Főoldal
BÚCSÚ Tájékoztatás ügyfeleinknek folyamatban lévő ügyeikről Megtartotta utolsó sajtótájékoztatóját a kisebbségi ombudsman Jelentés a nemzetiségi felsőoktatás helyzetéről Utóvizsgálat Gyöngyöspatán Vélemény a készülő nemzetiségi törvény tervezetéről Kanada nagykövetének látogatása A kisebbségi ombudsman véleménye a köznevelési törvény tervezetéről Látogatás az Országgyűlési Biztos Hivatalában A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának állásfoglalása a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási és Roma Stratégia című tervezetről Elkészült a kisebbségi ombudsman jelentése a nemzeti és etnikai kisebbségi általános iskolai nevelés-oktatás helyzetéről A Roma Holokauszt évfordulója Kisebbségtudományi konferencia Egerben A szlovák kormány emberi jogi szakértőjének látogatása a kisebbségi ombudsman hivatalában Justiitia Regnorum Fundamentum-díj Ennyit ér a kormánypártok közjogi és politikai garanciája? Ennyit ér a szava, Szájer Úr? Országjárás Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Könyvbemutató Az ENSZ rasszizmus elleni különmegbízottjának látogatása A kisebbségi ombudsman, valamint a hazai nemzetiségi közösségek vezetőinek közös állásfoglalása az Alaptörvény nemzetiségi jogi rendelkezéseiről Szarka László kapta az idei Kemény István-díjat Dr. Kállai Ernő a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa és munkatársai 2011. május 3-4. között Bács-Kiskun megyébe látogattak, ahol több településen tájékozódtak a megyében élő kis A kisebbségi ombudsman sajtóközleménye a Gyöngyöspatán lezajlott tragikus események utáni helyzetről A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának jelentése a 2011 márciusában történt gyöngyöspatai események és a hasonló jelenségek veszélyeiről Fogyatkozó hittel és bizalommal A kisebbségi biztos a Büntető Törvénykönyv módosítását javasolja a faji indítékú bűncselekmények elleni hatékonyabb fellépés érdekében A Szlovén Köztársaság nagykövetének látogatása A szlovák nagykövet látogatása Megemlékezés a Magyar-Lengyel Barátság Napjáról Kállai Ernő 2011. március 22-i parlamenti felszólalása A kisebbségi ombudsman vizsgálja a gyöngyöspatai eseményeket …és mi lesz a kisebbséghez tartozók emberi méltóságával? Nagykövetek látogatása 2011. március 15. Mit kívánnak a magyarországi nemzetiségek Nyilatkozat Kállai Ernő felszólalása a Parlamentben a kisebbségi választásokról készült jelentés vitájában Ombudsmani látogatás Baranya megyében Dr. Kállai Ernő és Eleni Tsakopoulos Kounalakis találkozója Évértékelő sajtótájékoztató Kállai Ernő a Szociológiai Társaság elnökségi tagja Kisebbségekért Díj 2010 Szimpózium a romák társadalmi felzárkózásáról Ombudsmani látogatás Komárom-Esztergom megyében
 
