Főoldal
BÚCSÚ Tájékoztatás ügyfeleinknek folyamatban lévő ügyeikről Megtartotta utolsó sajtótájékoztatóját a kisebbségi ombudsman Jelentés a nemzetiségi felsőoktatás helyzetéről Utóvizsgálat Gyöngyöspatán Vélemény a készülő nemzetiségi törvény tervezetéről Kanada nagykövetének látogatása A kisebbségi ombudsman véleménye a köznevelési törvény tervezetéről Látogatás az Országgyűlési Biztos Hivatalában A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának állásfoglalása a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási és Roma Stratégia című tervezetről Elkészült a kisebbségi ombudsman jelentése a nemzeti és etnikai kisebbségi általános iskolai nevelés-oktatás helyzetéről A Roma Holokauszt évfordulója Kisebbségtudományi konferencia Egerben A szlovák kormány emberi jogi szakértőjének látogatása a kisebbségi ombudsman hivatalában Justiitia Regnorum Fundamentum-díj Ennyit ér a kormánypártok közjogi és politikai garanciája? Ennyit ér a szava, Szájer Úr? Országjárás Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Könyvbemutató Az ENSZ rasszizmus elleni különmegbízottjának látogatása A kisebbségi ombudsman, valamint a hazai nemzetiségi közösségek vezetőinek közös állásfoglalása az Alaptörvény nemzetiségi jogi rendelkezéseiről Szarka László kapta az idei Kemény István-díjat Dr. Kállai Ernő a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa és munkatársai 2011. május 3-4. között Bács-Kiskun megyébe látogattak, ahol több településen tájékozódtak a megyében élő kis A kisebbségi ombudsman sajtóközleménye a Gyöngyöspatán lezajlott tragikus események utáni helyzetről A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának jelentése a 2011 márciusában történt gyöngyöspatai események és a hasonló jelenségek veszélyeiről Fogyatkozó hittel és bizalommal A kisebbségi biztos a Büntető Törvénykönyv módosítását javasolja a faji indítékú bűncselekmények elleni hatékonyabb fellépés érdekében A Szlovén Köztársaság nagykövetének látogatása A szlovák nagykövet látogatása Megemlékezés a Magyar-Lengyel Barátság Napjáról Kállai Ernő 2011. március 22-i parlamenti felszólalása A kisebbségi ombudsman vizsgálja a gyöngyöspatai eseményeket …és mi lesz a kisebbséghez tartozók emberi méltóságával? Nagykövetek látogatása 2011. március 15. Mit kívánnak a magyarországi nemzetiségek Nyilatkozat Kállai Ernő felszólalása a Parlamentben a kisebbségi választásokról készült jelentés vitájában Dr. Kállai Ernő és Eleni Tsakopoulos Kounalakis találkozója Ombudsmani látogatás Baranya megyében Évértékelő sajtótájékoztató Kállai Ernő a Szociológiai Társaság elnökségi tagja Kisebbségekért Díj 2010 Szimpózium a romák társadalmi felzárkózásáról Ombudsmani látogatás Komárom-Esztergom megyében
 
