Ügyszám: 4511/2007

 

 

 

Jelentés a ….. települési Általános, Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű és Alapfokú Művészetoktatási Iskoláról

 

 

 

A vizsgálat megindítása

 

2007. szeptember 25-én névtelen levelet kaptam ….. település általános iskolájával kapcsolatban. A panasz szerint a cigány gyermekek, a többi diáktól ráccsal elválasztva, külön épületrészben tanulnak. A tanulókat felvételi eljárás alapján sorolják osztályokba, a többségükben hátrányos helyzetű, roma tanulóknak esélyük sincs arra, hogy a felvételin jól szerepeljenek, ezért külön osztályokban tanulnak. Bár az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény (Obtv.) 19. § (2) bekezdése alapján a névtelen beadványt az országgyűlési biztos elutasíthatja, a panaszban olyan súlyos állítások fogalmazódtak meg, amit hatáskörömnél fogva vizsgálnom kellett. Ezért az ügy tisztázása érdekében az Obtv. 16. § (2) bekezdése alapján hivatalból vizsgálatot indítottam.

 

 

A vizsgálat módszere

 

A beadványban foglaltak tisztázása érdekében írásban kértem információt a település polgármesterétől és a …….. Megyei Pedagógiai Szakmai és Szakszolgálati Intézet Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottságától.  Az önkormányzat – többszöri sürgetésünk ellenére – csak több hónap után tudott válaszolni, magyarázatuk szerint azért, mert egy több milliós kereseti követelést tartalmazó per folyt a település ellen, ami minden energiájukat lekötötte. A válaszlevélben foglaltak további kérdéseket vetettek fel, ezért újabb megkeresést írtunk ez esetben már az iskola igazgatónak.

 

Március közepén helyszíni látogatást tettünk, ahova az Országos Oktatási Integrációs Hálózat (OOIH) régiós koordinátorát is elhívtuk. A helyszínen bejártuk az iskola épületét, órákat látogattunk, és beszéltünk az igazgatóval, a polgármesterrel, és – cigány kisebbségi önkormányzat híján – a cigány szülők egy részével.

 

Ezen kívül megkerestük a Szegedi Tudományegyetem Oktatáselméleti Kutatócsoportját is, ahonnan tájékoztatást kértünk az iskola által alkalmazott képességvizsgáló eljárásokról.

 

 

A vizsgálat által megállapított tények

 

A település és az iskola

 

…… település egy 3800 lakosú település …… megyében. A cigány lakosság számáról nincsenek pontos adatok, becslések szerint nyolcszáz és ezerkétszáz fő közé tehető a létszámuk. Egy telepszerű elkülönült lakóhely található a településen, az iskola mögötti utca. Itt állítólag jó állapotú, de víz nélküli házak épültek. A településen cigány kisebbségi önkormányzat nem működik, mivel a 2006-os kisebbségi önkormányzati választások előtt nem kérték elegendő számban felvételüket a kisebbségi választói jegyzékbe. A cigány kultúra, hagyomány elemei ünnepek alkalmával sem jelennek meg; cigány kisebbségi oktatás megszervezésére sem volt igény. A község pályázatot adott be a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Programra (TIOP), az ehhez szükséges esélyegyenlőségi helyzetelemzés helyszíni látogatásunkkor még nem készült el.

 

A község általános iskolájába 427 tanuló jár, közülük 223 fő hátrányos helyzetű, és 96 fő halmozottan hátrányos helyzetű. Becslések szerint a hátrányos helyzetű tanulók 80 %-a, a halmozottan hátrányos helyzetű diákok 90 %-a cigány származású. Az iskola alkalmaz egy roma származású gyógypedagógiai asszisztenst, heti egy alkalommal logopédus fejleszti a gyerekeket. A fenntartó alsó tagozaton plusz felzárkóztató órákat biztosít. Az Útravaló programban 21 diák vesz részt.

 

Az iskolában 2003-tól angol két tanítási nyelvű oktatás folyik, anyanyelvi tanár közreműködésével. A két tanítási nyelvű osztályokba összesen 43 fő hátrányos helyzetű diák tanul az iskola kimutatása szerint. A specializáció megteremtésének és az iskola fejlesztésének egyik célja az volt, hogy ne vigyék el a szülők a gyermekeket a közeli nagyvárosba. A két tanítási nyelvű osztályokba a szomszéd községekből is érkeznek gyerekek, beíratási körzet e tekintetben nincs. Művészeti képzés is folyik az intézményben, 3 művészeti ágban és 9 tanszakon. Jelenleg 182 gyerek vesz részt ebben a képzésben, közülük 64 fő hátrányos helyzetű gyermek ingyen. Alsó tagozaton évi 10 alkalommal ingyenes, kötelező úszásoktatás folyik.

