Főoldal
BÚCSÚ Tájékoztatás ügyfeleinknek folyamatban lévő ügyeikről Megtartotta utolsó sajtótájékoztatóját a kisebbségi ombudsman Jelentés a nemzetiségi felsőoktatás helyzetéről Utóvizsgálat Gyöngyöspatán Vélemény a készülő nemzetiségi törvény tervezetéről Kanada nagykövetének látogatása A kisebbségi ombudsman véleménye a köznevelési törvény tervezetéről Látogatás az Országgyűlési Biztos Hivatalában A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának állásfoglalása a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási és Roma Stratégia című tervezetről Elkészült a kisebbségi ombudsman jelentése a nemzeti és etnikai kisebbségi általános iskolai nevelés-oktatás helyzetéről A Roma Holokauszt évfordulója Kisebbségtudományi konferencia Egerben A szlovák kormány emberi jogi szakértőjének látogatása a kisebbségi ombudsman hivatalában Justiitia Regnorum Fundamentum-díj Ennyit ér a kormánypártok közjogi és politikai garanciája? Ennyit ér a szava, Szájer Úr? Országjárás Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Könyvbemutató Az ENSZ rasszizmus elleni különmegbízottjának látogatása A kisebbségi ombudsman, valamint a hazai nemzetiségi közösségek vezetőinek közös állásfoglalása az Alaptörvény nemzetiségi jogi rendelkezéseiről Szarka László kapta az idei Kemény István-díjat Dr. Kállai Ernő a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa és munkatársai 2011. május 3-4. között Bács-Kiskun megyébe látogattak, ahol több településen tájékozódtak a megyében élő kis A kisebbségi ombudsman sajtóközleménye a Gyöngyöspatán lezajlott tragikus események utáni helyzetről A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának jelentése a 2011 márciusában történt gyöngyöspatai események és a hasonló jelenségek veszélyeiről Fogyatkozó hittel és bizalommal A kisebbségi biztos a Büntető Törvénykönyv módosítását javasolja a faji indítékú bűncselekmények elleni hatékonyabb fellépés érdekében A Szlovén Köztársaság nagykövetének látogatása A szlovák nagykövet látogatása Megemlékezés a Magyar-Lengyel Barátság Napjáról Kállai Ernő 2011. március 22-i parlamenti felszólalása A kisebbségi ombudsman vizsgálja a gyöngyöspatai eseményeket …és mi lesz a kisebbséghez tartozók emberi méltóságával? Nagykövetek látogatása 2011. március 15. Mit kívánnak a magyarországi nemzetiségek Nyilatkozat Kállai Ernő felszólalása a Parlamentben a kisebbségi választásokról készült jelentés vitájában Ombudsmani látogatás Baranya megyében Dr. Kállai Ernő és Eleni Tsakopoulos Kounalakis találkozója Évértékelő sajtótájékoztató Kállai Ernő a Szociológiai Társaság elnökségi tagja Kisebbségekért Díj 2010 Szimpózium a romák társadalmi felzárkózásáról Ombudsmani látogatás Komárom-Esztergom megyében
 