  Hírek
Látogatás az Országgyűlési Biztos Hivatalában A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának állásfoglalása a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási és Roma Stratégia című tervezetről Elkészült a kisebbségi ombudsman jelentése a nemzeti és etnikai kisebbségi általános iskolai nevelés-oktatás helyzetéről A Roma Holokauszt évfordulója A szlovák kormány emberi jogi szakértőjének látogatása a kisebbségi ombudsman hivatalában Justiitia Regnorum Fundamentum-díj Ennyit ér a kormánypártok közjogi és politikai garanciája? Ennyit ér a szava, Szájer Úr? Országjárás Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Könyvbemutató Az ENSZ rasszizmus elleni különmegbízottjának látogatása A kisebbségi ombudsman, valamint a hazai nemzetiségi közösségek vezetőinek közös állásfoglalása az Alaptörvény nemzetiségi jogi rendelkezéseiről Szarka László kapta az idei Kemény István-díjat Dr. Kállai Ernő a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa és munkatársai 2011. május 3-4. között Bács-Kiskun megyébe látogattak, ahol több településen tájékozódtak a megyében élő kis A kisebbségi ombudsman sajtóközleménye a Gyöngyöspatán lezajlott tragikus események utáni helyzetről A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának jelentése a 2011 márciusában történt gyöngyöspatai események és a hasonló jelenségek veszélyeiről Fogyatkozó hittel és bizalommal A kisebbségi biztos a Büntető Törvénykönyv módosítását javasolja a faji indítékú bűncselekmények elleni hatékonyabb fellépés érdekében Ombudsmani látogatás Baranya megyében Dr. Kállai Ernő és Eleni Tsakopoulos Kounalakis találkozója Kállai Ernő találkozója a Szlovák Köztársaság nagykövetével A kisebbségi ombudsman fogadta a Washingtoni Külügyminisztérium roma ügyekkel foglalkozó tanácsadóját Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszt kitüntetés Dr. Szajbély Katalinnak Kövér László és Kállai Ernő találkozója A roma holokauszt nemzetközi emléknapja Manuel Sarrazin látogatása Kállai Ernőnél Kállai Ernő a Szociológiai Társaság elnökségi tagja Kisebbségekért Díj 2010 Szimpózium a romák társadalmi felzárkózásáról Ombudsmani látogatás Komárom-Esztergom megyében Dr. Kállai Ernő gondolatai az Emberi Jogok Napján Találkozó a Cseh Szenátus delegációjával „A romák felzárkózása európai dimenzióban” Kerekasztal konferencia a romák társadalmi beilleszkedéséről Előadás a Corvinus Egyetemen Kállai Ernő találkozója Pordány Lászlóval II. Egri Roma-zenei fesztivál XI. Regionális Német Nemzetiségi Kulturális Gála Kállai Ernő és Morten Kjaerum találkozója Szociális EXPO Multikulturális Magyarország a médiában Több nyelven egy hazában Évzáró a Független Médiaközpontban Konferencia Burgenlandban Kisebbségi érdekképviselet - Haszonszerzés vagy közösségi érdek? Kállai Ernő találkozója Bayer Mihállyal Az aradi vértanúk Kállai Ernő és Darja Bavdaz Kuret nagykövet találkozója A Magyar Könyvtárosok Egyesületének Vándorgyűlése Magyarországi Szlovákok Napja Justitia Regnorum Fundamentum-díj A kisebbségi önkormányzati választások zavartalan lebonyolítását segítő állásfoglalások Magyarországi Lengyelek Napja Dr. Kállai Ernő kisebbségi biztos találkozója Balog Zoltán és Szászfalvi László államtitkárokkal Kállai Ernő részvétnyilvánítása Furmann Imre halála alkalmából Kállai Ernő találkozója az Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság vezetőivel Ombudsmani vélemény a települési és az országos kisebbségi önkormányzati képviselők létszámának csökkentéséről szóló törvényjavaslatról Ombudsmani látogatás Nógrád megyében Közelednek a kisebbségi választások Dr. Kállai Ernő találkozója az Internationaler Baouorden képviselőivel Kállai Ernő és Goran Bašić találkozója Felhívás a települési kisebbségi önkormányzati választások törvényes lebonyolításának, tisztaságának megőrzése érdekében Esélyegyenlőségi Nap Archívum Dr. Kállai Ernő kisebbségi ombudsman hivatalában fogadta Andrzej Mirgát, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) romaügyi főtanácsadóját.
 
  A kisebbségi biztos és hivatala  
  Dokumentumok  
  Panaszügyek  
  Tudásbázis  
  Könyvespolc  
  Országos kisebbségi önkormányzatok  
  Sajtószoba  
  Kisebbség és média  
  II. Kisebbségi Kerekasztal  
  Partnereink  









:: HU :: Főoldal ::


Ennyit ér a kormánypártok közjogi és politikai garanciája? Ennyit ér a szava, Szájer Úr?

kisebb betű nagyobb betű   e-mailben elküld nyomtatás

Dr. Kállai Ernő, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának parlamenti felszólalása az ombudsmani törvény vitájában 2011. június 23-án

 

Az Alaptörvény kihirdetésével eldőlt az a kérdés, hogy a jövőben helyettes biztos fogja ellátni a nemzetiségi jogok védelmét. A törvénytervezet azonban nincs összhangban az Alaptörvény rendelkezéseivel, mert a helyettes ombudsman intézményére olyan szabályokat kíván meghatározni, amelyek egy feles törvénnyel szűkítenék a 2012. január elseje utáni alkotmányos kereteket. Így nyugodtan elmondhatjuk, hogy elfogadás előtt áll az első alkotmányellenes „sarkalatos” törvény.



Néhány szakmai megállapítás:

 

1) A tervezet elfogadása esetén csak nevében létezne a nemzetiségi jogok védelmét ellátó helyettes biztos, valójában semmilyen önálló intézkedési joga nem lenne. A vizsgálatokat az alapvető jogok biztosa végezné, a helyettes ezekben az eljárásokban legfeljebb közreműködhetne, már amennyire engednék neki.

 

2) A köztisztviselőket az alapvető jogok biztosa nevezné ki és mentené fel, a helyettes nem gyakorolna munkáltatói jogokat, így nem állna rendelkezésére olyan általa vezetett apparátus, amely kifejezetten a nemzetiségi jogokkal kapcsolatos ügyeket készítené elő.

 

3) Az elmúlt másfél évtizedben a politikai döntéshozók a kisebbségi ombudsman tevékenységéről szóló beszámolóból tájékozódhattak a kisebbségi jogok helyzetéről. A jövőben ezt a beszámolót az alapvető jogok biztosa készítené el és nyújtaná be, így kizárólagosan az ő szemszögéből mutatná be a nemzetiségi jogok érvényesülését, semmilyen lehetőség nem lenne önálló vélemény megfogalmazására.

