Főoldal
BÚCSÚ Tájékoztatás ügyfeleinknek folyamatban lévő ügyeikről Megtartotta utolsó sajtótájékoztatóját a kisebbségi ombudsman Jelentés a nemzetiségi felsőoktatás helyzetéről Utóvizsgálat Gyöngyöspatán Vélemény a készülő nemzetiségi törvény tervezetéről Kanada nagykövetének látogatása A kisebbségi ombudsman véleménye a köznevelési törvény tervezetéről Látogatás az Országgyűlési Biztos Hivatalában A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának állásfoglalása a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási és Roma Stratégia című tervezetről Elkészült a kisebbségi ombudsman jelentése a nemzeti és etnikai kisebbségi általános iskolai nevelés-oktatás helyzetéről A Roma Holokauszt évfordulója Kisebbségtudományi konferencia Egerben A szlovák kormány emberi jogi szakértőjének látogatása a kisebbségi ombudsman hivatalában Justiitia Regnorum Fundamentum-díj Ennyit ér a kormánypártok közjogi és politikai garanciája? Ennyit ér a szava, Szájer Úr? Országjárás Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Könyvbemutató Az ENSZ rasszizmus elleni különmegbízottjának látogatása A kisebbségi ombudsman, valamint a hazai nemzetiségi közösségek vezetőinek közös állásfoglalása az Alaptörvény nemzetiségi jogi rendelkezéseiről Szarka László kapta az idei Kemény István-díjat Dr. Kállai Ernő a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa és munkatársai 2011. május 3-4. között Bács-Kiskun megyébe látogattak, ahol több településen tájékozódtak a megyében élő kis A kisebbségi ombudsman sajtóközleménye a Gyöngyöspatán lezajlott tragikus események utáni helyzetről A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának jelentése a 2011 márciusában történt gyöngyöspatai események és a hasonló jelenségek veszélyeiről Fogyatkozó hittel és bizalommal A kisebbségi biztos a Büntető Törvénykönyv módosítását javasolja a faji indítékú bűncselekmények elleni hatékonyabb fellépés érdekében A Szlovén Köztársaság nagykövetének látogatása A szlovák nagykövet látogatása Megemlékezés a Magyar-Lengyel Barátság Napjáról Kállai Ernő 2011. március 22-i parlamenti felszólalása A kisebbségi ombudsman vizsgálja a gyöngyöspatai eseményeket …és mi lesz a kisebbséghez tartozók emberi méltóságával? Nagykövetek látogatása 2011. március 15. Mit kívánnak a magyarországi nemzetiségek Nyilatkozat Kállai Ernő felszólalása a Parlamentben a kisebbségi választásokról készült jelentés vitájában Ombudsmani látogatás Baranya megyében Dr. Kállai Ernő és Eleni Tsakopoulos Kounalakis találkozója Évértékelő sajtótájékoztató Kállai Ernő a Szociológiai Társaság elnökségi tagja Kisebbségekért Díj 2010 Szimpózium a romák társadalmi felzárkózásáról Ombudsmani látogatás Komárom-Esztergom megyében
 