  Hírek
Látogatás az Országgyűlési Biztos Hivatalában A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának állásfoglalása a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási és Roma Stratégia című tervezetről Elkészült a kisebbségi ombudsman jelentése a nemzeti és etnikai kisebbségi általános iskolai nevelés-oktatás helyzetéről A Roma Holokauszt évfordulója A szlovák kormány emberi jogi szakértőjének látogatása a kisebbségi ombudsman hivatalában Justiitia Regnorum Fundamentum-díj Ennyit ér a kormánypártok közjogi és politikai garanciája? Ennyit ér a szava, Szájer Úr? Országjárás Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Könyvbemutató Az ENSZ rasszizmus elleni különmegbízottjának látogatása A kisebbségi ombudsman, valamint a hazai nemzetiségi közösségek vezetőinek közös állásfoglalása az Alaptörvény nemzetiségi jogi rendelkezéseiről Szarka László kapta az idei Kemény István-díjat Dr. Kállai Ernő a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa és munkatársai 2011. május 3-4. között Bács-Kiskun megyébe látogattak, ahol több településen tájékozódtak a megyében élő kis A kisebbségi ombudsman sajtóközleménye a Gyöngyöspatán lezajlott tragikus események utáni helyzetről A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának jelentése a 2011 márciusában történt gyöngyöspatai események és a hasonló jelenségek veszélyeiről Fogyatkozó hittel és bizalommal A kisebbségi biztos a Büntető Törvénykönyv módosítását javasolja a faji indítékú bűncselekmények elleni hatékonyabb fellépés érdekében Ombudsmani látogatás Baranya megyében Dr. Kállai Ernő és Eleni Tsakopoulos Kounalakis találkozója Kállai Ernő találkozója a Szlovák Köztársaság nagykövetével A kisebbségi ombudsman fogadta a Washingtoni Külügyminisztérium roma ügyekkel foglalkozó tanácsadóját Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszt kitüntetés Dr. Szajbély Katalinnak Kövér László és Kállai Ernő találkozója A roma holokauszt nemzetközi emléknapja Manuel Sarrazin látogatása Kállai Ernőnél Kállai Ernő a Szociológiai Társaság elnökségi tagja Kisebbségekért Díj 2010 Szimpózium a romák társadalmi felzárkózásáról Ombudsmani látogatás Komárom-Esztergom megyében Dr. Kállai Ernő gondolatai az Emberi Jogok Napján Találkozó a Cseh Szenátus delegációjával „A romák felzárkózása európai dimenzióban” Kerekasztal konferencia a romák társadalmi beilleszkedéséről Előadás a Corvinus Egyetemen Kállai Ernő találkozója Pordány Lászlóval II. Egri Roma-zenei fesztivál XI. Regionális Német Nemzetiségi Kulturális Gála Kállai Ernő és Morten Kjaerum találkozója Szociális EXPO Multikulturális Magyarország a médiában Több nyelven egy hazában Konferencia Burgenlandban Évzáró a Független Médiaközpontban Kisebbségi érdekképviselet - Haszonszerzés vagy közösségi érdek? Kállai Ernő találkozója Bayer Mihállyal Az aradi vértanúk Kállai Ernő és Darja Bavdaz Kuret nagykövet találkozója A Magyar Könyvtárosok Egyesületének Vándorgyűlése Magyarországi Szlovákok Napja Justitia Regnorum Fundamentum-díj A kisebbségi önkormányzati választások zavartalan lebonyolítását segítő állásfoglalások Magyarországi Lengyelek Napja Dr. Kállai Ernő kisebbségi biztos találkozója Balog Zoltán és Szászfalvi László államtitkárokkal Kállai Ernő találkozója az Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság vezetőivel Ombudsmani vélemény a települési és az országos kisebbségi önkormányzati képviselők létszámának csökkentéséről szóló törvényjavaslatról Kállai Ernő részvétnyilvánítása Furmann Imre halála alkalmából Ombudsmani látogatás Nógrád megyében Közelednek a kisebbségi választások Dr. Kállai Ernő találkozója az Internationaler Baouorden képviselőivel Kállai Ernő és Goran Bašić találkozója Felhívás a települési kisebbségi önkormányzati választások törvényes lebonyolításának, tisztaságának megőrzése érdekében Esélyegyenlőségi Nap Dr. Kállai Ernő kisebbségi ombudsman hivatalában fogadta Andrzej Mirgát, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) romaügyi főtanácsadóját. Archívum
 
  A kisebbségi biztos és hivatala  
  Dokumentumok  
  Panaszügyek  
  Könyvespolc  
  Tudásbázis  
  Országos kisebbségi önkormányzatok  
  Sajtószoba  
  Kisebbség és média  
  II. Kisebbségi Kerekasztal  
  Partnereink  









:: HU :: Főoldal ::


A kisebbségi ombudsman, valamint a hazai nemzetiségi közösségek vezetőinek közös állásfoglalása az Alaptörvény nemzetiségi jogi rendelkezéseiről

kisebb betű nagyobb betű   e-mailben elküld nyomtatás

A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa kezdeményezésére május 6-án összeült a II. Kisebbségi Kerekasztal, hogy értékelje az új Alaptörvény nemzetiségi jogi rendelkezéseit.



A magyarországi jogrendszer alapvető jogként ismeri el a nemzeti és etnikai kisebbségek - az Alaptörvény terminológiája szerint a nemzetiségek - képviseleti, önkormányzati, nyelvi, kulturális és oktatási jogait. A nemzetiségek ezért nem csak a már eddig is biztosított jogaik megőrzését, hanem azok továbbfejlesztését várták az alkotmányozás folyamatától.

Az Alkotmányelőkészítő eseti bizottság felkérésére a múlt év szeptemberében az országos kisebbségi önkormányzatok, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa megfogalmazták a nemzetiségi jogok bővítésére és pontosítására vonatkozó javaslataikat, és úgy tűnt, hogy ezek bírják a politikai döntéshozók támogatását is. Az Alaptörvényről szóló törvényjavaslat benyújtását követően azonban a nemzetiségek azzal szembesültek, hogy nem csak az egyeztetések során megfogalmazott javaslataik jelentős részét hagyták figyelmen kívül, hanem egyes meglévő alkotmányos jogaik is kimaradtak a normaszövegből.