 

Egy évfolyamon általában két párhuzamos osztály van, a két tanítási nyelvű-iskolaotthonos; és az általános, tagozat nélküli osztály. Ezen kívül másodikban, ötödikben és hatodikban kis létszámú, ill. kisebb létszámú osztályok is működnek, ahol szinte minden tanuló cigány származású. Két összevont osztályban pedig összesen 17 fő sajátos nevelési igényű diák tanul, akik kizárólag roma származásúak.

 

Fizikai elkülönítés

 

Az iskola épülete és felszereltsége nagyvárosi, budapesti oktatási intézmények tárgyi feltételeivel vetekedik. A 15 tanterem mellett szaktantermek, multimédiás terem, táncterem és tanuszoda is található az iskolában. A cigány gyerekek elkülönült épületrészben, vagy épületben tanításának vádja egyértelműen cáfolható. A külön épület, a főépülettől kb. 150 méterre elhelyezkedő „kastély” nem szolgál oktatási tevékenység színhelyéül, csupán a konyha és az étkező található ott. Az iskola épületben két helyen van leválasztásra lehetőség: az egyik egy folyosót lezáró ajtó, amit tűzvédelmi okokból kellett beépíteniük: ezt tűz esetén kell bezárni, a tűz továbbhaladásának megakadályozása érdekében. Látogatásunkkor tárva-nyitva állt; mihelyt bezárják – mivel a tűz jelzésére is szolgál ­­–, megszólal a tűzriadó, ami folyamatosan szól, míg az ajtót ki nem nyitják. Ezt az ajtót tehát lehetetlen lenne folyamatosan zárva tartani. Ez az ajtó amúgy sem szolgálhatna a cigány gyermekek elkülönítésére: a folyosó elzárható részén két osztály is található, a második C, amely tényleg szinte csak cigány gyermekeket tanító osztály, de itt van a két tanítási nyelvű ötödik A osztály is, ahol az iskola kimutatása alapján nem tanul egy halmozottan hátrányos helyzetű gyermek sem, és a 25 diákból csupán 5 hátrányos helyzetű. Az épületben még egy helyen találtunk rácsot, amivel a tornaterem és környéke leválasztható az iskola többi részéről. Ennek a rácsnak a használatával kapcsolatban azt a magyarázatot kaptuk, hogy annak segítségével védik az iskola felszerelését a délutáni időszakban, amikor a tornatermet nem az iskola tanulói, hanem külsős bérlők használják. A cigány gyermekek tehát nem tanulnak külön épületben, vagy épületrészben az iskolán belül.

 

Az osztályba sorolás kérdése

 

Az iskola és a fenntartó tájékoztatása, valamint az oktatási intézmény pedagógiai programja szerint is a két tanítási nyelvű osztályokba a következő módon kerülnek a gyerekek: a szülőknek ki kell tölteniük egy jelentkezési lapot, majd a jelentkező gyermekek között játékos képességvizsgálat segítségével döntenek. A DIFER elnevezésű vizsgálati módszert alkalmazzák, a szülők jelen lehetnek. Minimum 55 pontot kell elérniük a gyerekeknek az osztályba kerüléshez.

 

A két tannyelvű osztályok egyben iskolaotthonosak is, a délutáni segítség így biztosított a gyermekek részére.

 

Az egyes osztályok összetételét vizsgálva – a fenntartótól és az iskolától kapott adatok alapján – a következő megállapításra jutottunk. A két tanítási nyelvű osztályokban – a hetedik és a nyolcadik évfolyam kivételével, ahol 1–1 fő halmozottan hátrányos helyzetű gyermek tanul – nincsenek halmozottan hátrányos helyzetű diákok. A cigány gyermekek becsült arányáról kapott információk alapján (bár nagyon alacsony számban járnak cigány származású gyermekek a két tanítási nyelvű osztályokba is) a párhuzamos, nem két tanítási nyelvű osztályok – legalábbis az alsó tagozaton – 90-100%-os arányban csak cigány diákokból állnak.

 

A szülőket a két tannyelvű oktatásról a következő módokon tájékoztatják: szülői értekezlet, nyílt órák, helyi kábel tévé filmje, iskolai prospektus. A jelentkezési lapokat az óvodában kiosztják a szülőknek. Az iskola szerint a halmozottan hátrányos és/vagy cigány gyermekek azért nem járnak két tanítási nyelvű osztályokba nagy számban, mert a szüleik eleve nem is kérik ezt. A szülők – állítólag - nem akarják egész napra, az iskolaotthonban hagyni gyerekeiket; sokszor pedig anyagi okokra hivatkoznak. (Bár a hátrányos helyzetű gyerekek számára az étkezés és a tankönyvek is ingyenesek, és az iskola szerint erről tájékoztatják is a szülőket.)