  Hírek
Látogatás az Országgyűlési Biztos Hivatalában A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának állásfoglalása a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási és Roma Stratégia című tervezetről Elkészült a kisebbségi ombudsman jelentése a nemzeti és etnikai kisebbségi általános iskolai nevelés-oktatás helyzetéről A Roma Holokauszt évfordulója A szlovák kormány emberi jogi szakértőjének látogatása a kisebbségi ombudsman hivatalában Justiitia Regnorum Fundamentum-díj Ennyit ér a kormánypártok közjogi és politikai garanciája? Ennyit ér a szava, Szájer Úr? Országjárás Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Könyvbemutató Az ENSZ rasszizmus elleni különmegbízottjának látogatása A kisebbségi ombudsman, valamint a hazai nemzetiségi közösségek vezetőinek közös állásfoglalása az Alaptörvény nemzetiségi jogi rendelkezéseiről Szarka László kapta az idei Kemény István-díjat Dr. Kállai Ernő a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa és munkatársai 2011. május 3-4. között Bács-Kiskun megyébe látogattak, ahol több településen tájékozódtak a megyében élő kis A kisebbségi ombudsman sajtóközleménye a Gyöngyöspatán lezajlott tragikus események utáni helyzetről A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának jelentése a 2011 márciusában történt gyöngyöspatai események és a hasonló jelenségek veszélyeiről Fogyatkozó hittel és bizalommal A kisebbségi biztos a Büntető Törvénykönyv módosítását javasolja a faji indítékú bűncselekmények elleni hatékonyabb fellépés érdekében Ombudsmani látogatás Baranya megyében Dr. Kállai Ernő és Eleni Tsakopoulos Kounalakis találkozója Kállai Ernő találkozója a Szlovák Köztársaság nagykövetével A kisebbségi ombudsman fogadta a Washingtoni Külügyminisztérium roma ügyekkel foglalkozó tanácsadóját Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszt kitüntetés Dr. Szajbély Katalinnak Kövér László és Kállai Ernő találkozója A roma holokauszt nemzetközi emléknapja Manuel Sarrazin látogatása Kállai Ernőnél Kállai Ernő a Szociológiai Társaság elnökségi tagja Kisebbségekért Díj 2010 Szimpózium a romák társadalmi felzárkózásáról Ombudsmani látogatás Komárom-Esztergom megyében Dr. Kállai Ernő gondolatai az Emberi Jogok Napján Találkozó a Cseh Szenátus delegációjával „A romák felzárkózása európai dimenzióban” Kerekasztal konferencia a romák társadalmi beilleszkedéséről Előadás a Corvinus Egyetemen Kállai Ernő találkozója Pordány Lászlóval II. Egri Roma-zenei fesztivál XI. Regionális Német Nemzetiségi Kulturális Gála Kállai Ernő és Morten Kjaerum találkozója Szociális EXPO Multikulturális Magyarország a médiában Több nyelven egy hazában Konferencia Burgenlandban Évzáró a Független Médiaközpontban Kisebbségi érdekképviselet - Haszonszerzés vagy közösségi érdek? Kállai Ernő találkozója Bayer Mihállyal Az aradi vértanúk Kállai Ernő és Darja Bavdaz Kuret nagykövet találkozója A Magyar Könyvtárosok Egyesületének Vándorgyűlése Magyarországi Szlovákok Napja Justitia Regnorum Fundamentum-díj A kisebbségi önkormányzati választások zavartalan lebonyolítását segítő állásfoglalások Magyarországi Lengyelek Napja Dr. Kállai Ernő kisebbségi biztos találkozója Balog Zoltán és Szászfalvi László államtitkárokkal Kállai Ernő részvétnyilvánítása Furmann Imre halála alkalmából Kállai Ernő találkozója az Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság vezetőivel Ombudsmani vélemény a települési és az országos kisebbségi önkormányzati képviselők létszámának csökkentéséről szóló törvényjavaslatról Ombudsmani látogatás Nógrád megyében Közelednek a kisebbségi választások Dr. Kállai Ernő találkozója az Internationaler Baouorden képviselőivel Kállai Ernő és Goran Bašić találkozója Felhívás a települési kisebbségi önkormányzati választások törvényes lebonyolításának, tisztaságának megőrzése érdekében Esélyegyenlőségi Nap Archívum Dr. Kállai Ernő kisebbségi ombudsman hivatalában fogadta Andrzej Mirgát, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) romaügyi főtanácsadóját.
 
  A kisebbségi biztos és hivatala  
  Dokumentumok  
  Panaszügyek  
  Könyvespolc  
  Tudásbázis  
  Országos kisebbségi önkormányzatok  
  Sajtószoba  
  Kisebbség és média  
  II. Kisebbségi Kerekasztal  
  Partnereink  









:: HU :: Főoldal ::


A kisebbségi ombudsman, valamint a hazai nemzetiségi közösségek vezetőinek közös állásfoglalása az Alaptörvény nemzetiségi jogi rendelkezéseiről

kisebb betű nagyobb betű   e-mailben elküld nyomtatás

A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa kezdeményezésére május 6-án összeült a II. Kisebbségi Kerekasztal, hogy értékelje az új Alaptörvény nemzetiségi jogi rendelkezéseit.



A magyarországi jogrendszer alapvető jogként ismeri el a nemzeti és etnikai kisebbségek - az Alaptörvény terminológiája szerint a nemzetiségek - képviseleti, önkormányzati, nyelvi, kulturális és oktatási jogait. A nemzetiségek ezért nem csak a már eddig is biztosított jogaik megőrzését, hanem azok továbbfejlesztését várták az alkotmányozás folyamatától.

Az Alkotmányelőkészítő eseti bizottság felkérésére a múlt év szeptemberében az országos kisebbségi önkormányzatok, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa megfogalmazták a nemzetiségi jogok bővítésére és pontosítására vonatkozó javaslataikat, és úgy tűnt, hogy ezek bírják a politikai döntéshozók támogatását is. Az Alaptörvényről szóló törvényjavaslat benyújtását követően azonban a nemzetiségek azzal szembesültek, hogy nem csak az egyeztetések során megfogalmazott javaslataik jelentős részét hagyták figyelmen kívül, hanem egyes meglévő alkotmányos jogaik is kimaradtak a normaszövegből.