Az országos kisebbségi önkormányzatok és a kisebbségi ombudsman közösen léptek fel a nemzetiségi jogok érvényesülése érdekében, ám csak részleges eredményeket sikerült elérniük. Ezek között említhető, hogy a nemzetiségek jogait a jövőben is csak kétharmados többséggel megalkotott sarkalatos törvényben lehet majd szabályozni. Az elfogadott javaslatok közé tartozik az is, hogy az Alaptörvény a rendszerváltozás idején bevezetett jogi kategória, a nemzeti és etnikai kisebbség helyett visszaállítja a nemzetiség elnevezést. Önmagában a „kisebbség" kifejezés nem volt pejoratív, de a nemzetiség jobban kifejezi e közösségek tagjainak összetartozás-tudatát.

Előremutató az is, hogy az Alaptörvényben megjelenik az önazonosság szabad vállalásához és megőrzéséhez való jog. Fontos, hogy ez a jog - összhangban az Európa Tanács Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló Keretegyezmény elvárásaival - az adott nemzetiséghez tartozó magyar állampolgárokat illeti meg. Ez a rendelkezés alkotmányos alapot ad tehát arra, hogy a törvényhozás a jövőben ki tudja zárni a visszaélés lehetőségét azokban az esetekben, amikor a nemzetiséghez tartozás önkéntes kinyilvánítása, megvallása a feltétele valamely jog gyakorlásának, illetve kedvezmény igénybevételének.

Az Alaptörvény jelentős részben átvette a már eddig is meglévő nemzetiségi jogokat, így továbbra is államalkotó tényezőként ismeri el a nemzetiségeket, továbbá biztosítja a helyi és országos önkormányzatok létrehozásának jogát, az oktatási és kulturális jogokat, valamint a saját nyelven való névhasználatot.

Ez azonban nem tudja ellensúlyozni azt, hogy olyan kérdésekben, mint a parlamenti képviselet biztosítása, a nemzetiségi nyelvek védelme vagy a nemzetiségi ombudsman függetlenségének garantálása, jelentős visszalépés tapasztalható.

Különösen az kifogásolható, hogy immár nem szerepel alkotmányos szinten az az előírás, mely szerint Magyarország védelemben részesíti a nemzeti és etnikai kisebbségeket (nemzetiségeket), valamint biztosítja kollektív részvételüket a közéletben.
Nincs elfogadható indoka annak sem, hogy a nemzetiségi jogok védelmét a jövőben helyettes országgyűlési biztos fogja ellátni, miközben a magyar nemzetiségpolitika eddig követendő példaként állította a környező országok számára a hazai ombudsman rendszert.

Az újonnan megalakult Országgyűlés a múlt évben egy alkotmánymódosítással kívánta biztosítani a kisebbségek parlamenti képviseletét. Az Alaptörvény azonban az eddig alkotmányos jogként elismert képviselet helyett mindössze az Országgyűlés munkájában való részvételről szól. Tartani lehet ezért attól, hogy a nemzetiségi közösségek még távolabb kerültek a szavazati joggal járó parlamenti mandátum lehetőségétől.

Az Alaptörvény - lényegében a hatályos Alkotmány szövegét átvéve - biztosítja ugyan a nemzetiségek számára az anyanyelvhasználat jogát, ám a magyar nyelv és jelnyelv esetében azok állami védelmét is vállalta. Ez a különbségtétel különösen annak ismertében elfogadhatatlan, hogy egy megszavazott módosító indítvány a nemzetiségi nyelvekre is kiterjesztette ezt a védelmet, ám e rendelkezést a zárószavazás előtt mégis kivették az Alaptörvényből. Ez a szabályozás annak ellenére is kifogásolható, hogy az Alaptörvény bevezető fejezete, a Nemzeti Hitvallás nem csak a magyar, hanem a magyarországi nemzetiségi nyelvek ápolására és megóvására vonatkozó vállalást is tartalmaz.

A hatályos Alkotmány felsorolja a közszolgálati műsorszolgáltatás főbb feladatait, és e felsorolásban szerepel a kisebbségi nyelvek és kultúra ápolásában, gazdagításában, a nemzeti és etnikai közösségek igényeinek kielégítésében való közreműködés is. Ezzel szemben az Alaptörvény már csak azt fogalmazza meg, hogy Magyarország biztosítja a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit.

