Az Ombudsmani Kabinet a kisebbségi biztos munkaszervezete, felelős a stratégiai döntések előkészítéséért, az ombudsman egyedi utasításainak közvetítéséért, végrehajtásáért, illetve ellátja az általános titkársági feladatokat is.

Az Ombudsmani Kabinet a kisebbségi biztos irányításával, a kabinetfőnök vezetésével működik. A kabinetfőnök - titkárságvezetőként - helyettesíti az ombudsmant - egyedileg meghatározott módon, a kisebbségi biztostól kapott megbízatása keretei között -, illetőleg általában, az alábbi esetekben:

a) koordinálja a kisebbségi biztos jogi-információs, felvilágosító tevékenységét;
b) a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonatkozóan statisztikai, demográfiai, bibliográfiai adatokat gyűjt, szervezi ezek feldolgozását, elemzését és a dokumentációkból információszolgáltatást nyújt;
c) szervezi az ombudsman nemzetközi kapcsolatait, így különösen fogadja a nemzetközi delegációkat, kapcsolatot tart nemzetközi szervekkel (EBESZ, Európai Ombudsman, ET, EQUINET stb.) figyelemmel kíséri a nemzetközi eseményeket, képviseli a kisebbségi biztost nemzetközi konferenciákon, igény szerint szakfordítást végez stb.
d) vezeti a helyi és az országos kisebbségi önkormányzatokkal, kisebbségi szervezetekkel kapcsolatos nyilvántartás(ok)at;
e) egyedi és rendszeres kapcsolatot tart a tudományos intézetekkel és műhelyekkel, valamint az országos kisebbségi önkormányzatokkal;
f) közreműködik a kisebbségi biztos országgyűlési beszámolójának elkészítésében;
g) szervezi az informatikai rendszer kiépítését, gondoskodik a kisebbségi biztos honlapjának karbantartásáról és supervisor-i jogosítványokat gyakorol az Iroda számítógépes adatbázisai felett;
h) összeállítja és jóváhagyásra felterjeszti az Iroda szabadságolási tervét a kisebbségi biztosnak( Ktv. 41/A. §, SzMSz. 19. pont)
i) a kisebbségi biztos megbízásából, átruházott jogkörében elbírálja - a szabadságolási tervben nem szereplő - egyedi szabadságolási kérelmeket;
j) gondoskodik az Iroda munkatársai jelen-, illetve távollét- nyilvántartásáról, ideértve a keresőképtelenség igazolásával, jelentésével kapcsolatos adminisztrációt is;
k) a kisebbségi biztos megbízásából - saját nevében - önálló, illetve a főosztályvezetőkkel megosztott felelősséggel (SzMSz. 13-14. pontjai) kiadmányozza a panaszt elutasító, illetve áttételről szóló leveleket;
l) engedélyezi a főosztályvezetők munkaközi eltávozását.



A Vizsgálati és Elemző Főosztály feladata:


A Főosztály a kisebbségi biztos irányításával és a főosztályvezető (főosztályvezető-helyettes) vezetésével működik. Személyi állománya főosztályvezetőből, főosztályvezető-helyettesből, osztályvezetőből, parlamenti főreferensből, főreferensekből és referensekből áll.

A Főosztály egyedi panaszok (beadványok) alapján, illetve - az ombudsman döntésétől függően - hivatalból ügyfeldolgozó munkát is folytat. Az ügyfeldolgozó munka végzésére az V-VII. fejezetben, a társfőosztályra megállapított szabályokat és határidőket kell alkalmazni.

A Főosztály feladatkörébe tartozik különösen azon beadványok elbírálása, illetve megválaszolása, amelyekben valamely hatóság[1]vagy közszolgáltatást végző szerv a kisebbségi biztos állásfoglalását, jogértelmezését kéri.

A Főosztály kompetenciájába tartozik elsődlegesen az Országgyűlés Bizottsági munkájának figyelemmel kisérése, amennyiben valamely bizottság kisebbségi jogokat érintő napirendet tárgyal, illetve a kisebbségi biztos parlamenti bizottságokon való szereplésének előkészítése.