Az országos kisebbségi önkormányzatok és a kisebbségi ombudsman közösen léptek fel a nemzetiségi jogok érvényesülése érdekében, ám csak részleges eredményeket sikerült elérniük. Ezek között említhető, hogy a nemzetiségek jogait a jövőben is csak kétharmados többséggel megalkotott sarkalatos törvényben lehet majd szabályozni. Az elfogadott javaslatok közé tartozik az is, hogy az Alaptörvény a rendszerváltozás idején bevezetett jogi kategória, a nemzeti és etnikai kisebbség helyett visszaállítja a nemzetiség elnevezést. Önmagában a „kisebbség" kifejezés nem volt pejoratív, de a nemzetiség jobban kifejezi e közösségek tagjainak összetartozás-tudatát.

Előremutató az is, hogy az Alaptörvényben megjelenik az önazonosság szabad vállalásához és megőrzéséhez való jog. Fontos, hogy ez a jog - összhangban az Európa Tanács Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló Keretegyezmény elvárásaival - az adott nemzetiséghez tartozó magyar állampolgárokat illeti meg. Ez a rendelkezés alkotmányos alapot ad tehát arra, hogy a törvényhozás a jövőben ki tudja zárni a visszaélés lehetőségét azokban az esetekben, amikor a nemzetiséghez tartozás önkéntes kinyilvánítása, megvallása a feltétele valamely jog gyakorlásának, illetve kedvezmény igénybevételének.

Az Alaptörvény jelentős részben átvette a már eddig is meglévő nemzetiségi jogokat, így továbbra is államalkotó tényezőként ismeri el a nemzetiségeket, továbbá biztosítja a helyi és országos önkormányzatok létrehozásának jogát, az oktatási és kulturális jogokat, valamint a saját nyelven való névhasználatot.

Ez azonban nem tudja ellensúlyozni azt, hogy olyan kérdésekben, mint a parlamenti képviselet biztosítása, a nemzetiségi nyelvek védelme vagy a nemzetiségi ombudsman függetlenségének garantálása, jelentős visszalépés tapasztalható.

Különösen az kifogásolható, hogy immár nem szerepel alkotmányos szinten az az előírás, mely szerint Magyarország védelemben részesíti a nemzeti és etnikai kisebbségeket (nemzetiségeket), valamint biztosítja kollektív részvételüket a közéletben.
Nincs elfogadható indoka annak sem, hogy a nemzetiségi jogok védelmét a jövőben helyettes országgyűlési biztos fogja ellátni, miközben a magyar nemzetiségpolitika eddig követendő példaként állította a környező országok számára a hazai ombudsman rendszert.

Az újonnan megalakult Országgyűlés a múlt évben egy alkotmánymódosítással kívánta biztosítani a kisebbségek parlamenti képviseletét. Az Alaptörvény azonban az eddig alkotmányos jogként elismert képviselet helyett mindössze az Országgyűlés munkájában való részvételről szól. Tartani lehet ezért attól, hogy a nemzetiségi közösségek még távolabb kerültek a szavazati joggal járó parlamenti mandátum lehetőségétől.

Az Alaptörvény - lényegében a hatályos Alkotmány szövegét átvéve - biztosítja ugyan a nemzetiségek számára az anyanyelvhasználat jogát, ám a magyar nyelv és jelnyelv esetében azok állami védelmét is vállalta. Ez a különbségtétel különösen annak ismertében elfogadhatatlan, hogy egy megszavazott módosító indítvány a nemzetiségi nyelvekre is kiterjesztette ezt a védelmet, ám e rendelkezést a zárószavazás előtt mégis kivették az Alaptörvényből. Ez a szabályozás annak ellenére is kifogásolható, hogy az Alaptörvény bevezető fejezete, a Nemzeti Hitvallás nem csak a magyar, hanem a magyarországi nemzetiségi nyelvek ápolására és megóvására vonatkozó vállalást is tartalmaz.

A hatályos Alkotmány felsorolja a közszolgálati műsorszolgáltatás főbb feladatait, és e felsorolásban szerepel a kisebbségi nyelvek és kultúra ápolásában, gazdagításában, a nemzeti és etnikai közösségek igényeinek kielégítésében való közreműködés is. Ezzel szemben az Alaptörvény már csak azt fogalmazza meg, hogy Magyarország biztosítja a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit.