  Hírek
Látogatás az Országgyűlési Biztos Hivatalában A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának állásfoglalása a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási és Roma Stratégia című tervezetről Elkészült a kisebbségi ombudsman jelentése a nemzeti és etnikai kisebbségi általános iskolai nevelés-oktatás helyzetéről A Roma Holokauszt évfordulója A szlovák kormány emberi jogi szakértőjének látogatása a kisebbségi ombudsman hivatalában Justiitia Regnorum Fundamentum-díj Ennyit ér a kormánypártok közjogi és politikai garanciája? Ennyit ér a szava, Szájer Úr? Országjárás Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Könyvbemutató Az ENSZ rasszizmus elleni különmegbízottjának látogatása A kisebbségi ombudsman, valamint a hazai nemzetiségi közösségek vezetőinek közös állásfoglalása az Alaptörvény nemzetiségi jogi rendelkezéseiről Szarka László kapta az idei Kemény István-díjat Dr. Kállai Ernő a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa és munkatársai 2011. május 3-4. között Bács-Kiskun megyébe látogattak, ahol több településen tájékozódtak a megyében élő kis A kisebbségi ombudsman sajtóközleménye a Gyöngyöspatán lezajlott tragikus események utáni helyzetről A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának jelentése a 2011 márciusában történt gyöngyöspatai események és a hasonló jelenségek veszélyeiről Fogyatkozó hittel és bizalommal A kisebbségi biztos a Büntető Törvénykönyv módosítását javasolja a faji indítékú bűncselekmények elleni hatékonyabb fellépés érdekében Ombudsmani látogatás Baranya megyében Dr. Kállai Ernő és Eleni Tsakopoulos Kounalakis találkozója Kállai Ernő találkozója a Szlovák Köztársaság nagykövetével A kisebbségi ombudsman fogadta a Washingtoni Külügyminisztérium roma ügyekkel foglalkozó tanácsadóját Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszt kitüntetés Dr. Szajbély Katalinnak Kövér László és Kállai Ernő találkozója A roma holokauszt nemzetközi emléknapja Manuel Sarrazin látogatása Kállai Ernőnél Kállai Ernő a Szociológiai Társaság elnökségi tagja Kisebbségekért Díj 2010 Szimpózium a romák társadalmi felzárkózásáról Ombudsmani látogatás Komárom-Esztergom megyében Dr. Kállai Ernő gondolatai az Emberi Jogok Napján Találkozó a Cseh Szenátus delegációjával „A romák felzárkózása európai dimenzióban” Kerekasztal konferencia a romák társadalmi beilleszkedéséről Előadás a Corvinus Egyetemen Kállai Ernő találkozója Pordány Lászlóval II. Egri Roma-zenei fesztivál XI. Regionális Német Nemzetiségi Kulturális Gála Kállai Ernő és Morten Kjaerum találkozója Szociális EXPO Multikulturális Magyarország a médiában Több nyelven egy hazában Konferencia Burgenlandban Évzáró a Független Médiaközpontban Kisebbségi érdekképviselet - Haszonszerzés vagy közösségi érdek? Kállai Ernő találkozója Bayer Mihállyal Az aradi vértanúk Kállai Ernő és Darja Bavdaz Kuret nagykövet találkozója A Magyar Könyvtárosok Egyesületének Vándorgyűlése Magyarországi Szlovákok Napja Justitia Regnorum Fundamentum-díj A kisebbségi önkormányzati választások zavartalan lebonyolítását segítő állásfoglalások Magyarországi Lengyelek Napja Dr. Kállai Ernő kisebbségi biztos találkozója Balog Zoltán és Szászfalvi László államtitkárokkal Kállai Ernő találkozója az Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság vezetőivel Ombudsmani vélemény a települési és az országos kisebbségi önkormányzati képviselők létszámának csökkentéséről szóló törvényjavaslatról Kállai Ernő részvétnyilvánítása Furmann Imre halála alkalmából Ombudsmani látogatás Nógrád megyében Közelednek a kisebbségi választások Dr. Kállai Ernő találkozója az Internationaler Baouorden képviselőivel Kállai Ernő és Goran Bašić találkozója Felhívás a települési kisebbségi önkormányzati választások törvényes lebonyolításának, tisztaságának megőrzése érdekében Esélyegyenlőségi Nap Dr. Kállai Ernő kisebbségi ombudsman hivatalában fogadta Andrzej Mirgát, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) romaügyi főtanácsadóját. Archívum
 
  A kisebbségi biztos és hivatala  
  Dokumentumok  
  Panaszügyek  
  Könyvespolc  
  Tudásbázis  
  Országos kisebbségi önkormányzatok  
  Sajtószoba  
  Kisebbség és média  
  II. Kisebbségi Kerekasztal  
  Partnereink  









:: HU :: Hírek :: Archívum ::


Az ombudsman első beszámolójának országgyűlési vitája

kisebb betű nagyobb betű   e-mailben elküld nyomtatás
 

Az országgyűlés 2008. május 26-án a kisebbségi biztos beszámolóját egyhangú 366 szavazattal elfogadta.

A parlamenti vita lefolyásáról részletesen lásd:

http://www.mkogy.hu/internet/plsql/ogy_irom.irom_adat?p_ckl=38&p_izon=5015

 



    Dr. Kállai Ernő ombudsman beszámolóját „A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának 2007. évi tevékenységéről" címmel J/5015 számon tárgyalta az Országgyűlés. Bizottsági meghallgatásra öt esetben került sor. Az Oktatási és tudományos bizottság, az ifjúsági, szociális és családügyi bizottság, az Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság, a Foglalkoztatási és munkaügyi bizottság valamint az Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság általános vitára ajánlotta a beszámolót, amelyre 2008. május 21-én került sor a Parlamentben.

