Főoldal
BÚCSÚ Tájékoztatás ügyfeleinknek folyamatban lévő ügyeikről Megtartotta utolsó sajtótájékoztatóját a kisebbségi ombudsman Jelentés a nemzetiségi felsőoktatás helyzetéről Utóvizsgálat Gyöngyöspatán Vélemény a készülő nemzetiségi törvény tervezetéről Kanada nagykövetének látogatása A kisebbségi ombudsman véleménye a köznevelési törvény tervezetéről Látogatás az Országgyűlési Biztos Hivatalában A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának állásfoglalása a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási és Roma Stratégia című tervezetről Elkészült a kisebbségi ombudsman jelentése a nemzeti és etnikai kisebbségi általános iskolai nevelés-oktatás helyzetéről A Roma Holokauszt évfordulója Kisebbségtudományi konferencia Egerben A szlovák kormány emberi jogi szakértőjének látogatása a kisebbségi ombudsman hivatalában Justiitia Regnorum Fundamentum-díj Ennyit ér a kormánypártok közjogi és politikai garanciája? Ennyit ér a szava, Szájer Úr? Országjárás Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Könyvbemutató Az ENSZ rasszizmus elleni különmegbízottjának látogatása A kisebbségi ombudsman, valamint a hazai nemzetiségi közösségek vezetőinek közös állásfoglalása az Alaptörvény nemzetiségi jogi rendelkezéseiről Szarka László kapta az idei Kemény István-díjat Dr. Kállai Ernő a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa és munkatársai 2011. május 3-4. között Bács-Kiskun megyébe látogattak, ahol több településen tájékozódtak a megyében élő kis A kisebbségi ombudsman sajtóközleménye a Gyöngyöspatán lezajlott tragikus események utáni helyzetről A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának jelentése a 2011 márciusában történt gyöngyöspatai események és a hasonló jelenségek veszélyeiről Fogyatkozó hittel és bizalommal A kisebbségi biztos a Büntető Törvénykönyv módosítását javasolja a faji indítékú bűncselekmények elleni hatékonyabb fellépés érdekében A Szlovén Köztársaság nagykövetének látogatása A szlovák nagykövet látogatása Megemlékezés a Magyar-Lengyel Barátság Napjáról Kállai Ernő 2011. március 22-i parlamenti felszólalása A kisebbségi ombudsman vizsgálja a gyöngyöspatai eseményeket …és mi lesz a kisebbséghez tartozók emberi méltóságával? Nagykövetek látogatása 2011. március 15. Mit kívánnak a magyarországi nemzetiségek Nyilatkozat Kállai Ernő felszólalása a Parlamentben a kisebbségi választásokról készült jelentés vitájában Dr. Kállai Ernő és Eleni Tsakopoulos Kounalakis találkozója Ombudsmani látogatás Baranya megyében Évértékelő sajtótájékoztató Kállai Ernő a Szociológiai Társaság elnökségi tagja Kisebbségekért Díj 2010 Szimpózium a romák társadalmi felzárkózásáról Ombudsmani látogatás Komárom-Esztergom megyében
 