A Főosztály kompetenciájába tartozik - az oktatási, szociális (gyermekvédelmi) költségvetési (államháztartási) és lakhatási tárgyú jogszabálytervezetek kivételével - a közigazgatási egyeztetés során megküldött előterjesztések véleményezése.

A Főosztály egyik alapfeladata az Alkotmánybíróság és a rendes bíróságok, valamint az európai bírói fórumok kisebbségi jogokat érintő határozatainak figyelemmel kísérése, és megismertetése az Iroda munkatársaival.

Ugyancsak a Főosztály ismeretterjesztő feladata a kisebbségi biztos fontosnak vagy nagy jelentőségűnek ítélt állásfoglalásainak, esetleg más országgyűlési biztosokkal közös elvi döntéseinek ismertté tétele mind az Iroda dolgozói, mind az országos kisebbségi önkormányzatok előtt.

A Vizsgálati és Elemző Főosztályhoz tartoznak:

• a köz- és felsőoktatással,
• a gyermeki jogokkal,
• a szociális ellátásokkal,
• a lakhatással,
• a közüzemi díjtartozásokkal,
• építési ügyekkel,
• fogyasztóvédelemmel,
• a büntetés-végrehajtás körülményeivel,
• a rendőri intézkedésekkel,
• a kisebbségi önkormányzatok költségvetésével, gazdálkodásával, támogatásával, együttműködési kapcsolataival,
• és a jogi segítségnyújtással (antidiszkriminációs jogsegélyszolgálat, „Nép ügyvédje") kapcsolatos ügyek.

Az Alkotmányügyi és Közigazgatási Főosztály feladata:

A Főosztály feladatkörébe tartozik különösen azon beadványok elbírálása, illetve megválaszolása, amelyekben valamely hatóság[2]vagy közszolgáltatást végző szerv a kisebbségi biztos állásfoglalását, jogértelmezését kéri.

A Főosztály kompetenciájába tartozik elsődlegesen az Országgyűlés Bizottsági munkájának figyelemmel kisérése, amennyiben valamely bizottság kisebbségi jogokat érintő napirendet tárgyal, illetve a kisebbségi biztos parlamenti bizottságokon való szereplésének előkészítése.

A Főosztály kompetenciájába tartozik - az oktatási, szociális (gyermekvédelmi) költségvetési (államháztartási) és lakhatási tárgyú jogszabálytervezetek kivételével - a közigazgatási egyeztetés során megküldött előterjesztések véleményezése.

A Főosztály egyik alapfeladata az Alkotmánybíróság és a rendes bíróságok, valamint az európai bírói fórumok kisebbségi jogokat érintő határozatainak figyelemmel kísérése, és megismertetése az Iroda munkatársaival.

Ugyancsak a Főosztály ismeretterjesztő feladata a kisebbségi biztos fontosnak vagy nagy jelentőségűnek ítélt állásfoglalásainak, esetleg más országgyűlési biztosokkal közös elvi döntéseinek ismertté tétele mind az Iroda dolgozói, mind az országos kisebbségi önkormányzatok előtt.

Az Alkotmányügyi és Közigazgatási Főosztályhoz tartoznak:

• a kisebbségi joganyag módosításával,
• az önkormányzati (kisebbségi önkormányzati) képviselők jogállásával,
• az önkormányzatok törvényességi ellenőrzésével, felügyeletével, létrehozásával, feloszlatásával,
• a személyes adatok kezelésével, és a közérdekű adatok nyilvánosságával összefüggő, a központi állami szervek rendszerét érintő,
• a sajtóval, a gyűlöletbeszéd témakörével összefüggő,
• a nyelvi jogokkal kapcsolatos,
• valamint az egyházakat (hitéletet) is érintő, továbbá
• a büntető-, és szabálysértési eljárásokkal kapcsolatos ügyek.

[1] (Obtv.) 29. § (1) bek
[2] (Obtv.) 29. § (1) bek