    Elöljáróban Dr. Kállai Ernő kisebbségi biztos néhány kérdéskört hangsúlyozottan kiemelve összefoglalta a tavalyi évet értékelő beszámolót. Az egyik ilyen kérdés a kisebbségi ombudsman hatáskörének bővítési igénye volt a hátrányos megkülönböztetés, vagy a képzés, és a mediáció terén - amely nagyban elősegítené a kisebbségi jogok érvényesítését. A bizottsági beszámolók során a képviselők részéről többször felmerültek olyan kérdések, amelyeket a kisebbségi biztos hatáskör hiányában nem vizsgálhat. 

   A kisebbségi biztos szerint új, aktívabb ombudsmani szerepfelfogása szerint ki kell lépni a "Nádor utcai kisebbségvédelem bűvköréből". Mivel a panaszok döntő többsége a fővárosból érkezik, fontosnak tartotta megteremteni annak lehetőségét, hogy minden megyében a panaszosok személyesen is panaszt tehessenek. A panaszügyek és a hivatalból megkezdett vizsgálatok száma Kállai Ernő hivatalba lépése óta megnőtt, az érintett szervek pedig az eddiginél nagyobb, 85 százalékban fogadták el a kisebbségi ombudsman ajánlásait.

   A kisebbségi biztos szóvá tette azt is, hogy 18 évvel a rendszerváltás után a parlament még mindig nem döntött a kisebbségek országgyűlési képviseletének kérdésében, holott ezt jogszabályok rögzítik. A II. Kisebbségi Kerekasztalba tömörült 13 kisebbség kidolgozott egy olyan, minden kisebbség által elfogadott koncepciót, amelynek központi elve, hogy mind a 13 kisebbség számára reális esélyt adjon az országgyűlési képviselet megszerzésére. A koncepciót már megkapta az illetékes szakállamtitkár, de válasz még nem jött rá.

   A kisebbségi oktatás kérdéskörét - a csörögi esetet felidézve -,   azért emelte ki a kisebbségi biztos, mert az önkormányzatok egy része nem szívesen társul olyan önkormányzatokkal, ahol sok cigány tanul, vagy tanulna. Itt az önkormányzati autonómia és a gyermekek ingyenes alapfokú oktatáshoz való joga közti ellenmondásra kell a parlamentnek megoldást találni. Kállai Ernő szerint elképzelhető lenne az is, hogy ha az említett esetekben nincs lehetőség az oktatási kötelezettség teljesítésére, akkor a kistérséget kötelezzék arra, hogy a kistérségi támogatás egy részét ennek a problémának a megoldására fordítsa.

   A gyűlöletbeszéd problémája kapcsán a kisebbségi biztos szerint egyaránt szükség van a társadalmi fellépésre és a jogalkotási eszközökre. Ezzel kapcsolatban Kállai Ernő megjegyezte: sajnálatos módon nem tudta kifejteni a polgári törvénykönyvvel, illetve a büntető törvénykönyvvel kapcsolatos gyűlöletbeszéd elleni javaslatait.

   Avarkeszi Dezső igazságügyi államtitkár a kormány képviseletében elmondta, hogy a társadalom állapota szükségessé teszi a parlamenti biztosok ellenőrző funkcióját, ugyanakkor az országgyűlési biztosok a kormány munkáját is segítik, amikor felhívják a figyelmet az állami szervek működésének problematikus elemeire.

   Vezérszónoki hozzászólásában Teleki László, az MSZP képviselője, arról beszélt, hogy olyan légkört kell kialakítani, amelyben egy kisebbséghez tartozó ember jól érzi magát Magyarországon. Hozzátette: mind a magyarországi cigány, mind a más kisebbséghez tartozók "színt" jelentenek az országnak. Az MSZP politikusa hangsúlyozta, hogy különösen az oktatás és a foglalkoztatás terén jelenik meg a cigányokat érintő diszkrimináció.

   Farkas Flórián fideszes vezérszónok hozzászólásában szintén a cigányság helyzetével foglalkozott. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a hatóságok sokszor hátrányosan bánnak a cigányokkal, ezért üdvözlik a kisebbségi ombudsmannak a cigányság helyzetének orvoslására irányuló elképzeléseit, így azt a javaslatát, hogy a kormány kezdeményezze: jöjjön létre önálló romaügyi igazgatóság az Európai Unióban.

   Szászfalvi László, a KDNP vezérszónoka szerint az állampolgári jogokhoz hasonlóan a kisebbségi jogok megszerzéséért, ill. gyakorlásáért is meg kell küzdeniük az érintetteknek.  "Nem hagyhatjuk sorsára a roma közösséget" - mondta a kereszténydemokrata képviselő, aki úgy vélte, hogy az államnak igenis van felelőssége, nem vonulhat ki bizonyos területekről, többek között az oktatás és a lakhatás biztosításából. A szónok úgy vélekedett, az igény mellett a magyar alkotmányos rendszerben lehetőség is van a kisebbségek kulturális autonómiájára, és törekedni kell a kisebbségek parlamenti képviseletének megteremtésére.

