Főoldal
BÚCSÚ Tájékoztatás ügyfeleinknek folyamatban lévő ügyeikről Megtartotta utolsó sajtótájékoztatóját a kisebbségi ombudsman Jelentés a nemzetiségi felsőoktatás helyzetéről Utóvizsgálat Gyöngyöspatán Vélemény a készülő nemzetiségi törvény tervezetéről Kanada nagykövetének látogatása A kisebbségi ombudsman véleménye a köznevelési törvény tervezetéről Látogatás az Országgyűlési Biztos Hivatalában A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának állásfoglalása a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási és Roma Stratégia című tervezetről Elkészült a kisebbségi ombudsman jelentése a nemzeti és etnikai kisebbségi általános iskolai nevelés-oktatás helyzetéről A Roma Holokauszt évfordulója Kisebbségtudományi konferencia Egerben A szlovák kormány emberi jogi szakértőjének látogatása a kisebbségi ombudsman hivatalában Justiitia Regnorum Fundamentum-díj Ennyit ér a kormánypártok közjogi és politikai garanciája? Ennyit ér a szava, Szájer Úr? Országjárás Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Könyvbemutató Az ENSZ rasszizmus elleni különmegbízottjának látogatása A kisebbségi ombudsman, valamint a hazai nemzetiségi közösségek vezetőinek közös állásfoglalása az Alaptörvény nemzetiségi jogi rendelkezéseiről Szarka László kapta az idei Kemény István-díjat Dr. Kállai Ernő a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa és munkatársai 2011. május 3-4. között Bács-Kiskun megyébe látogattak, ahol több településen tájékozódtak a megyében élő kis A kisebbségi ombudsman sajtóközleménye a Gyöngyöspatán lezajlott tragikus események utáni helyzetről A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának jelentése a 2011 márciusában történt gyöngyöspatai események és a hasonló jelenségek veszélyeiről Fogyatkozó hittel és bizalommal A kisebbségi biztos a Büntető Törvénykönyv módosítását javasolja a faji indítékú bűncselekmények elleni hatékonyabb fellépés érdekében A Szlovén Köztársaság nagykövetének látogatása A szlovák nagykövet látogatása Megemlékezés a Magyar-Lengyel Barátság Napjáról Kállai Ernő 2011. március 22-i parlamenti felszólalása A kisebbségi ombudsman vizsgálja a gyöngyöspatai eseményeket …és mi lesz a kisebbséghez tartozók emberi méltóságával? Nagykövetek látogatása 2011. március 15. Mit kívánnak a magyarországi nemzetiségek Nyilatkozat Kállai Ernő felszólalása a Parlamentben a kisebbségi választásokról készült jelentés vitájában Dr. Kállai Ernő és Eleni Tsakopoulos Kounalakis találkozója Ombudsmani látogatás Baranya megyében Évértékelő sajtótájékoztató Kállai Ernő a Szociológiai Társaság elnökségi tagja Kisebbségekért Díj 2010 Szimpózium a romák társadalmi felzárkózásáról Ombudsmani látogatás Komárom-Esztergom megyében
 
