biztos és hivatala  
  Dokumentumok  
  Panaszügyek  
  Tudásbázis  
  Könyvespolc  
  Országos kisebbségi önkormányzatok  
  Sajtószoba  
  Kisebbség és média  
  II. Kisebbségi Kerekasztal  
  Partnereink  









:: HU :: Hírek :: Archívum ::


Rövid összegzés a nemzeti és etnikai jogok országgyűlési biztosának a „Romák foglalkoztatása a közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban” című program vizsgálatáról

kisebb betű nagyobb betű   e-mailben elküld nyomtatás

A hátrányos helyzetű csoportok tényleges egyenlőségének megteremtését célzó intézkedéseket a közvélemény pozitív diszkriminációként ismeri, ám ez a kifejezés úgy tünteti fel az előnyben részesítést, mintha az a diszkrimináció egyik fajtája volna. Holott az előnyben részesítés a többletjogok biztosításának egy megengedett technikája, azaz jogszerű különbségtétel. Az Egyesült Államokban ezt "affirmative action", míg az Európai Unióban ugyanerre a "positive action" kifejezést használják. Az Alkotmány 70/A.§ (3) bekezdése és az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény szakított a korábbi terminológiával, és a pozitív diszkrimináció kifejezés helyett az "előnyben részesítés" fogalmát használja, meghatározva az előnyben részesítés fogalmát, korlátait és alkalmazásának feltételeit. A vizsgált program is az előnyben részesítés körébe esik.



Az előnyben részesítő intézkedések indokát a magyarországi cigány kisebbségi közösségek esetén az a társadalmi-történelmi tény adja, hogy e kisebbség tagjai - nagy részben az őket a történelem során sorozatosan ért hátrányos megkülönböztetés miatt - halmozott gazdasági-társadalmi problémákkal küzdenek. A szisztematikusan elszenvedett faji diszkrimináció marginalizálja e csoport tagjait a társadalmi-gazdasági életben, amelyek ellensúlyozása nem lehetséges hatékony, átgondolt, rendszerszerű pozitív intézkedések elfogadása nélkül. A faji megkülönböztetés valamennyi formájának felszámolására irányuló ENSZ Egyezmény kifejezetten kötelezi a részes államokat a pozitív intézkedések elfogadására, míg az Emberi Jogok Európai Bírósága, az Európa Tanács Rasszizmus és Intolerancia Elleni Bizottsága, az Európai Unióban a faji megkülönböztetést tiltó irányelv kifejezetten javasolja azt. Mindegyik igen tág mozgásteret ad az egyes államokban a konkrét megvalósítás tekintetésben.

A Kormány 2009 szeptemberében döntött arról, hogy az Államreform Operatív Program keretében programot indít, amely diplomás romák (központi és regionális, megyei államigazgatási és igazságszolgáltatási foglalkoztatását segíti elő. A programot 2010 áprilisában kiterjesztették az önkormányzati igazgatásra is. Ennek keretében mintegy 250 fő közigazgatási versenyvizsgára felkészítését, ingyenes vizsgáztatását, valamint az üres álláshelyeket roma pályázókkal betölteni kívánó igazgatási, igazságszolgáltatási szervezeteknél 200 fő határozatlan idejű jogviszonyban foglalkoztatását, mentorálását tervezték. A szervezésre 100 millió Ft-ot, az első éves teljes bérköltségekre 1 milliárd Ft-ot biztosítottak, míg a második évben a foglalkoztatás megőrzését már állami bértámogatás nélkül kellett vállalni a résztvevő szervezeteknek. A program összehangolásával a Szociális és Munkaügyi Minisztériumot, míg a versenyvizsgára felkészítéssel, bonyolítással, valamint a foglalkoztatási pályázat szervezésével a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központot (KSZK) bízták meg. A pályázati határidők még nem zárultak le, máig mintegy 60 fő tudott így lehelyezkedni és 170 fő tett le versenyvizsgát a program feltételeinek megfelelő 287 főből, amelyet egy évig még fel tud használni, ha önerőből kívánna elhelyezkedni a közigazgatásban. A beérkezett panaszok alapján, a futamidő leteltét be nem várva, a vizsgálat számos hibát feltárt:

