Főoldal
BÚCSÚ Tájékoztatás ügyfeleinknek folyamatban lévő ügyeikről Megtartotta utolsó sajtótájékoztatóját a kisebbségi ombudsman Jelentés a nemzetiségi felsőoktatás helyzetéről Utóvizsgálat Gyöngyöspatán Vélemény a készülő nemzetiségi törvény tervezetéről Kanada nagykövetének látogatása A kisebbségi ombudsman véleménye a köznevelési törvény tervezetéről Látogatás az Országgyűlési Biztos Hivatalában A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának állásfoglalása a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási és Roma Stratégia című tervezetről Elkészült a kisebbségi ombudsman jelentése a nemzeti és etnikai kisebbségi általános iskolai nevelés-oktatás helyzetéről A Roma Holokauszt évfordulója Kisebbségtudományi konferencia Egerben A szlovák kormány emberi jogi szakértőjének látogatása a kisebbségi ombudsman hivatalában Justiitia Regnorum Fundamentum-díj Ennyit ér a kormánypártok közjogi és politikai garanciája? Ennyit ér a szava, Szájer Úr? Országjárás Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Könyvbemutató Az ENSZ rasszizmus elleni különmegbízottjának látogatása A kisebbségi ombudsman, valamint a hazai nemzetiségi közösségek vezetőinek közös állásfoglalása az Alaptörvény nemzetiségi jogi rendelkezéseiről Szarka László kapta az idei Kemény István-díjat Dr. Kállai Ernő a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa és munkatársai 2011. május 3-4. között Bács-Kiskun megyébe látogattak, ahol több településen tájékozódtak a megyében élő kis A kisebbségi ombudsman sajtóközleménye a Gyöngyöspatán lezajlott tragikus események utáni helyzetről A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának jelentése a 2011 márciusában történt gyöngyöspatai események és a hasonló jelenségek veszélyeiről Fogyatkozó hittel és bizalommal A kisebbségi biztos a Büntető Törvénykönyv módosítását javasolja a faji indítékú bűncselekmények elleni hatékonyabb fellépés érdekében A Szlovén Köztársaság nagykövetének látogatása A szlovák nagykövet látogatása Megemlékezés a Magyar-Lengyel Barátság Napjáról Kállai Ernő 2011. március 22-i parlamenti felszólalása A kisebbségi ombudsman vizsgálja a gyöngyöspatai eseményeket …és mi lesz a kisebbséghez tartozók emberi méltóságával? Nagykövetek látogatása 2011. március 15. Mit kívánnak a magyarországi nemzetiségek Nyilatkozat Kállai Ernő felszólalása a Parlamentben a kisebbségi választásokról készült jelentés vitájában Dr. Kállai Ernő és Eleni Tsakopoulos Kounalakis találkozója Ombudsmani látogatás Baranya megyében Évértékelő sajtótájékoztató Kállai Ernő a Szociológiai Társaság elnökségi tagja Kisebbségekért Díj 2010 Szimpózium a romák társadalmi felzárkózásáról Ombudsmani látogatás Komárom-Esztergom megyében
 