A II. Kisebbségi Kerekasztal áttekintve az Alaptörvény rendelkezéseit úgy ítéli meg, hogy az alkotmányos keretek továbbra sem biztosítják maradéktalanul a nemzetiségi jogok érvényesülését. Az Alaptörvény végrehajtásához szükséges törvények kidolgozása során ezért fokozott jelentősége van annak, hogy az országos kisebbségi önkormányzatok, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa lehetőséget kapjanak szakmai álláspontjuk kialakítására, és a jogalkotóval való egyeztetésére.

A II. Kisebbségi Kerekasztal felkéri ezért a Kormányt arra, hogy a nemzetiségi jogokról, a nemzetiségi országgyűlési képviseletről, a nemzetiségi önkormányzatok választásáról, valamint az alapvető jogok biztosáról és helyetteseiről szóló törvények kapcsán ne csak a már kidolgozott javaslatok véleményezésére nyíljon mód, hanem rendszeres szakmai párbeszéd kezdődjön meg a normaszöveg kidolgozása során is.

 

Budapest, 2011. május 6.

 

a II. Kisebbségi Kerekasztal tagjai

 

Melléklet: összehasonlító táblázat

 

Az Alkotmány hatályos szövege

Az Alaptörvény rendelkezései

Az országos kisebbségi önkormányzatok javaslatai

.

Megnevezés

 

nemzeti és etnikai kisebbség

nemzetiség

nemzetiség

 

Közjogi jogállás

 

A Magyar Köztársaságban élő nemzeti és etnikai kisebbségek részesei a nép hatalmának: államalkotó tényezők.

[68. § (1) bekezdés]

 

A Magyarországon élő nemzetiségek államalkotó tényezők. [XXIX. cikk (1) bekezdés]

 

A velünk élő nemzetiségek a magyar politikai közösség részei és államalkotó tényezők. [Nemzeti Hitvallás]

 

A Magyarországon élő nemzetiségek államalkotó tényezők, joguk van a közéletben való intézményesített részvételre, az állam szerveivel való együttműködésre.

 

Jogi szabályozás

 

A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. [68. § (6) bekezdés]

 

A kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról külön törvény rendelkezik, amelynek elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. [71. § (4) bekezdés]

 

A Magyarországon élő nemzetiségek jogaira vonatkozó részletes szabályokat, valamint a helyi és országos önkormányzataik megválasztásának szabályait sarkalatos törvény határozza meg.

[XXIX. cikk (3) bekezdés]

 

A nemzetiségek jogait és kötelezettségeit sarkalatos törvény szabályozza.

 

 

Képviselethez való jog

 

A Magyar Köztársaság törvényei az ország területén élő nemzeti és etnikai kisebbségek képviseletét biztosítják.

[68. § (3) bekezdés)]

 

Az országgyűlési képviselők száma legfeljebb kettőszáz. A nemzeti és etnikai kisebbségek képviseletére további, legfeljebb tizenhárom országgyűlési képviselő választható.

[Kihirdetett, de nem lépett hatályba. 20. § (1) bekezdés)

 

---

 

 

 

 

A Magyarországon élő nemzetiségek részvételét az Országgyűlés munkájában sarkalatos törvény szabályozza.

[2. cikk (2) bekezdés]

 

 

 

 

 

 

 

A nemzetiségek országgyűlési képviselethez való jogát Magyarország sarkalatos törvényben választójogi kedvezménnyel biztosítja.

 

 

Önkormányzatiság

 

A nemzeti és etnikai kisebbségek helyi és országos önkormányzatokat hozhatnak létre.

[68. § (4) bekezdés]

A Magyarországon élő nemzetiségek helyi és országos önkormányzatokat hozhatnak létre.

[XXIX. cikk (2) bekezdés]

A nemzetiségek helyi és országos önkormányzatokat hozhatnak létre.

 

 

Önazonossághoz való jog

 

---

Minden, valamely nemzetiséghez tartozó magyar állampolgárnak joga van önazonossága szabad vállalásához és megőrzéséhez. [XIX. cikk (1) bekezdés]

A nemzetiséghez tartozó magyar állampolgároknak joguk van önazonosságuk szabad vállalásához.

Az Alkotmány hatályos szövege

Az Alaptörvény rendelkezései

Az országos kisebbségi önkormányzatok javaslatai

 

A kisebbségi jogok védelme

 

A Magyar Köztársaság védelemben részesíti a nemzeti és etnikai kisebbségeket. Biztosítja kollektív részvételüket a közéletben (.....)