  Hírek
Látogatás az Országgyűlési Biztos Hivatalában A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának állásfoglalása a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási és Roma Stratégia című tervezetről Elkészült a kisebbségi ombudsman jelentése a nemzeti és etnikai kisebbségi általános iskolai nevelés-oktatás helyzetéről A Roma Holokauszt évfordulója A szlovák kormány emberi jogi szakértőjének látogatása a kisebbségi ombudsman hivatalában Justiitia Regnorum Fundamentum-díj Ennyit ér a kormánypártok közjogi és politikai garanciája? Ennyit ér a szava, Szájer Úr? Országjárás Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Könyvbemutató Az ENSZ rasszizmus elleni különmegbízottjának látogatása A kisebbségi ombudsman, valamint a hazai nemzetiségi közösségek vezetőinek közös állásfoglalása az Alaptörvény nemzetiségi jogi rendelkezéseiről Szarka László kapta az idei Kemény István-díjat Dr. Kállai Ernő a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa és munkatársai 2011. május 3-4. között Bács-Kiskun megyébe látogattak, ahol több településen tájékozódtak a megyében élő kis A kisebbségi ombudsman sajtóközleménye a Gyöngyöspatán lezajlott tragikus események utáni helyzetről A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának jelentése a 2011 márciusában történt gyöngyöspatai események és a hasonló jelenségek veszélyeiről Fogyatkozó hittel és bizalommal A kisebbségi biztos a Büntető Törvénykönyv módosítását javasolja a faji indítékú bűncselekmények elleni hatékonyabb fellépés érdekében Ombudsmani látogatás Baranya megyében Dr. Kállai Ernő és Eleni Tsakopoulos Kounalakis találkozója Kállai Ernő találkozója a Szlovák Köztársaság nagykövetével A kisebbségi ombudsman fogadta a Washingtoni Külügyminisztérium roma ügyekkel foglalkozó tanácsadóját Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszt kitüntetés Dr. Szajbély Katalinnak Kövér László és Kállai Ernő találkozója A roma holokauszt nemzetközi emléknapja Manuel Sarrazin látogatása Kállai Ernőnél Kállai Ernő a Szociológiai Társaság elnökségi tagja Kisebbségekért Díj 2010 Szimpózium a romák társadalmi felzárkózásáról Ombudsmani látogatás Komárom-Esztergom megyében Dr. Kállai Ernő gondolatai az Emberi Jogok Napján Találkozó a Cseh Szenátus delegációjával „A romák felzárkózása európai dimenzióban” Kerekasztal konferencia a romák társadalmi beilleszkedéséről Előadás a Corvinus Egyetemen Kállai Ernő találkozója Pordány Lászlóval II. Egri Roma-zenei fesztivál XI. Regionális Német Nemzetiségi Kulturális Gála Kállai Ernő és Morten Kjaerum találkozója Szociális EXPO Multikulturális Magyarország a médiában Több nyelven egy hazában Évzáró a Független Médiaközpontban Konferencia Burgenlandban Kisebbségi érdekképviselet - Haszonszerzés vagy közösségi érdek? Kállai Ernő találkozója Bayer Mihállyal Az aradi vértanúk Kállai Ernő és Darja Bavdaz Kuret nagykövet találkozója A Magyar Könyvtárosok Egyesületének Vándorgyűlése Magyarországi Szlovákok Napja Justitia Regnorum Fundamentum-díj A kisebbségi önkormányzati választások zavartalan lebonyolítását segítő állásfoglalások Magyarországi Lengyelek Napja Dr. Kállai Ernő kisebbségi biztos találkozója Balog Zoltán és Szászfalvi László államtitkárokkal Kállai Ernő találkozója az Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság vezetőivel Ombudsmani vélemény a települési és az országos kisebbségi önkormányzati képviselők létszámának csökkentéséről szóló törvényjavaslatról Kállai Ernő részvétnyilvánítása Furmann Imre halála alkalmából Közelednek a kisebbségi választások Ombudsmani látogatás Nógrád megyében Dr. Kállai Ernő találkozója az Internationaler Baouorden képviselőivel Kállai Ernő és Goran Bašić találkozója Felhívás a települési kisebbségi önkormányzati választások törvényes lebonyolításának, tisztaságának megőrzése érdekében Esélyegyenlőségi Nap Dr. Kállai Ernő kisebbségi ombudsman hivatalában fogadta Andrzej Mirgát, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) romaügyi főtanácsadóját. Archívum
 
  A kisebbségi biztos és hivatala  
  Dokumentumok  
  Panaszügyek  
  Könyvespolc  
  Tudásbázis  
  Országos kisebbségi önkormányzatok  
  Sajtószoba  
  Kisebbség és média  
  II. Kisebbségi Kerekasztal  
  Partnereink  









:: HU :: Hírek :: Archívum ::