 

4) A helyetteseket az alapvető jogok biztosának javaslatára választaná meg az Országgyűlés. Ez nyilvánvalóan közjogi képtelenség, hiszen az alapvető jogok biztosa az Országgyűlésnek felelős megbízott, így az általa tett javaslathoz nem köthető a legfőbb népképviseleti szerv személyi döntése. Az egyetlen racionális megoldás az lenne, ha a helyettes biztos jelölésének jogát a jövőben is a köztársasági elnök gyakorolná.

E megoldást az sem zárja ki, hogy az Alaptörvény csak az alapvető jogok biztosa esetében rendelkezik a köztársasági elnök javaslattételi jogáról, mert ezt a jogosultságot alkotmányos módon – akár sarkalatosnak minősülő rendelkezés útján – törvényben ki lehetne terjeszteni a helyettes biztosok jelölésére is. Ez a szabályozás megfelelne annak is, hogy az egykori általános helyettes országgyűlési biztosokat is a köztársasági elnök javaslatára választotta meg az Országgyűlés.

 

5) Abban az esetben, ha az Országgyűlés a törvénytervezetet jelen formájában fogadná el, úgy az a sajátos helyzet állhatna elő, hogy ha véleménykülönbség van egy településen a helyi önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat között – például a nemzetiségi oktatás vagy egy adott nemzetiségi intézmény működtetése kapcsán – úgy mindkét fél panaszát ugyanaz az ombudsman, az alapvető jogok biztosa vizsgálhatná. Joggal lehet tartani attól, hogy az ilyen esetekben a számszerűen és érdekérvényesítési szempontból is kisebbségben lévő nemzetiségek önkormányzati, kulturális és nyelvi jogai háttérbe szorulhatnának más alapvető jogokhoz képest.

 

6) A törvénytervezet elfogadása esetén a magyarországi helyettes biztos olyan jogkörökkel sem rendelkezne, mint a szomszédos államokban működő, a nemzetiségi jogokért felelős helyettes ombudsmanok.

 

 

Mivel az elmúlt hónapokban a szakmai megállapítások gyakorlatilag senkit sem érdekeltek, nem sorolom őket tovább. Azt, hogy 16 éves sikeresen működő intézményt, gyakorlatilag a magyarországi jogvédelem kerékkötőjeként minősítsék egyoldalú, félrevezető információk alapján, indokként felhozva hogy ez a legfőbb akadálya az általános biztos érvényesülésének, és ha már minden központosítva lesz és nem lesz konkurencia akkor, ígérete szerint, majd felszántja a császár udvarát; és ez ellen senki nem emelt szót a józan ész nevében, ­ azt majd a történelem értékeli. Miként az utókor nyilvánvaló módon értékelni fogja a jogszabályok születésének körülményeit, azt hogy hol, milyen módon és ki írta őket, milyen személyi összefüggések vannak a különböző szereplők között. Nyilvánvalóan joga van tudni ezeket a közvéleménynek is, de ez egy másik történet. Most azonban a szakmai hiányosságok mellett vagy helyett mégiscsak megfontolásra érdemes szempontokat is szeretnék a figyelmükbe ajánlani:

 

Az Alaptörvény vitája során Szájer József, a Nemzeti Konzultációs Testület elnöke és más politikusok is, mint például Gulyás Gergely, egyértelműen kijelentették: a kormánypártok közjogi és politikai garanciát vállalnak arra, hogy a megválasztott kisebbségi ombudsman és a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa mandátumuk lejártáig folytathatják tevékenységüket, jogosítványaik pedig ez idő alatt változatlanul rendelkezésre állnak. Ezzel szemben a törvénytervezet semmilyen garanciát nem nyújt ahhoz, hogy a helyettes biztosok érdemi munkát végezhessenek.

 

Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter a következőket mondta: személyes garanciát vállal arra, hogy nem sérülhetnek a nemzetiségi és kisebbségi jogok Magyarországon. Úgy tűnik azonban, hogy mégiscsak sérülnek. A kisebbségi közösségek vezetőivel május 30-án megkötött együttműködési megállapodásokban vállaltakkal ellentétben semmilyen egyeztetés nem történt a törvénytervezetről a kisebbségi közösségekkel. A kisebbségi jogok sérelmét az Országos Kisebbségi Önkormányzatok Szövetségének tagjai is érzékelik. Ezért több testület írásban is jelezte egyet nem értését a törvénytervezettel kapcsolatban az előkészítésért felelős tárcának.

 

Szeretném még idézni Gulyás Gergelyt is, aki a következőket mondta: az országgyűlési biztosok feladatkörét nem az új alkotmány határozza meg, hanem a majdani ombudsmani törvény. Hozzátette: a biztosok szakmai függetlenségét ő maga is fontosnak tartja, a félelmek szerinte nem megalapozottak.

 

Mindezek alapján joggal vetődik fel a kérdés: ennyit ér a kormánypártok közjogi és politikai garanciája? Ennyit ér a szava, Szájer úr? Még most sem érti Gulyás úr, miért nem hittem egyetlen szavát sem?

 

Ha már a „bonyolult” szakmai kérdéseket nem is, legalább a szavahihetőség és a tisztesség szempontjából fontos utóbbi ígérteteket kellene mérlegelniük a jogszabály elfogadása előtt.



alsó szegély