(1) a közigazgatási versenyvizsgára felkészítés távoktatással történt, amely a nem jogi, igazgatási végzettségű, esetleg már régebben végzett diplomások számára nem volt megfelelő, így nagy volt a lemorzsolódás, az eredménytelen vizsga, amelyet az ingyenes pótvizsgával próbáltak ellensúlyozni;
(2) mint oly sok más roma programban, itt sem volt fontos annak tisztázása, hogy a pályázók romák-e, ezt a jelentkezési lap kitöltésével adottnak tekintették, miközben a sajtóban is nyilatkoztak résztvevők arról, hogy egyáltalán nem romák. A panaszok egy része kifejezetten azt kifogásolta, hogy a felvettek jelentős része nem tartozott a célcsoporthoz. Ezt elősegítette az a lehetőség is, hogy már a pályázó igazgatási szervezetnél dolgozót utólag is be lehetett vonni a programba, ha nyilatkozott, hogy roma, és ezzel bértámogatást szerzett a munkáltatójának;
(3) a pályázók adatait, ide értve származásikat több évig kell kezelni az indikátorok alapján is, miközben az adatkezelők (a pályázatot fogadó és feldolgozó VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft, a KSZK és a monitorozást végző NFÜ) adatkezelése nem átlátható, így a program résztvevőinek adatvédelmi joga így sérülhet. A pályázati felhívásban és útmutatóban az alkalmazott jogszabályok közt sem Avtv., sem az Ebktv. nem szerepelt;
(4) a módosított 406/2007. (XII.27) Korm. rendelet szerint a magát romának valló, felsőfokú végzettségűeknek meghirdetett, külön program kivételes eljárást kívánt meghatározni (a versenyvizsga letételét követő 12 hónapig az általános, a KSZK által bonyolított pályázati eljárást nem kell alkalmazni, nem kell tekintetbe venni a központi költségvetési szervekre vonatkozó létszámkorlátot), miközben a jogviszony megszüntetése ellen nem adott védelmet (pl. a kormány által elrendelhető létszámleépítés, próbaidő alatti jogviszony megszüntetése);
(5) a program útmutatójában olyan szervezetek is szerepeltek (Legfőbb Ügyészség, bíróságok), amelyeknél más rendszerű - ha egyáltalán létezik - versenyvizsga, azt nem a KSZK szervezi, és a rájuk vonatkozó törvény (pl. az 1997.évi LXVIII. törvény) személyes adatok kezelési szabályaiban sem szerepel a jelentkező származása;
(6) nem szerepelt a pályázati felhívásban, hogy központi államigazgatási szerv a Ktv. 7. § (2) bekezdése értelmében angol, francia vagy német nyelvvizsgával rendelkező pályakezdő köztisztviselőt alkalmazhat 2008. január 1-je óta. Az egyik panaszos például azért nem szerezhetett állást, mert csak alapfokú nyelvvizsgája volt, és mert ezt a követelményt nem ismerte, megszégyenülve távozott az állásinterjúról ,
(7) hiányos volt a közvélemény, a résztvevők tájékoztatása, a vizsgára, állásinterjúra utazás költséginek utólagos megtérítése késedelmes, a pályázók kiközvetítése akadozott, mert a foglalkoztatók visszalépésének, a munkaerő igényre vonatkozó igényeik módosításának, az interjút bonyolító tájékozatlanságának nem volt következménye, amely mögött vagy a gyenge szervezés és a munkáltatói előítéletesség egyaránt meghúzódhat.

Részben jogalkotási úton, részben a közhatalmi és közszolgáltatási szférában van módja a mindenkori kormányzatnak jól körülhatárolt társadalmi csoportok érdekében megerősítő, rásegítő programokat bevezetni. Ez egyben érték-és mintateremtő hatással lehet a piaci és civil szférára, ennek azonban feltétele, hogy a közpénzek felhasználása átlátható, eredményes és nyílt formában történjen. A megerősítő intézkedések ténylegesen kedvező társadalmi hatásának biztosításához igen alapos, körültekintő tervezésre, végrehajtásra van szükség. Ennek azonban a jogi, közfinanszírozási, igazgatási és politikai kultúrája és a megfelelő nyilvánossági kritériumai még nem alakultak ki. Ezért a biztos vizsgálata nem csak a közigazgatásba bekerülni kívánó roma pályázók panaszait vizsgálta, hanem a program egész felépítését, mivel annak hibás megvalósítása negatív, előítéleteket erősítő következményekkel jár(hat), éppen az eddig is hátrányt szenvedett csoport tagjaival szemben. A hibás programtervezés, végrehajtás mint alapjogi visszásság jövőbeli kiküszöbölése érdekében a biztos több ajánlást is tett, hogy a kormány 2010.október 1-ig