 

A helyszíni vizsgálat során az osztálytermeket is ellenőriztük: a termekre kitett órarendek alapján úgy tűnt a két tannyelvű osztályba járó gyermekek nagyobb arányban használják a jól felszerelt szaktantermeket. Ezt az iskolavezetés tagadta, de ennek további vizsgálatára nem volt mód.

 

Sajátos nevelési igényű gyermekek (SNI) osztályai

 

A sajtos nevelési igényű diákok mindegyikét szakértői bizottsági vélemény alapján tanítják elkülönített osztályokban. Jelenleg 11 fő alsós, és 6 fő felsős diák tanul egy-egy összevont osztályban két fő szakképzett gyógypedagógus segítségével. (2006-ig az SNI-s létszám 35 fő volt, de akit szakértői vélemény alapján lehetett, integráltak.) A szakértői vizsgálat dokumentumait ellenőriztük, azok megfelelnek a jogszabályi előírásoknak.

 

A kis létszámú osztályok

 

Törvényi értelemben egy kis létszámú osztály működik: a második C, ahova 9 diák jár. Ez az osztály a tájékoztatás szerint a következőképpen alakult ki: 3 tanulót a Nevelési Tanácsadó javasolt kis létszámú osztályban tanítani, a többi diákot pedig csak szeptemberben jegyzői felszólításra írattak be a szülők, amikor már a két másik osztályközösség összeállt. Ebben az osztályban mindenki cigány származású. Óralátogatás során meggyőződtünk róla, hogy a többi teremhez képest rosszabb állapotú, szükségtanterem méretű, régi bútorokkal felszerelt teremben folyik az oktatás. (A két tanítási nyelvű osztályokban gerinckímélő vadonatúj padok találhatóak.) Az óralátogatás során az is kiderült, hogy a gyermekek nem vihetik haza a tankönyveket, így délután, otthon valószínűleg nem tudnak készülni a következő napra. Azt a magyarázatot kaptuk,  ha megengedik, hogy a diákok hazavigyék a könyveket, akkor eltűnnek, megrongálódnak a taneszközök.

 

Az ötödik és hatodik C osztályok is kisebb létszámúak: az ötödikes osztályban a 18 főből mindenki cigány származású; a hatodik osztályból az iskola magyarázata szerint a szülők nagyon sok gyermeket vittek el, így alakult ki a szinte kizárólag cigány gyermekekből álló 19 fős osztály.

 

 

Idegen nyelvi előkészítés

 

2006-2007-es tanévben indítottak először kísérleti jelleggel, felmenő rendszerben ilyen osztályt. A programot hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatására dolgozták ki. Heti három órában folyik idegen nyelvi és anyanyelvi fejlesztés. A 21 főből 12 tanuló cigány. Ez az osztály is iskolaotthonos formában tanul, a felvételnek nem volt semmilyen kritériuma, mindenki járhat, aki kérte. Arra a kérdésünkre, hogy ebben az esetben miért fogadják el az iskolaotthonos formát a cigány szülők, nem kaptunk kielégítő magyarázatot. Az iskola igazgatója szerint tény, hogy ennél az oktatási formánál elfogadják, míg a két tanítási nyelvűnél nem.

 

 

Az alkalmazott jogszabályok

 

Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény  (Kotv.) 66. § (1) bekezdés:

 

A tanuló (magántanuló) az iskolával tanulói jogviszonyban áll. A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik. A felvétel és az átvétel jelentkezés alapján történik. A felvételről vagy átvételről az iskola igazgatója dönt a 42. § (1)-(2) bekezdésében és a 46-47. §-ban meghatározottak alapján. Általános iskolában felvételi vizsga nem szervezhető.

Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.) 8. és 9. §-ai:

Közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt

a) neme,

b) faji hovatartozása,

c) bőrszíne,

d) nemzetisége,

e) nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozása,

f) anyanyelve,

g) fogyatékossága,

h) egészségi állapota,

i) vallási vagy világnézeti meggyőződése,

j) politikai vagy más véleménye,

k) családi állapota,

l) anyasága (terhessége) vagy apasága,

m) szexuális irányultsága,

n) nemi identitása,

o) életkora,

p) társadalmi származása,

q) vagyoni helyzete,

r) foglalkoztatási jogviszonyának vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyának részmunkaidős jellege, illetve határozott időtartama,

s) érdekképviselethez való tartozása,

t) egyéb helyzete, tulajdonsága vagy jellemzője (a továbbiakban együtt: tulajdonsága)

miatt részesül kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben levő személy vagy csoport részesül, részesült vagy részesülne.