Egy kutatás margójára

kisebb betű nagyobb betű   e-mailben elküld nyomtatás


Az elmúlt hetekben a szakmai és a szélesebb közvéleményben nagy vihart kavart egy tanulmány, amely a szegregált telepeken élő romák „mentalitásvizsgálatát" tűzte ki célul. Solt Ágnes „Élet a reményen túl" című tanulmányát kisebbségi ombudsmanként, sőt kutatóként sem hagyhatom szó nélkül. Két okból: egyrészt a téma, azaz a szegregált közösségek, telepek vizsgálatának fontossága miatt. Másrészt pedig azért, mert ki kell mondani: habár nagyon is szükség van e témában kutatásokra, ez a kutatás szakmailag nem üti meg a végzett szociológustól elvárható szintet - nem megfelelő sem elméleti-szakirodalmi megalapozottságát illetően, sem kutatás-módszertani szempontból, sem pedig a megírt szöveg szintjén. Nem is lehet az, hiszen hipotézisei, célkitűzései önmagukban is ellentmondásosak, zavarosak. A 30-45 perces, éppen útba eső interjúalanyokkal készített „mélyinterjúk"-ból kiragadott idézetek hosszú felsorolása, és a szerző ezekből levont, minden tudományos elemzést nélkülöző, az utcai sztereotipizálás szintjén mozgó megállapításaiból áll össze „a valóság". Túl azon, hogy a bemutatott kutatási eredmények messze nem esnek egybe a témával elméleti vagy gyakorlati szempontból foglalkozó szakemberek, kutatók, az OBH munkatársai által gyűjtött tapasztalatokkal, az elkészült tanulmány egyértelműen egyoldalú, emellett sztereotip, valamint előítélet-erősítő hatású - hiányosságai miatt pedig felvetődik hitelességének kérdése.

A tanulmány vitathatatlanul pillanatképeket ad néhány szegregált telep életéből. Az egyes, önkényesen kiválasztott pillanatokból összevágott „film" azonban nem feltétlenül dokumentarista alkotás, sokkal inkább a fikció, sőt a horror műfajába illik. Ismét hangsúlyozni szeretném: nem az jelenti a problémát, hogy egy kutató vizsgálja a kérdést: milyen érzésekkel, attitűdökkel, körülmények közepette élnek a szegregált telepeken élő személyek, és hogy vajon ez miért is van így. A baj akkor kezdődik, ha mindezt a fogalmak, a kutatás alanyának és tárgyának pontos behatárolása nélkül, módszertani hibákkal teszi, és végső megállapításként saját, szubjektív pillanatképeit „dokumentumfilmként" tárja a közönség elé. Ebben az esetben ugyanis igazuk lesz mindazoknak, akik - a változástól, a kiszámíthatatlan következményektől való félelmükben, a rendszerváltás óta a magyar közéletbe „beleégett" paradigmákat szent tiszteletben tartva - legszívesebben megálljt parancsolnának minden új kezdeményezésnek és gondolatnak kisebbségi jogok terén. Én továbbra is úgy vélem: a félelem nem helyén való, megfelelő ismeretekkel, a körülmények gondos mérlegelésével és szilárd szakmai tudással bármilyen szociológiai kutatásnak lehet létjogosultsága, sőt, a megbízható, magas színvonalú kutatások minden gyakorlati intézkedés kidolgozásának előfeltételei. Ugyanakkor ez az anyag nem segít azoknak a döntéshozóknak, döntés-előkészítőknek sem, akik az integráció, a telepfelszámolás ismét meghirdetett programjával foglalkoznak - vajon honnan merítenek ismereteket az említett feladatokhoz? Kérem, hogy ne ebből, ha lehetséges.
Egyértelműen ki kell tehát mondani: a fent említett kutatás nem minősül mértékadó publikációnak. Összességében elhibázott, és félő, hogy a szélesebb nyilvánosság elé kerülve csak az előítéleteket erősíti. A tanulság tehát az, hogy a hozzá nem értő kutatói munka káros, és az ilyen témájú kutatás - főként a jelenlegi társadalmi légkörben - sokkal nagyobb módszertani megalapozást igényel. Minőségi kontroll nélkül publikálni tilos és veszélyes, függetlenül a szerző jó szándékától, naivitásától, netán segíteni akarásától.

                                                                                                                    Dr. Kállai Ernő



alsó szegély