  Hírek
Látogatás az Országgyűlési Biztos Hivatalában A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának állásfoglalása a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási és Roma Stratégia című tervezetről Elkészült a kisebbségi ombudsman jelentése a nemzeti és etnikai kisebbségi általános iskolai nevelés-oktatás helyzetéről A Roma Holokauszt évfordulója A szlovák kormány emberi jogi szakértőjének látogatása a kisebbségi ombudsman hivatalában Justiitia Regnorum Fundamentum-díj Ennyit ér a kormánypártok közjogi és politikai garanciája? Ennyit ér a szava, Szájer Úr? Országjárás Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Könyvbemutató Az ENSZ rasszizmus elleni különmegbízottjának látogatása A kisebbségi ombudsman, valamint a hazai nemzetiségi közösségek vezetőinek közös állásfoglalása az Alaptörvény nemzetiségi jogi rendelkezéseiről Szarka László kapta az idei Kemény István-díjat Dr. Kállai Ernő a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa és munkatársai 2011. május 3-4. között Bács-Kiskun megyébe látogattak, ahol több településen tájékozódtak a megyében élő kis A kisebbségi ombudsman sajtóközleménye a Gyöngyöspatán lezajlott tragikus események utáni helyzetről A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának jelentése a 2011 márciusában történt gyöngyöspatai események és a hasonló jelenségek veszélyeiről Fogyatkozó hittel és bizalommal A kisebbségi biztos a Büntető Törvénykönyv módosítását javasolja a faji indítékú bűncselekmények elleni hatékonyabb fellépés érdekében Ombudsmani látogatás Baranya megyében Dr. Kállai Ernő és Eleni Tsakopoulos Kounalakis találkozója A kisebbségi ombudsman fogadta a Washingtoni Külügyminisztérium roma ügyekkel foglalkozó tanácsadóját Kállai Ernő találkozója a Szlovák Köztársaság nagykövetével Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszt kitüntetés Dr. Szajbély Katalinnak Kövér László és Kállai Ernő találkozója A roma holokauszt nemzetközi emléknapja Manuel Sarrazin látogatása Kállai Ernőnél Kállai Ernő a Szociológiai Társaság elnökségi tagja Kisebbségekért Díj 2010 Szimpózium a romák társadalmi felzárkózásáról Ombudsmani látogatás Komárom-Esztergom megyében Dr. Kállai Ernő gondolatai az Emberi Jogok Napján Találkozó a Cseh Szenátus delegációjával „A romák felzárkózása európai dimenzióban” Kerekasztal konferencia a romák társadalmi beilleszkedéséről Előadás a Corvinus Egyetemen Kállai Ernő találkozója Pordány Lászlóval II. Egri Roma-zenei fesztivál XI. Regionális Német Nemzetiségi Kulturális Gála Kállai Ernő és Morten Kjaerum találkozója Szociális EXPO Multikulturális Magyarország a médiában Több nyelven egy hazában Évzáró a Független Médiaközpontban Konferencia Burgenlandban Kisebbségi érdekképviselet - Haszonszerzés vagy közösségi érdek? Kállai Ernő találkozója Bayer Mihállyal Az aradi vértanúk Kállai Ernő és Darja Bavdaz Kuret nagykövet találkozója A Magyar Könyvtárosok Egyesületének Vándorgyűlése Magyarországi Szlovákok Napja Justitia Regnorum Fundamentum-díj Magyarországi Lengyelek Napja A kisebbségi önkormányzati választások zavartalan lebonyolítását segítő állásfoglalások Dr. Kállai Ernő kisebbségi biztos találkozója Balog Zoltán és Szászfalvi László államtitkárokkal Kállai Ernő találkozója az Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság vezetőivel Ombudsmani vélemény a települési és az országos kisebbségi önkormányzati képviselők létszámának csökkentéséről szóló törvényjavaslatról Kállai Ernő részvétnyilvánítása Furmann Imre halála alkalmából Közelednek a kisebbségi választások Ombudsmani látogatás Nógrád megyében Kállai Ernő és Goran Bašić találkozója Dr. Kállai Ernő találkozója az Internationaler Baouorden képviselőivel Felhívás a települési kisebbségi önkormányzati választások törvényes lebonyolításának, tisztaságának megőrzése érdekében Esélyegyenlőségi Nap Dr. Kállai Ernő kisebbségi ombudsman hivatalában fogadta Andrzej Mirgát, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) romaügyi főtanácsadóját. Archívum
 
  A kisebbségi biztos és hivatala  
  Dokumentumok  
  Panaszügyek  
  Könyvespolc  
  Tudásbázis  
  Országos kisebbségi önkormányzatok  
  Sajtószoba  
  Kisebbség és média  
  II. Kisebbségi Kerekasztal  
  Partnereink  









:: HU :: Hírek :: Archívum ::


Gondolatok az Emberi Jogok Napján

kisebb betű nagyobb betű   e-mailben elküld nyomtatás
2009. december 10-én is az Emberi Jogok Napjára emlékezünk, de van-e mit ünnepelnünk a mai Magyarországon? Létezik-e errefelé az emberiséghez tartozás miatt, egyszerűen a létezés jogán járó emberi méltóság tisztelete, a faji megkülönböztetés tilalma? Közelebb voltunk-e a második világháború után a jogegyenlőséghez, mint ma?


A Közgyűlés 1946-ban, első ülésszakán megvitatta az Alapvető Emberi Jogok és Szabadságok Nyilatkozatának tervezetét, és azt a Gazdasági és Szociális Tanács elé utalta „hivatkozásul az Emberi Jogok Bizottsága részére megvitatásra …a jogok nemzetközi törvénye előkészítése során” (43 (I) határozat). A Bizottság 1947 elején, első ülésszakán felhatalmazta tisztségviselőit, hogy szövegezzék meg „az Emberi Jogok Nemzetközi Törvényének előzetes tervezetét”. Később a munkát egy hivatalos szerkesztőbizottság vette át, amely a Bizottság nyolc tagállamból származó tagjaiból állt, akiket a megfelelő földrajzi elosztás szerint válogattak ki. A Nyilatkozat teljes szövegének megírása kevesebb, mint két évet vett igénybe.

