Főoldal
BÚCSÚ Tájékoztatás ügyfeleinknek folyamatban lévő ügyeikről Megtartotta utolsó sajtótájékoztatóját a kisebbségi ombudsman Jelentés a nemzetiségi felsőoktatás helyzetéről Utóvizsgálat Gyöngyöspatán Vélemény a készülő nemzetiségi törvény tervezetéről Kanada nagykövetének látogatása A kisebbségi ombudsman véleménye a köznevelési törvény tervezetéről Látogatás az Országgyűlési Biztos Hivatalában A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának állásfoglalása a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási és Roma Stratégia című tervezetről Elkészült a kisebbségi ombudsman jelentése a nemzeti és etnikai kisebbségi általános iskolai nevelés-oktatás helyzetéről A Roma Holokauszt évfordulója Kisebbségtudományi konferencia Egerben A szlovák kormány emberi jogi szakértőjének látogatása a kisebbségi ombudsman hivatalában Justiitia Regnorum Fundamentum-díj Ennyit ér a kormánypártok közjogi és politikai garanciája? Ennyit ér a szava, Szájer Úr? Országjárás Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Könyvbemutató Az ENSZ rasszizmus elleni különmegbízottjának látogatása A kisebbségi ombudsman, valamint a hazai nemzetiségi közösségek vezetőinek közös állásfoglalása az Alaptörvény nemzetiségi jogi rendelkezéseiről Szarka László kapta az idei Kemény István-díjat Dr. Kállai Ernő a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa és munkatársai 2011. május 3-4. között Bács-Kiskun megyébe látogattak, ahol több településen tájékozódtak a megyében élő kis A kisebbségi ombudsman sajtóközleménye a Gyöngyöspatán lezajlott tragikus események utáni helyzetről A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának jelentése a 2011 márciusában történt gyöngyöspatai események és a hasonló jelenségek veszélyeiről Fogyatkozó hittel és bizalommal A kisebbségi biztos a Büntető Törvénykönyv módosítását javasolja a faji indítékú bűncselekmények elleni hatékonyabb fellépés érdekében A Szlovén Köztársaság nagykövetének látogatása A szlovák nagykövet látogatása Megemlékezés a Magyar-Lengyel Barátság Napjáról Kállai Ernő 2011. március 22-i parlamenti felszólalása A kisebbségi ombudsman vizsgálja a gyöngyöspatai eseményeket …és mi lesz a kisebbséghez tartozók emberi méltóságával? Nagykövetek látogatása 2011. március 15. Mit kívánnak a magyarországi nemzetiségek Nyilatkozat Kállai Ernő felszólalása a Parlamentben a kisebbségi választásokról készült jelentés vitájában Ombudsmani látogatás Baranya megyében Dr. Kállai Ernő és Eleni Tsakopoulos Kounalakis találkozója Évértékelő sajtótájékoztató Kállai Ernő a Szociológiai Társaság elnökségi tagja Kisebbségekért Díj 2010 Szimpózium a romák társadalmi felzárkózásáról Ombudsmani látogatás Komárom-Esztergom megyében
 