(1) tegyen jelentést a résztvevők (munkáltatók, foglalkoztatott roma diplomások) megkérdezésével a program eredményeiről, kiadásairól, a beválási és elégedettségi adatokról és az alkalmazott módszerekről, amelyet terjesszen az országgyűlés kisebbségi és emberi jogi, foglalkoztatási, költségvetési és európai ügyekkel foglalkozó illetékes bizottságai elé megvitatásra.
(2) dolgozza ki és tegye nyilvánossá azokat a módszertani szabályokat, amelyek alapján tervezhetők és megvalósíthatók a hasonló roma esélykiegyenlítő programok. Ezeket a szabályokat az NFÜ és más kormányzati szervek kötelesek legyenek alkalmazni a pályázatok kiírása előtt és alatt. Különösen a Ktv. és az egyéb foglalkoztatási törvények ellentmondásmentes alkalmazása legyen a módszertan része (így például a pályáztatás alóli mentesítés, vizsgára felkészítés, a foglalkoztatás megőrzése, a vezetővé válásra felkészítés, mentorálás, létszámleépítés elleni védelem), továbbá a hatáselemzés, a fölrajzi célterület, a roma szervezetekkel való kötelező konzultáció kérdéseinek szabályozása.
(3) dolgozza ki az esélykiegyenlítő roma programok társadalmi és a programban részvevőkkel való kommunikáció általános rendjét, és azt hozza nyilvánosságra. Ezzel biztosítható, hogy a programban résztvevőknek módja nyíljon a személyes és gyors informálódásra, továbbá elkerülhető, hogy tovább erősödjenek a támogatottakkal szembeni előítéletek, a romákkal kapcsolatos „túltámogatási mítoszok". Ez illeszkedjen a közérdekű információk nyilvánosságának alapjogához és az elektronikus információ szabadsághoz, továbbá legyen személyre szabott az egyéni résztvevők számára.
(4) dolgozza ki annak eljárási rendjét, hogy a roma származásúak esélykiegyenlítő programjaiban csak a célcsoportba tartozók vehessenek részt. A diplomás romák foglalkoztatásának elősegítésére például bevezethető a munkaerő piacon alkalmazott ajánlás (így több ajánló levél csatolása, amelyet kiadhat a kisebbségi önkormányzat, a korábbi munkáltató, iskola, olyan roma társadalmi szervezet, amelynek a pályázó a tagja, tehát ahol érdemi információk és személyes kapcsolatok alapján lehet nyilatkozni a jelöltről), a pályázati eljárásba beépített beszélgetés vagy más kritériumok rögzítése. A kiválasztásra vonatkozó eljárás rendjét a törvényi felhatalmazás alapján határozza meg kormányrendeletben. A javasolt megoldásnak összhangban kell lennie az Ebktv. 11.§ (1) bekezdés a) pontja és (2) bekezdése szerinti előnyben részesítési szabályozás követelményével, azaz nem sérthet alapvető jogot, nem biztosíthat feltételen előnyt és nem zárhatja ki az egyéni szempontok mérlegelését.
(5) A célcsoport kiválasztásának és az esélykiegyenlítő program működtetésének része a származásra vonatkozó különleges adat kezelésének szabályozása is (pályázat benyújtása, elbírálás, monitorizálás, pályakövetés jogszerűségét és megalapozottságát is biztosítva).

Mindezek kidolgozását segíthetik elő az adatvédelmi biztossal közösen az etnikai adatkezeléssel kapcsolatos szabályok újragondolására tett javaslatai (http://www.kisebbsegiombudsman.hu/hir-477-jelentes-az-etnikai-adatok-kezeleserol.html) Az ajánlásokban foglaltak hozzájárulhatnak a „jogi kiskapuk „bezárásával" a nemzeti és etnikai kisebbségek alkotmányos jogainak teljes körű érvényesítéséhez.

 

A vizsgálati jelentés teljes anyaga itt található:



alsó szegély