  Hírek
Látogatás az Országgyűlési Biztos Hivatalában A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának állásfoglalása a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási és Roma Stratégia című tervezetről Elkészült a kisebbségi ombudsman jelentése a nemzeti és etnikai kisebbségi általános iskolai nevelés-oktatás helyzetéről A Roma Holokauszt évfordulója A szlovák kormány emberi jogi szakértőjének látogatása a kisebbségi ombudsman hivatalában Justiitia Regnorum Fundamentum-díj Ennyit ér a kormánypártok közjogi és politikai garanciája? Ennyit ér a szava, Szájer Úr? Országjárás Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Könyvbemutató Az ENSZ rasszizmus elleni különmegbízottjának látogatása A kisebbségi ombudsman, valamint a hazai nemzetiségi közösségek vezetőinek közös állásfoglalása az Alaptörvény nemzetiségi jogi rendelkezéseiről Szarka László kapta az idei Kemény István-díjat Dr. Kállai Ernő a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa és munkatársai 2011. május 3-4. között Bács-Kiskun megyébe látogattak, ahol több településen tájékozódtak a megyében élő kis A kisebbségi ombudsman sajtóközleménye a Gyöngyöspatán lezajlott tragikus események utáni helyzetről A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának jelentése a 2011 márciusában történt gyöngyöspatai események és a hasonló jelenségek veszélyeiről Fogyatkozó hittel és bizalommal A kisebbségi biztos a Büntető Törvénykönyv módosítását javasolja a faji indítékú bűncselekmények elleni hatékonyabb fellépés érdekében Ombudsmani látogatás Baranya megyében Dr. Kállai Ernő és Eleni Tsakopoulos Kounalakis találkozója Kállai Ernő találkozója a Szlovák Köztársaság nagykövetével A kisebbségi ombudsman fogadta a Washingtoni Külügyminisztérium roma ügyekkel foglalkozó tanácsadóját Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszt kitüntetés Dr. Szajbély Katalinnak Kövér László és Kállai Ernő találkozója A roma holokauszt nemzetközi emléknapja Manuel Sarrazin látogatása Kállai Ernőnél Kállai Ernő a Szociológiai Társaság elnökségi tagja Kisebbségekért Díj 2010 Szimpózium a romák társadalmi felzárkózásáról Ombudsmani látogatás Komárom-Esztergom megyében Dr. Kállai Ernő gondolatai az Emberi Jogok Napján Találkozó a Cseh Szenátus delegációjával „A romák felzárkózása európai dimenzióban” Kerekasztal konferencia a romák társadalmi beilleszkedéséről Előadás a Corvinus Egyetemen Kállai Ernő találkozója Pordány Lászlóval II. Egri Roma-zenei fesztivál XI. Regionális Német Nemzetiségi Kulturális Gála Kállai Ernő és Morten Kjaerum találkozója Szociális EXPO Multikulturális Magyarország a médiában Több nyelven egy hazában Évzáró a Független Médiaközpontban Konferencia Burgenlandban Kisebbségi érdekképviselet - Haszonszerzés vagy közösségi érdek? Kállai Ernő találkozója Bayer Mihállyal Az aradi vértanúk Kállai Ernő és Darja Bavdaz Kuret nagykövet találkozója A Magyar Könyvtárosok Egyesületének Vándorgyűlése Magyarországi Szlovákok Napja Justitia Regnorum Fundamentum-díj Magyarországi Lengyelek Napja A kisebbségi önkormányzati választások zavartalan lebonyolítását segítő állásfoglalások Dr. Kállai Ernő kisebbségi biztos találkozója Balog Zoltán és Szászfalvi László államtitkárokkal Kállai Ernő részvétnyilvánítása Furmann Imre halála alkalmából Kállai Ernő találkozója az Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság vezetőivel Ombudsmani vélemény a települési és az országos kisebbségi önkormányzati képviselők létszámának csökkentéséről szóló törvényjavaslatról Ombudsmani látogatás Nógrád megyében Közelednek a kisebbségi választások Dr. Kállai Ernő találkozója az Internationaler Baouorden képviselőivel Kállai Ernő és Goran Bašić találkozója Felhívás a települési kisebbségi önkormányzati választások törvényes lebonyolításának, tisztaságának megőrzése érdekében Esélyegyenlőségi Nap Archívum Dr. Kállai Ernő kisebbségi ombudsman hivatalában fogadta Andrzej Mirgát, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) romaügyi főtanácsadóját.
 
  A kisebbségi biztos és hivatala  
  Dokumentumok  
  Panaszügyek  
  Könyvespolc  
  Tudásbázis  
  Országos kisebbségi önkormányzatok  
  Sajtószoba  
  Kisebbség és média  
  II. Kisebbségi Kerekasztal  
  Partnereink  









:: HU :: kiegészítők ::


A roma holokauszt nemzetközi emléknapja

kisebb betű nagyobb betű   e-mailben elküld nyomtatás

Dr. Kállai Ernő kisebbségi biztos gondolatai a roma holokauszt nemzetközi emléknapja alkalmából.



Ezen a napon rendre, immár 1972 óta évről évre összegyűlünk-összegyűlnek néhányan emlékezni, megemlékezni. Ez a nap egy emléknap. Egy borzalmas, ám annál fontosabb emléket őrzünk ilyen módon. Augusztus 2-a a roma holokauszt nemzetközi emléknapja. Auschwitz-Birkenauban az 1944-es év augusztus 2-áról 3-ára virradó éjszakáján néhány óra leforgása alatt több ezer romát, köztük sok gyermeket gyilkoltak meg a náci Németország fajvédő és fajgyűlölő politikájának nevében. Hatvanhat esztendővel ezelőtt a romák élete Magyarországon is veszélyben forgott: ezrek tűntek el nyomtalanul a nyilasok rémuralma alatt. A pharrajimosban áldozatul esett összesen mintegy félmillió roma közül sok ezren Auschwitzban lelték halálukat.