  Hírek
Látogatás az Országgyűlési Biztos Hivatalában A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának állásfoglalása a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási és Roma Stratégia című tervezetről Elkészült a kisebbségi ombudsman jelentése a nemzeti és etnikai kisebbségi általános iskolai nevelés-oktatás helyzetéről A Roma Holokauszt évfordulója A szlovák kormány emberi jogi szakértőjének látogatása a kisebbségi ombudsman hivatalában Justiitia Regnorum Fundamentum-díj Ennyit ér a kormánypártok közjogi és politikai garanciája? Ennyit ér a szava, Szájer Úr? Országjárás Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Könyvbemutató Az ENSZ rasszizmus elleni különmegbízottjának látogatása A kisebbségi ombudsman, valamint a hazai nemzetiségi közösségek vezetőinek közös állásfoglalása az Alaptörvény nemzetiségi jogi rendelkezéseiről Szarka László kapta az idei Kemény István-díjat Dr. Kállai Ernő a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa és munkatársai 2011. május 3-4. között Bács-Kiskun megyébe látogattak, ahol több településen tájékozódtak a megyében élő kis A kisebbségi ombudsman sajtóközleménye a Gyöngyöspatán lezajlott tragikus események utáni helyzetről A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának jelentése a 2011 márciusában történt gyöngyöspatai események és a hasonló jelenségek veszélyeiről Fogyatkozó hittel és bizalommal A kisebbségi biztos a Büntető Törvénykönyv módosítását javasolja a faji indítékú bűncselekmények elleni hatékonyabb fellépés érdekében Ombudsmani látogatás Baranya megyében Dr. Kállai Ernő és Eleni Tsakopoulos Kounalakis találkozója Kállai Ernő találkozója a Szlovák Köztársaság nagykövetével A kisebbségi ombudsman fogadta a Washingtoni Külügyminisztérium roma ügyekkel foglalkozó tanácsadóját Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszt kitüntetés Dr. Szajbély Katalinnak Kövér László és Kállai Ernő találkozója A roma holokauszt nemzetközi emléknapja Manuel Sarrazin látogatása Kállai Ernőnél Kállai Ernő a Szociológiai Társaság elnökségi tagja Kisebbségekért Díj 2010 Szimpózium a romák társadalmi felzárkózásáról Ombudsmani látogatás Komárom-Esztergom megyében Dr. Kállai Ernő gondolatai az Emberi Jogok Napján Találkozó a Cseh Szenátus delegációjával „A romák felzárkózása európai dimenzióban” Kerekasztal konferencia a romák társadalmi beilleszkedéséről Előadás a Corvinus Egyetemen Kállai Ernő találkozója Pordány Lászlóval II. Egri Roma-zenei fesztivál XI. Regionális Német Nemzetiségi Kulturális Gála Kállai Ernő és Morten Kjaerum találkozója Szociális EXPO Multikulturális Magyarország a médiában Több nyelven egy hazában Konferencia Burgenlandban Évzáró a Független Médiaközpontban Kisebbségi érdekképviselet - Haszonszerzés vagy közösségi érdek? Kállai Ernő találkozója Bayer Mihállyal Az aradi vértanúk Kállai Ernő és Darja Bavdaz Kuret nagykövet találkozója A Magyar Könyvtárosok Egyesületének Vándorgyűlése Magyarországi Szlovákok Napja Justitia Regnorum Fundamentum-díj A kisebbségi önkormányzati választások zavartalan lebonyolítását segítő állásfoglalások Magyarországi Lengyelek Napja Dr. Kállai Ernő kisebbségi biztos találkozója Balog Zoltán és Szászfalvi László államtitkárokkal Kállai Ernő találkozója az Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság vezetőivel Ombudsmani vélemény a települési és az országos kisebbségi önkormányzati képviselők létszámának csökkentéséről szóló törvényjavaslatról Kállai Ernő részvétnyilvánítása Furmann Imre halála alkalmából Ombudsmani látogatás Nógrád megyében Közelednek a kisebbségi választások Dr. Kállai Ernő találkozója az Internationaler Baouorden képviselőivel Kállai Ernő és Goran Bašić találkozója Felhívás a települési kisebbségi önkormányzati választások törvényes lebonyolításának, tisztaságának megőrzése érdekében Esélyegyenlőségi Nap Dr. Kállai Ernő kisebbségi ombudsman hivatalában fogadta Andrzej Mirgát, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) romaügyi főtanácsadóját. Archívum
 
  A kisebbségi biztos és hivatala  
  Dokumentumok  
  Panaszügyek  
  Könyvespolc  
  Tudásbázis  
  Országos kisebbségi önkormányzatok  
  Sajtószoba  
  Kisebbség és média  
  II. Kisebbségi Kerekasztal  
  Partnereink  









:: HU :: Főoldal ::


Ennyit ér a kormánypártok közjogi és politikai garanciája? Ennyit ér a szava, Szájer Úr?

kisebb betű nagyobb betű   e-mailben elküld nyomtatás

Dr. Kállai Ernő, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának parlamenti felszólalása az ombudsmani törvény vitájában 2011. június 23-án

 

Az Alaptörvény kihirdetésével eldőlt az a kérdés, hogy a jövőben helyettes biztos fogja ellátni a nemzetiségi jogok védelmét. A törvénytervezet azonban nincs összhangban az Alaptörvény rendelkezéseivel, mert a helyettes ombudsman intézményére olyan szabályokat kíván meghatározni, amelyek egy feles törvénnyel szűkítenék a 2012. január elseje utáni alkotmányos kereteket. Így nyugodtan elmondhatjuk, hogy elfogadás előtt áll az első alkotmányellenes „sarkalatos” törvény.



Néhány szakmai megállapítás:

 

1) A tervezet elfogadása esetén csak nevében létezne a nemzetiségi jogok védelmét ellátó helyettes biztos, valójában semmilyen önálló intézkedési joga nem lenne. A vizsgálatokat az alapvető jogok biztosa végezné, a helyettes ezekben az eljárásokban legfeljebb közreműködhetne, már amennyire engednék neki.

 

2) A köztisztviselőket az alapvető jogok biztosa nevezné ki és mentené fel, a helyettes nem gyakorolna munkáltatói jogokat, így nem állna rendelkezésére olyan általa vezetett apparátus, amely kifejezetten a nemzetiségi jogokkal kapcsolatos ügyeket készítené elő.

 

3) Az elmúlt másfél évtizedben a politikai döntéshozók a kisebbségi ombudsman tevékenységéről szóló beszámolóból tájékozódhattak a kisebbségi jogok helyzetéről. A jövőben ezt a beszámolót az alapvető jogok biztosa készítené el és nyújtaná be, így kizárólagosan az ő szemszögéből mutatná be a nemzetiségi jogok érvényesülését, semmilyen lehetőség nem lenne önálló vélemény megfogalmazására.