   Gusztos Péter SZDSZ-es vezérszónok szerint a kisebbségi biztos hivatala az elmúlt években sajátos konkurenciát kapott, mely „A nép ügyvédje program"-ban, illetve az Egyenlő Bánásmód Hatóságban jelenik meg. A képviselő szerint így jelentkezik is egy kis "elszívó hatás", de ez hosszú távon nem jelent hatásköri problémát. A kisebbségek parlamenti képviseletével kapcsolatban elmondta, hogy álláspontja szerint itt egy igazi dilemmával állnak szemben, mert valamennyien szeretnék megoldani ezt a kérdést. Jó lenne, ha a kisebbségeknek parlamenti képviseletük lehetne, de komoly problémaként merül fel a mindenkori kormány stabilitáshoz szükséges parlamenti többség megteremtése, ha legkevesebb 13, de akár 20 kisebbségi képviselőt be kell illeszteni a magyar parlamenti rendszerbe. Emellett nehéz megfelelni a kisebbségek támasztotta kettős feltételrendszernek, mely szerint a kisebbségek képviselői a parlament teljes jogú tagjai legyenek, de eközben könnyített feltételekkel jussanak be.

   A képviselő hangsúlyozottan utalt a roma kisebbség szegregációjára az oktatási rendszerben, amit a magyar társadalom egyik legsúlyosabb problémájának nevezett. Véleménye szerint a magyar parlament "meglehetősen szégyenlősen" foglalkozik szegregáció problémával.  A következő években egyre élesebbé válhat az ellentét kisebbség és többség között, ami akár erőszakos cselekményekhez is vezethet.

   Pettkó András, az MDF vezérszónoka kitért arra, hogy hiányzik a kisebbségi törvény hatálya alól a 13 nemzeti és etnikai kisebbségen túl a nem magyar állampolgárok sérelmére elkövetett hátrányos megkülönböztetés, illetve a rasszizmus és az antiszemitizmus elleni fellépés lehetősége. A képviselő üdvözölte, hogy 15 év után ismét létrejött a II. Kisebbségi Kerekasztalt, valamint hogy a kisebbségi jogok biztosa újjáélesztette a civil szférával való kapcsolattartást is.

   Gusztos Péterhez hasonlóan kiemelte, hogy az oktatásügyben elsősorban az iskolák összevonása, bezárása és a szegregáció jelent problémát. Egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy a nem európai uniós tagállamokban szerzett diplomák elismerése problémákat okoz.

   Göndör István (MSZP) szerint a kisebbségi lét olyan speciális helyzet, amit csak különleges szabályokkal lehet kezelni. A kérdés az, hogy a parlamenti többséget alkotók képesek-e engedményeket tenni annak érdekében, hogy a kisebbségek megjelenjenek a parlamentben. A kisebbségek egy korábbi álláspontját felidézve azt mondta, hogy a 13 kisebbség számára fontosabb az, hogy beülhessenek a parlamenti patkóba, és ott elmondhassák a véleményüket, mint hogy szavazzanak.  

   Teleki László (MSZP) emlékeztetett, hogy a parlamentnek van egy határozata, miszerint vissza fogják hozni azt a törvényi szabályozást, amely lehetővé teszi a kedvezményes mandátumok bevezetését.

Ezzel kapcsolatban Farkas Flórián (Fidesz) megjegyezte, hogy a kormánypártok azt ígérték, támogatni fogják a kedvezményes mandátumról szóló javaslatot, majd később napirendre sem vették.

   Dr. Kállai Ernő ombudsman a vitában elhangzottakra válaszolva közölte, örül, hogy felvetették a kisebbségek parlamenti képviseletének kérdését, és azt kérte, hogy legyen egy szándéknyilatkozat erről. Utalt arra, hogy részletes kidolgozott koncepció van a képviselet biztosítására, amelyet a mostani parlamenti rendszerben képzeltek el.  Az ombudsman szerint az alkotmány sem zárja ki a kedvezményes mandátum bevezetését.

   A hatáskörbővítéssel kapcsolatban elmondta, hogy számos esetben nincs hatásköre vizsgálódni, például a média területén. Hatáskörének bővítése nem járna az egységes rendszer felborításával - folytatta -, mivel a magyar ombudsmani rendszer nem követi a skandináv modellt, így jelenleg is különböző hatásköreik vannak a biztosoknak.

 

 

 

 



alsó szegély