Augusztus 2-a tehát emléknap, ám jelkép is egyben: azt jelképezi, hogy van valami, ami soha többé nem történhet meg. Ami jelzi, mutatja, hogy tanultunk a múltból, az elkövetett és eltűrt szörnyű bűnökből. Amíg tehát emlékezünk, addig biztosan tudhatjuk: ami egyszer megtörtént, azt soha többé nem lehet megismételni, mert nem felejtünk. Amíg emlékezünk, szüntelen keressük-kutatjuk az okokat, a magyarázatokat, amelyek oda vezettek, hogy emberek - a legalapvetőbb erkölcsi, emberi értékekkel szembefordulva - elképzelhetetlen bűnt kövessenek el, az áldozatok, az elkövetők és az emberiség egésze ellen vétkezve, helyrehozhatatlanul.

Hogy hogyan voltak képesek emberek teljes népcsoportok „kiirtását" akarni, végignézni, elfogadni? A történelem talán leghátborzongatóbb kérdése ez. Amíg emlékezünk, keressük a választ. Nem véletlenül mondják, hogy a rasszizmus speciális válfaja a tagadás. Pontosabban az eltagadás, a nemtudás, az elhallgatás, a hallgatás. Ha megszűnünk emlékezni, nincsenek többé kérdések, és megszűnünk keresni a válaszokat is. Emlékezni azonban csak akkor lehetséges, ha elegendő tudással rendelkezünk. A történelem sok évtizedre sodorta tőlünk az eseményeket, az egykori üldözöttek közül már alig néhányan vannak életben, emléküket hozzátartozóik őrzik csak. És emlékezni kétségtelenül fáj: fájnak az emlékezéssel visszaidézett kínok, és fáj az is, hogy szembenézzünk azzal: ezt tettük, saját embertársainkkal, szomszédunkkal, iskolatársunkkal, mi emberek. Nem szeretünk erre emlékezni, hiszen jónak, tisztának akarjuk érezni magunkat, az emberi nemet, és érthetőnek a cselekedeteinket is.

Nem csoda hát, ha körülnézünk a társadalomban, úgy tűnik, nagy a baj: a túlélőkkel együtt az emlékek is meghaltak. Most válik felnőtté egy olyan korosztály, egy teljes generáció, akiknek, sőt a szüleiknek is legfeljebb homályos gondolataik vannak arról, mi is történt Európában, az 1940-es években. Sokan - és sajnos egyre többen - „az ifjúság lendületével" meg is kérdőjelezik az események igazságát, megtörténtét. Nincs tudásuk, nincsenek emlékeik. Pedig az emlék olyan, mint a védőoltás a kisgyerekeknél: emlékkel „beoltva" némi fájdalom árán bár, de az emberiség is fel van vértezve az újabb, pusztító erejű támadás ellen. Jó eséllyel bízhatunk ebben. Azonban ők, sokan a ma felnövő generációkból nincsenek beoltva az ellen a vírus ellen, ami az 1940-es években támadta meg az emberiséget, és ez a mi felelősségünk. Nem ők tehetnek róla. Nekünk kell gondoskodnunk a következő generáció védelméről, meg kell őriznünk az emlékeket, a tudást. Meg kell tanítani a gyerekeknek az iskolában a tényeket, segítenünk kell nekik feldolgozni a felfoghatatlan és feldolgozhatatlan bűnöket, amikre képesnek mutatkozott az emberiség. Bár emlékezni fájdalmas, törekedni kell erre, tovább kell adnunk az emlékeket a jövő emberének is.

Intő jel, hogy vannak olyanok, aki úgy gondolják, hogy emlékezni fájdalmas és haszontalan, így egy boldogabb jövő reményében ki akarják törölni a rossz emlékeket az életükből. Ezt a stratégiát választotta egy település is, ahol egy szobrot szerettek volna állítani két értelmetlenül elpusztított ember emlékének. A település vezetői az ajándékot nem fogadták el, nem akarnak a tragédiára emlékezni. Ez lenne a helyes út? Az itt egybegyűltek köre szerencsére rácáfol erre, mert sokan vagyunk itt, és itt mindenki emlékezni akar, fájdalom és bánat árán is, ezzel is biztosítva, hogy soha többé ne fordulhasson elő olyan, amikor a származása vagy bármilyen vele született tulajdonsága miatt kelljen meghalnia akár egyetlen embernek is.

Mindannyiunk közös felelőssége ez, azoké, akiknek még vannak emlékei. Nem csak a sokat emlegetett politikusoké, hanem mindenkié, aki képes ehhez hozzájárulni: a művészeké, a tudósoké, a tanároké, a papoké, és mindazoké, akik képesek bármilyen módon utat találni a következő generációhoz. A szülőké, nagyszülőké, keresztszülőké. Rajtunk múlik.

 

                                                                                                                                              Dr. Kállai Ernő



alsó szegély