Ki fordulhat a kisebbségi biztoshoz?

A kisebbségi biztoshoz bárki fordulhat panasszal, és akár saját ügyében, akár egy közösség képviseletében kérheti a nemzeti és etnikai kisebbségi jogokkal kapcsolatos visszásság kivizsgálását. Például, ha hátrányos megkülönböztetést tapasztal származása miatt vagy visszautasítják a többnyelvű feliratokra vonatkozó kérelmét.

A kisebbségi biztoshoz benyújtott minden beadvány illetékmentes, az ombudsman az Országgyűlés által biztosított költségvetésből fedezi az eljárásával összefüggő valamennyi kiadást, így például a helyszíni vizsgálat költségeit.

A kisebbségi biztos a névtelenül benyújtott panaszt nem köteles vizsgálni, ezért célszerű, hogy a beadványozó megadja a nevét és a címét. Abban az esetben, ha a panaszos tart a hátrányos következményektől, kérheti, hogy az ombudsman ne tájékoztassa a vizsgált hatóságot arról, kinek a panasza alapján indított eljárást.  Senkit nem érhet hátrány amiatt, hogy a kisebbségi biztoshoz fordult. Közérdekű - egy közösség érdekét szolgáló - bejelentés esetén a panaszos büntetőjogi védelem alatt áll.

Milyen ügyekben járhat el a kisebbségi biztos?

A kisebbségi biztos csak akkor indíthat vizsgálatot, ha a visszásságot a bepanaszolt hatóság, közszolgáltató közvetlenül idézte elő valamilyen cselekedetével vagy mulasztásával. Az ombudsman eljárásának további feltétele, hogy a panaszos előzetesen vegye igénybe a rendelkezésre álló közigazgatási jogorvoslatokat - így például fellebbezzen az elsőfokú határozattal szemben. Ha bírósághoz is fordult, akkor már nem segíthetünk.  

Visszásságnak minősül:

- az Alkotmányban vagy a nemzeti és etnikai kisebbségi jogoktól szóló (1993. évi LXXVII. tv.) törvényben biztosított jogait megsértik vagy annak közvetlen veszélye áll fenn;

- indokolatlanul lassú ügyintézés, méltánytalan, nem emberséges bánásmód a hatóságok (közszolgáltatók) eljárása során;

- valamely jogszabály fölösleges, nem egyértelmű rendelkezése, illetve a jogi szabályozás hiánya, hiányossága.

Magyarország a nemzeti és etnikai kisebbségi jogokat a bolgár, cigány, görög, horvát, lengyel, német, örmény, román, ruszin, szlovák, szlovén, szerb és ukrán közösségek számára, valamint e közösségek magyar állampolgársággal rendelkező tagjai részére biztosítja.

A kisebbségi biztos vizsgálatot folytathat például:

• - a kisebbségi önkormányzatok megalakításával, működésével, a helyi önkormányzatokkal és közigazgatási szervekkel való együttműködésével, a kisebbségi képviselők jogállásával,
• - a kisebbségi identitás, önazonosságtudat megőrzésével,
• - a kisebbségi kulturális autonómia kérdéseivel, így az alap-, a közép és a felsőfokú oktatással, valamint a közművelődéssel és a kisebbségi intézmények fenntartásával,
• - a kisebbségi nyelvi jogokkal kapcsolatos panaszok kapcsán.

A kisebbségi biztos eljárhat akkor is, ha sérül a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó személy egyenlő bánásmódhoz fűződő joga, így különösen, ha valamely hatóság vagy közszolgáltató:

- hátrányos megkülönböztetést alkalmaz vele szemben

- zaklatja, vagyis olyan magatartást tanúsít, amelynek célja vagy hatása megfélemlítő, ellenséges, megalázó, megszégyenítő környezet kialakítása.

A hátrányos megkülönböztetés számos jogviszonyban előfordulhat, így különösen

- az oktatás során (pl. elkülönített oktatás, jogellenes magántanulóvá nyilvánítás),

- a foglalkoztatás kapcsán (pl. a munkaviszony létesítésekor, megszüntetésekor),

- a közigazgatási hatósági eljárásokkal összefüggésben,

- egészségügyi ellátás igénybevételekor,

- szociális ellátások iránti kérelmek elbírálásakor,

- az önkormányzati lakások bérbeadása során.

Milyen hatóságoknál vizsgálódhat a kisebbségi biztos?

A kisebbségi biztos kizárólag a magyarországi székhelyű hatóságok és közszolgáltatók eljárását vizsgálhatja:

- közigazgatási feladatot ellátó szerv (pl. jegyző vagy a lakcímbejelentéssel, szociális-, építésügyi-, adó-, gyermekvédelmi-, valamint gyámügyekkel foglalkozó szerv vezetője, ügyintézője);

- a közigazgatási jogkörben eljáró egyéb szerv (pl. a képviselő-testület egyes szociális kérelmek elbírálása során);

- a Magyar Honvédség;

- rendészeti szerv (pl. rendőrség, büntetés-végrehajtási szerv);

- nyomozó hatóság, ideértve az ügyészségi, vámügyi szervet is;

- a helyi önkormányzat és a kisebbségi önkormányzat;

- a köztestület (pl. szakmai kamarák);

- a közjegyző;

- a megyei bírósági végrehajtó és az önálló bírósági végrehajtó.