 

4) A helyetteseket az alapvető jogok biztosának javaslatára választaná meg az Országgyűlés. Ez nyilvánvalóan közjogi képtelenség, hiszen az alapvető jogok biztosa az Országgyűlésnek felelős megbízott, így az általa tett javaslathoz nem köthető a legfőbb népképviseleti szerv személyi döntése. Az egyetlen racionális megoldás az lenne, ha a helyettes biztos jelölésének jogát a jövőben is a köztársasági elnök gyakorolná.

E megoldást az sem zárja ki, hogy az Alaptörvény csak az alapvető jogok biztosa esetében rendelkezik a köztársasági elnök javaslattételi jogáról, mert ezt a jogosultságot alkotmányos módon – akár sarkalatosnak minősülő rendelkezés útján – törvényben ki lehetne terjeszteni a helyettes biztosok jelölésére is. Ez a szabályozás megfelelne annak is, hogy az egykori általános helyettes országgyűlési biztosokat is a köztársasági elnök javaslatára választotta meg az Országgyűlés.

 

5) Abban az esetben, ha az Országgyűlés a törvénytervezetet jelen formájában fogadná el, úgy az a sajátos helyzet állhatna elő, hogy ha véleménykülönbség van egy településen a helyi önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat között – például a nemzetiségi oktatás vagy egy adott nemzetiségi intézmény működtetése kapcsán – úgy mindkét fél panaszát ugyanaz az ombudsman, az alapvető jogok biztosa vizsgálhatná. Joggal lehet tartani attól, hogy az ilyen esetekben a számszerűen és érdekérvényesítési szempontból is kisebbségben lévő nemzetiségek önkormányzati, kulturális és nyelvi jogai háttérbe szorulhatnának más alapvető jogokhoz képest.

 

6) A törvénytervezet elfogadása esetén a magyarországi helyettes biztos olyan jogkörökkel sem rendelkezne, mint a szomszédos államokban működő, a nemzetiségi jogokért felelős helyettes ombudsmanok.

 

 

Mivel az elmúlt hónapokban a szakmai megállapítások gyakorlatilag senkit sem érdekeltek, nem sorolom őket tovább. Azt, hogy 16 éves sikeresen működő intézményt, gyakorlatilag a magyarországi jogvédelem kerékkötőjeként minősítsék egyoldalú, félrevezető információk alapján, indokként felhozva hogy ez a legfőbb akadálya az általános biztos érvényesülésének, és ha már minden központosítva lesz és nem lesz konkurencia akkor, ígérete szerint, majd felszántja a császár udvarát; és ez ellen senki nem emelt szót a józan ész nevében, ­ azt majd a történelem értékeli. Miként az utókor nyilvánvaló módon értékelni fogja a jogszabályok születésének körülményeit, azt hogy hol, milyen módon és ki írta őket, milyen személyi összefüggések vannak a különböző szereplők között. Nyilvánvalóan joga van tudni ezeket a közvéleménynek is, de ez egy másik történet. Most azonban a szakmai hiányosságok mellett vagy helyett mégiscsak megfontolásra érdemes szempontokat is szeretnék a figyelmükbe ajánlani:

 

Az Alaptörvény vitája során Szájer József, a Nemzeti Konzultációs Testület elnöke és más politikusok is, mint például Gulyás Gergely, egyértelműen kijelentették: a kormánypártok közjogi és politikai garanciát vállalnak arra, hogy a megválasztott kisebbségi ombudsman és a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa mandátumuk lejártáig folytathatják tevékenységüket, jogosítványaik pedig ez idő alatt változatlanul rendelkezésre állnak. Ezzel szemben a törvénytervezet semmilyen garanciát nem nyújt ahhoz, hogy a helyettes biztosok érdemi munkát végezhessenek.

 

Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter a következőket mondta: személyes garanciát vállal arra, hogy nem sérülhetnek a nemzetiségi és kisebbségi jogok Magyarországon. Úgy tűnik azonban, hogy mégiscsak sérülnek. A kisebbségi közösségek vezetőivel május 30-án megkötött együttműködési megállapodásokban vállaltakkal ellentétben semmilyen egyeztetés nem történt a törvénytervezetről a kisebbségi közösségekkel. A kisebbségi jogok sérelmét az Országos Kisebbségi Önkormányzatok Szövetségének tagjai is érzékelik. Ezért több testület írásban is jelezte egyet nem értését a törvénytervezettel kapcsolatban az előkészítésért felelős tárcának.

 

Szeretném még idézni Gulyás Gergelyt is, aki a következőket mondta: az országgyűlési biztosok feladatkörét nem az új alkotmány határozza meg, hanem a majdani ombudsmani törvény. Hozzátette: a biztosok szakmai függetlenségét ő maga is fontosnak tartja, a félelmek szerinte nem megalapozottak.

 

Mindezek alapján joggal vetődik fel a kérdés: ennyit ér a kormánypártok közjogi és politikai garanciája? Ennyit ér a szava, Szájer úr? Még most sem érti Gulyás úr, miért nem hittem egyetlen szavát sem?

 

Ha már a „bonyolult” szakmai kérdéseket nem is, legalább a szavahihetőség és a tisztesség szempontjából fontos utóbbi ígérteteket kellene mérlegelniük a jogszabály elfogadása előtt.



alsó szegély