[68. § (2) bekezdés]

 

A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának feladata, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségi jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltassa, és orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményezzen. [32/B § (2) bekezdés]

Az országgyűlési biztos eljárását törvényben meghatározott esetekben bárki kezdeményezheti. [32/B § (3) bekezdés]

Az állampolgári jogok, illetőleg a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosait a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés a képviselők kétharmadának szavazatával választja. [32/B § (4) bekezdés]

 

Rendkívüli állapot, szükségállapot vagy veszélyhelyzet idején az alapvető jogok gyakorlása - (...) megállapított alapvető jogok kivételével - felfüggeszthető vagy korlátozható.

(Megjegyzés: a nem felfüggeszthető és nem korlátozható jogok között szerepelnek a 68. §-ban meghatározott nemzeti és etnikai kisebbségi jogok is.)

[8. § (4) bekezdés]

 

 

---

 

 

 

 

Az alapvető jogok biztosát és helyetteseit az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával hat évre választja. A helyettesek a jövő nemzedékek érdekeinek, valamint a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét látják el. Az alapvető jogok biztosa és helyettesei nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet. [30. cikk. (3) bekezdés]

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Különleges jogrendben az alapvető jogok gyakorlása - (...) megállapított alapvető jogok kivételével -- felfüggeszthető vagy az I. cikk (3) bekezdése szerinti mértéken túl korlátozható.

(Megjegyzés: a nem felfüggeszthető és nem korlátozható jogok között nem szerepelnek a nemzetiségi jogok.)

[54. cikk (1) bekezdés]

 

 

 

A nemzetiségek egyéni és az adott közösség tagjaként gyakorolható jogait Magyarország biztosítja és védelemben részesíti.

 

A külön biztosok, a nemzetiségi jogok biztosa, valamint a jövő nemzedékek biztosa a feladatkörükben önállóan járnak el.

Az alapvető jogok biztosa és a külön biztosok a feladatkörükbe tartozó alapvető jogokkal kapcsolatban tudomásukra jutott visszásságokat kivizsgálják vagy kivizsgáltatják, orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményeznek.

Az alapvető jogok biztosát és a külön biztosokat az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával hat évre választja

 

A nemzetiségek jogait különleges jogrendben is tiszteletben kell tartani.

 

 

 

Médiához való jog

 

A Magyar Köztársaságban közszolgálati médiaszolgáltatás működik közre a nemzeti önazonosság és az európai identitás, a magyar, valamint a kisebbségi nyelvek és kultúra ápolásában, gazdagításában, a nemzeti összetartozás megerősítésében, illetőleg a nemzeti, etnikai, családi, vallási közösségek igényeinek kielégítésében.

[61. § (4) bekezdés]

Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét, biztosítja a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit.

[IX. cikk (2) bekezdés]

 

 

[A nemzetiségeknek joguk van] az anyanyelven való rendszeres tájékoztatáshoz a közszolgálati műsorszolgáltatásban.

Az Alkotmány hatályos szövege

Az Alaptörvény rendelkezései

Az országos kisebbségi önkormányzatok javaslatai

 

Nyelvi, kulturális, oktatási jogok

 

[A Magyar Köztársaság biztosítja] saját kultúrájuk ápolását, anyanyelvük használatát, az anyanyelvű oktatást, a saját nyelven való névhasználat jogát.

[68. § (2) bekezdés]

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

---

 

A Magyarországon élő nemzetiségeknek joguk van az anyanyelvhasználathoz, a saját nyelven való egyéni és közösségi névhasználathoz, saját kultúrájuk ápolásához és az anyanyelvű oktatáshoz. [XXIX. cikk (1) bekezdés]

 

Vállaljuk, hogy örökségünket, egyedülálló nyelvünket, a magyar kultúrát, a magyarországi nemzetiségek nyelvét és kultúráját, a Kárpát-medence természet adta és ember alkotta értékeit ápoljuk és megóvjuk.

[Nemzeti Hitvallás]

 

 

Magyarország védi a magyar nyelvet.

Magyarország védi a magyar jelnyelvet mint a magyar kultúra részét. [H) cikk (2) és (3) bekezdés]

 

A nemzetiségeknek joguk van az anyanyelvhasználathoz, a saját nyelven való névhasználathoz, kultúrájuk ápolásához, az anyanyelvű oktatáshoz és művelődéshez, az anyanyelven való rendszeres tájékoztatáshoz a közszolgálati műsorszolgáltatásban, az anyaországok és nyelvnemzetek állami és közösségi intézményeivel, polgáraival való kapcsolattartáshoz.

 

A hivatalos nyelv a magyar. A nemzetiségek anyanyelvének szabad használata nem korlátozható.

Magyarország védi a magyar nyelvet, biztosítja a hazai nemzetiségek és népcsoportok nyelvei fennmaradásának feltételeit, tiszteletben tartja más nemzetek nyelvét.

 

 



alsó szegély