 

A tervezet végső változatát Dr. Cassin nyújtotta be az Emberi Jogi Bizottsághoz Genfben. Az ENSZ tagállamainak kommentálásra kiküldött javaslata a „Genfi tervezetként” vált ismertté. A Nyilatkozat első tervezetét 1948 szeptemberében terjesztették elő, a tervezés végső szakaszában több mint 50 tagállam vett részt. A Párizsban ülésező ENSZ közgyűlés 1948. december. 10-én a 217 A (III) számú határozatával, ugyan 8 tartózkodás mellett, de ellenszavazat nélkül fogadta el. Amint azt a chilei Hernán Santa Cruz, a tervezési albizottság tagja írta: „arra a világos felismerésre jutottam, hogy egy valóban jelentős történelmi esemény részesévé váltam, amelyben az ember legfőbb értékét szem előtt tartva értünk el konszenzust, amely érték nem egy földi hatalom döntésén, sokkal inkább létezésének tényén alapul - ami megmutatta elidegeníthetetlen jogunkat egy elnyomástól és nélkülözéstől mentes élethez, és személyiségünk kiteljesedéséhez. A nagyteremben a világ különböző tájairól érkezett nők és férfiak között, a szolidaritásnak és testvériségnek olyan egyedülálló légköre uralkodott, amelyet azóta sem tapasztaltam egyetlen nemzetközi rendezés során sem.”

 

Nem túlzott a chílei bizottsági tag: azóta sem tapasztalható a szolidaritás és testvériség olyan intenzív jelenléte, hogy megakadályozta volna a romák elleni sorozatgyilkosságokat, az iskolai cigány osztályok fenntartását, az uzsorások szabad működését. Ezért itt és ma nem beszélhetünk sem félelem, sem nélkülözéstől mentes életről. A Nyilatkozat 28.cikke szerint minden embernek joga van ahhoz, hogy olyan társadalmi rendszer uralkodjék, amelyben a Nyilatkozatban szereplő jogok és szabadságok érvényesülhetnek. A mai rendszer nem éppen ilyen, és aggasztó, hogy javítására sincs konszenzus és bátorság. Persze sokan azzal reagálnak: „a személynek kötelességei vannak a közösséggel szemben, amelynek keretében egyedül lehetséges a személyiség szabad és teljes kifejlődése”. A 29. cikk e követelménye azonban nem azt jelenti, amit sokan szeretnének, hogy csak akkor részesedhet valaki az emberi jogokból, ha arra érdemes, ha a kötelességét előbb teljesítette, hiszen az emberi jogok – így a Nyilatkozat – lényege éppen a mindenkinek, pusztán emberi mivolta miatt kijáró méltó, szolgaságtól és súlyos nélkülözéstől mentes élet. A jogok gyakorlását persze alkotmányos korlátok között lehet gyakorolni, de az nem az érdemtelenséggel, hanem csakis azzal függhet össze, hogy másoknak is ugyanolyan fontosak az emberi jogai, továbbá a törvény a „demokratikus társadalom erkölcse, közrendje és általános jóléte jogos követelményeinek kielégítése érdekében” állíthat csak korlátokat. Nem pedig azért, mert valaki szegény, más bőrszínű vagy éppen hajléktalan. Ha így gondolkodnánk, vagyis csak a jóknak, érdemeseknek lenne joguk az emberi méltóságra, akkor éppen a Nyilatkozat 30. cikkét vennénk semmiben, miszerint a Nyilatkozat semmiképpen sem ad „valamely állam, valamely csoport vagy valamely egyén részére bármilyen jogot arra, hogy az itt kinyilvánított jogok és szabadságok megsemmisítésére irányuló tevékenységet fejtsen ki, vagy ilyen cselekményt elkövessen”. Pedig úgy tűnik, ma errefelé haladunk….Ezért aktuális ma is elővenni a Nyilatkozatot, hogy gyakrabban érezzük, milyen messzire vagyunk még a megvalósításától, de főleg a szellemétől.



alsó szegély