A kisebbségi biztos vizsgálhatja a közszolgáltatónak minősülő szerveket, így például:

- a közintézeti szolgáltatókat (pl. oktatási, egészségügyi vagy szociális ellátással foglalkozó intézmények);

- szerződéskötési kötelezettség alapján a lakosság alapvető szükségleteinek ellátására irányuló szolgáltatást nyújtó, így különösen a villamosenergia-, gáz-, hő-, víz-, szennyvíz- és hulladékkezelési, köztisztasági, postai és távközlési szolgáltatást, továbbá a menetrend alapján közlekedő járművekkel végzett közforgalmú személyszállítást biztosító szerveket;

- közszolgálati műsorszolgáltatókat (Magyar Rádió Zrt, Magyar Televízió Zrt.).

Milyen ügyekben nem tud segíteni a kisebbségi biztos?

A kisebbségi biztos nem járhat el, ha

- az ügyben bírósági eljárás van folyamatban vagy már megszületett a bírósági határozat;

- a panaszt az Országgyűléssel, a köztársasági elnökkel, az Alkotmánybírósággal, az Állami Számvevőszékkel, az ügyészséggel (kivéve az ügyészségi nyomozást végző szervet) szemben nyújtották be;

- a panaszos nem élt a jogorvoslati jogával, tehát nem fellebbezte meg a sérelmes határozatot;

- a hatósági ügyben a jogerős határozat kézhezvételét követően több mint egy év eltelt;

- az ügy 1989. október 23-a - a Magyar Köztársaság kikiáltása -  előtt indult;

- az újabb beadvány a korábbi panaszhoz képest nem tartalmaz új tényt vagy bizonyítékot. Fontos tudni, hogy a kisebbségi biztos nem ügyvéd, nem jogi képviselő, így ilyesmire nem lehet felkérni.

Milyen intézkedéseket tehet a kisebbségi biztos?

1) Vizsgálat indítása

A kisebbségi ombudsman széles vizsgálati jogosultságokkal rendelkezik, amely lehetővé teszik annak tisztázását, felderítését, hogy a panaszost érte-e jog- vagy érdeksérelem, így. az eljárás alá vont hatóság (közszolgáltató) ügyintézőjét vagy bármely munkatársát meghallgathatja, a vizsgálattal összefüggő iratokba betekinthet, írásbeli magyarázatot, nyilatkozatot, felvilágosítást vagy véleményt kérhet, az érintett szerv vezetőjét vagy annak felügyeleti szervét vizsgálatra kérheti fel.

Arra is lehetőség van azonban, hogy a panaszos az ombudsmani vizsgálat megállapításait bizonyítékként használja fel, így például egy későbbi perben a bírósághoz nyújtsa be.

2) A jogalkalmazás során feltárt visszásságok orvoslása

Abban az esetben, ha a kisebbségi biztos valamely hatóság vagy közszolgáltató eljárásával vagy annak elmulasztásával összefüggésben visszásságot állapít meg, intézkedéseket javasol, ajánlást tesz annak megszüntetésére, jövőbeli megelőzésére az érintett szervezetnek vagy annak felügyeletét ellátónak.

Az érintett szerv köteles a kezdeményezésben vagy ajánlásban foglaltakat áttekinteni, és érdemi álláspontjáról, illetve megtett vagy tervezett intézkedéséről 30 napon belül tájékoztatnia kell a kisebbségi biztost.

Noha a kisebbségi biztos nem kötelezheti az érintett szervet, csak javaslatokat ad, az érintett szervek a vizsgálatok jelentős részében elfogadják az ombudsman megállapításait, és önként megteszik a visszásság orvoslása érdekében kért intézkedéseket.

3) A jogi szabályozás hiányosságaival összefüggő intézkedések

A kisebbségi biztos javasolhatja a jogalkotásra jogosult szervnél a jogszabály módosítását, hatályon kívül helyezését vagy kiadását.

Abban az esetben, ha a kisebbségi ombudsman szerint az adott jogszabály nem alkotmányos, indítványozhatja annak vizsgálatát az Alkotmánybíróságnál.

Milyen módon segítheti a biztos a panaszosok jogainak érvényesítését?

1) A panaszos tájékoztatása

Abban az esetben, ha a kisebbségi biztos hatáskör hiányában nem tud eljárni, tájékoztatja a beadványozót az ügyben alkalmazandó jogszabályokról, az esetlegesen rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségekről. Felvilágosítást ad továbbá az ingyenes jogi képviseletet ellátó jogvédő szervekről.

2) Jogértelmezések kiadása

A kisebbségi ombudsman rendszeresen segít a kisebbségi jogi rendelkezések értelmezésében. Az állásfoglalásoknak nincs kötelező erejük, de a jogalkalmazók számos esetben figyelembe veszik azokat.

3) Közvetítés (mediálás)

A kisebbségi biztos rendszeresen megkísérli, hogy tárgyalásos úton segítse elő a panaszos jogainak érvényesülését.

Mi minősülhet kisebbségi jogsérelemnek?

• indokolatlanul lassú ügyintézés,
• hátrányos megkülönböztetés,
• nem megfelelő vagy téves tájékoztatás,
• méltánytalan személyes bánásmód,
• a tájékoztatás indokolatlan megtagadása,
• jogszabálysértő határozat,
• egyéb mulasztás

következtében.