A II. Kisebbségi Kerekasztal áttekintve az Alaptörvény rendelkezéseit úgy ítéli meg, hogy az alkotmányos keretek továbbra sem biztosítják maradéktalanul a nemzetiségi jogok érvényesülését. Az Alaptörvény végrehajtásához szükséges törvények kidolgozása során ezért fokozott jelentősége van annak, hogy az országos kisebbségi önkormányzatok, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa lehetőséget kapjanak szakmai álláspontjuk kialakítására, és a jogalkotóval való egyeztetésére.

A II. Kisebbségi Kerekasztal felkéri ezért a Kormányt arra, hogy a nemzetiségi jogokról, a nemzetiségi országgyűlési képviseletről, a nemzetiségi önkormányzatok választásáról, valamint az alapvető jogok biztosáról és helyetteseiről szóló törvények kapcsán ne csak a már kidolgozott javaslatok véleményezésére nyíljon mód, hanem rendszeres szakmai párbeszéd kezdődjön meg a normaszöveg kidolgozása során is.

 

Budapest, 2011. május 6.

 

a II. Kisebbségi Kerekasztal tagjai

 

Melléklet: összehasonlító táblázat

 

Az Alkotmány hatályos szövege

Az Alaptörvény rendelkezései

Az országos kisebbségi önkormányzatok javaslatai

.

Megnevezés

 

nemzeti és etnikai kisebbség

nemzetiség

nemzetiség

 

Közjogi jogállás

 

A Magyar Köztársaságban élő nemzeti és etnikai kisebbségek részesei a nép hatalmának: államalkotó tényezők.

[68. § (1) bekezdés]

 

A Magyarországon élő nemzetiségek államalkotó tényezők. [XXIX. cikk (1) bekezdés]

 

A velünk élő nemzetiségek a magyar politikai közösség részei és államalkotó tényezők. [Nemzeti Hitvallás]

 

A Magyarországon élő nemzetiségek államalkotó tényezők, joguk van a közéletben való intézményesített részvételre, az állam szerveivel való együttműködésre.

 

Jogi szabályozás

 

A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. [68. § (6) bekezdés]

 

A kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról külön törvény rendelkezik, amelynek elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. [71. § (4) bekezdés]

 

A Magyarországon élő nemzetiségek jogaira vonatkozó részletes szabályokat, valamint a helyi és országos önkormányzataik megválasztásának szabályait sarkalatos törvény határozza meg.

[XXIX. cikk (3) bekezdés]

 

A nemzetiségek jogait és kötelezettségeit sarkalatos törvény szabályozza.

 

 

Képviselethez való jog

 

A Magyar Köztársaság törvényei az ország területén élő nemzeti és etnikai kisebbségek képviseletét biztosítják.

[68. § (3) bekezdés)]

 

Az országgyűlési képviselők száma legfeljebb kettőszáz. A nemzeti és etnikai kisebbségek képviseletére további, legfeljebb tizenhárom országgyűlési képviselő választható.

[Kihirdetett, de nem lépett hatályba. 20. § (1) bekezdés)

 

---

 

 

 

 

A Magyarországon élő nemzetiségek részvételét az Országgyűlés munkájában sarkalatos törvény szabályozza.

[2. cikk (2) bekezdés]

 

 

 

 

 

 

 

A nemzetiségek országgyűlési képviselethez való jogát Magyarország sarkalatos törvényben választójogi kedvezménnyel biztosítja.

 

 

Önkormányzatiság

 

A nemzeti és etnikai kisebbségek helyi és országos önkormányzatokat hozhatnak létre.

[68. § (4) bekezdés]

A Magyarországon élő nemzetiségek helyi és országos önkormányzatokat hozhatnak létre.

[XXIX. cikk (2) bekezdés]

A nemzetiségek helyi és országos önkormányzatokat hozhatnak létre.

 

 

Önazonossághoz való jog

 

---

Minden, valamely nemzetiséghez tartozó magyar állampolgárnak joga van önazonossága szabad vállalásához és megőrzéséhez. [XIX. cikk (1) bekezdés]

A nemzetiséghez tartozó magyar állampolgároknak joguk van önazonosságuk szabad vállalásához.

Az Alkotmány hatályos szövege

Az Alaptörvény rendelkezései

Az országos kisebbségi önkormányzatok javaslatai

 

A kisebbségi jogok védelme

 

A Magyar Köztársaság védelemben részesíti a nemzeti és etnikai kisebbségeket. Biztosítja kollektív részvételüket a közéletben (.....)

[68. § (2) bekezdés]

 

A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának feladata, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségi jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltassa, és orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményezzen. [32/B § (2) bekezdés]

Az országgyűlési biztos eljárását törvényben meghatározott esetekben bárki kezdeményezheti. [32/B § (3) bekezdés]

Az állampolgári jogok, illetőleg a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosait a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés a képviselők kétharmadának szavazatával választja. [32/B § (4) bekezdés]

 

Rendkívüli állapot, szükségállapot vagy veszélyhelyzet idején az alapvető jogok gyakorlása - (...) megállapított alapvető jogok kivételével - felfüggeszthető vagy korlátozható.

(Megjegyzés: a nem felfüggeszthető és nem korlátozható jogok között szerepelnek a 68. §-ban meghatározott nemzeti és etnikai kisebbségi jogok is.)

[8. § (4) bekezdés]

 

 

---

 

 

 

 

Az alapvető jogok biztosát és helyetteseit az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával hat évre választja. A helyettesek a jövő nemzedékek érdekeinek, valamint a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét látják el. Az alapvető jogok biztosa és helyettesei nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet. [30. cikk. (3) bekezdés]

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Különleges jogrendben az alapvető jogok gyakorlása - (...) megállapított alapvető jogok kivételével -- felfüggeszthető vagy az I. cikk (3) bekezdése szerinti mértéken túl korlátozható.

(Megjegyzés: a nem felfüggeszthető és nem korlátozható jogok között nem szerepelnek a nemzetiségi jogok.)

[54. cikk (1) bekezdés]

 

 

 

A nemzetiségek egyéni és az adott közösség tagjaként gyakorolható jogait Magyarország biztosítja és védelemben részesíti.

 

A külön biztosok, a nemzetiségi jogok biztosa, valamint a jövő nemzedékek biztosa a feladatkörükben önállóan járnak el.

Az alapvető jogok biztosa és a külön biztosok a feladatkörükbe tartozó alapvető jogokkal kapcsolatban tudomásukra jutott visszásságokat kivizsgálják vagy kivizsgáltatják, orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményeznek.

Az alapvető jogok biztosát és a külön biztosokat az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával hat évre választja

 

A nemzetiségek jogait különleges jogrendben is tiszteletben kell tartani.

 

 

 

Médiához való jog

 

A Magyar Köztársaságban közszolgálati médiaszolgáltatás működik közre a nemzeti önazonosság és az európai identitás, a magyar, valamint a kisebbségi nyelvek és kultúra ápolásában, gazdagításában, a nemzeti összetartozás megerősítésében, illetőleg a nemzeti, etnikai, családi, vallási közösségek igényeinek kielégítésében.

[61. § (4) bekezdés]

Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét, biztosítja a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit.

[IX. cikk (2) bekezdés]

 

 

[A nemzetiségeknek joguk van] az anyanyelven való rendszeres tájékoztatáshoz a közszolgálati műsorszolgáltatásban.

Az Alkotmány hatályos szövege

Az Alaptörvény rendelkezései

Az országos kisebbségi önkormányzatok javaslatai

 

Nyelvi, kulturális, oktatási jogok

 

[A Magyar Köztársaság biztosítja] saját kultúrájuk ápolását, anyanyelvük használatát, az anyanyelvű oktatást, a saját nyelven való névhasználat jogát.

[68. § (2) bekezdés]

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

---

 

A Magyarországon élő nemzetiségeknek joguk van az anyanyelvhasználathoz, a saját nyelven való egyéni és közösségi névhasználathoz, saját kultúrájuk ápolásához és az anyanyelvű oktatáshoz. [XXIX. cikk (1) bekezdés]

 

Vállaljuk, hogy örökségünket, egyedülálló nyelvünket, a magyar kultúrát, a magyarországi nemzetiségek nyelvét és kultúráját, a Kárpát-medence természet adta és ember alkotta értékeit ápoljuk és megóvjuk.

[Nemzeti Hitvallás]

 

 

Magyarország védi a magyar nyelvet.

Magyarország védi a magyar jelnyelvet mint a magyar kultúra részét. [H) cikk (2) és (3) bekezdés]

 

A nemzetiségeknek joguk van az anyanyelvhasználathoz, a saját nyelven való névhasználathoz, kultúrájuk ápolásához, az anyanyelvű oktatáshoz és művelődéshez, az anyanyelven való rendszeres tájékoztatáshoz a közszolgálati műsorszolgáltatásban, az anyaországok és nyelvnemzetek állami és közösségi intézményeivel, polgáraival való kapcsolattartáshoz.

 

A hivatalos nyelv a magyar. A nemzetiségek anyanyelvének szabad használata nem korlátozható.

Magyarország védi a magyar nyelvet, biztosítja a hazai nemzetiségek és népcsoportok nyelvei fennmaradásának feltételeit, tiszteletben tartja más nemzetek nyelvét.

 

 



alsó szegély