 

Közvetett hátrányos megkülönböztetésnek minősül az a közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek nem minősülő, látszólag az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő rendelkezés, amely a 8. §-ban meghatározott tulajdonságokkal rendelkező egyes személyeket vagy csoportokat lényegesen nagyobb arányban hátrányosabb helyzetbe hoz, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben lévő személy vagy csoport volt, van vagy lenne.

 

Ebktv. 10. § (2) bekezdése:

 

Jogellenes elkülönítésnek minősül az a rendelkezés, amely a 8. §-ban meghatározott tulajdonságai alapján egyes személyeket vagy személyek csoportját a velük összehasonlítható helyzetben lévő személyektől vagy személyek csoportjától - anélkül, hogy azt törvény kifejezetten megengedné - elkülönít.

 

 

A kisebbségi ombudsman állandó gyakorlata, valamint az Egyenlő Bánásmód Tanácsadó Testület 2/2007 (III. 23.) TT sz. állásfoglalása szerint a szegregáció ún. sui generis diszkriminációs forma, amely esetben nincs helye kimentésnek. Az elkülönítés csak abban az esetben jogszerű, amennyiben azt törvény kifejezetten megengedi, pl. a kisebbségi oktatás formáinak esetében.

 

A szegregáció megvalósulásának nem feltétele az elkülönített csoporttal szembeni hátrány, csupán a törvényben meg nem engedett elkülönítés. (Azaz nem szükséges, hogy az érintettek az összehasonlítható helyzetben lévő személyek csoportjához képest kedvezőtlenebb bánásmódban is részesüljenek.)

 

Adott esetben egy állapot minden aktivitást nélkülöző fenntartása is megvalósíthatja a jogsértést. (Tehát pl. a spontán módon kialakult szegregáció felszámolása is az önkormányzat kötelessége, akkor is, ha az elkülönültség nem az önkormányzat politikája következményeként jön létre.)

 

A Tanácsadó Testület leszögezte: bármilyen mértékű elkülönítés jogellenes, nem szükséges átlépni egy meghatározott aránykülönbséget.

 

 

A vizsgálat által megállapított visszásságok

 

Jogellenes felvételi szervezése

 

A gyermekek két tanítási nyelvű osztályba kerülése több szempontból is aggályos. Egyrészt a leírt osztályba sorolás kimeríti a közoktatási törvény szerinti felvételi fogalmát, ami a Kotv. 66. §-a alapján általános iskolában nem szervezhető.

Pedagógiai szakmai szempontból pedig ellentétes a DIFER céljával, ami az oktatás, nevelés hatékonyságának visszajelző rendszere. Felkért szakértőink szerint a DIFER-t a már osztályba sorolt gyermekeknél kell a tanulmányok előrehaladtával többször is elvégezni, annak lemérésére, hogy hol kell változtatni a nevelés, oktatás módszerein, tartalmán, hangsúlyain. A DIFER-t szelektálásra, képesség szerinti osztályok kialakítására használni a módszerrel való visszaélést jelent.

 

Jogellenes elkülönítés (szegregáció)

 

Az osztályba sorolás eredményeképpen a halmozottan hátrányos helyzetű, ill. a roma gyerekek lényegesen nagyobb arányban hátrányosabb helyzetbe kerülnek, mint társaik: nem tanulnak a két tanítási nyelvű osztályokban, ahol mind a tárgyi feltételek (lásd gerinc kímélő padok) jobbak, mind az oktatási szolgáltatás (anyanyelvi tanár, két tanítási nyelvű órák) gazdagabb. Az osztályok kialakulásában azonban – állítólag – a szülők kérésének hiánya játssza a fő szerepet, nem pedig a felvételi. Az iskola tájékoztatása szerint 2007-ben 30 fő jelentkezett, és 27 fővel indították el a két tanítási nyelvű osztályt, azaz három gyermeket utasítottak „csak” el. Tehát nem a jogellenes felvételi következtében alakultak az ismert módon az osztályösszetételek.

 

Az iskola és az önkormányzat egyöntetű állítása szerint a két tanítási nyelvű osztályok megszervezésének oka a diákok elvitelének megakadályozása, a színvonal emelése, és semmiképpen sem a szegregáció volt. Ezt elfogadva, hangsúlyoznunk kell, hogy a  szegregáció megvalósulása nem függ az „elkövető” szándékától. Az sem feltétel, hogy az önkormányzat, vagy az iskola tevőleges magatartása okozza az elkülönítést: elég, ha „elnéznek” egy kialakult gyakorlatot, aminek viszont az a következménye, hogy a cigány és/vagy halmozottan hátrányos helyzetű tanulók nagy többségükben külön osztályokba járnak. Az önkormányzat és az iskola sem tudott semmilyen kifejezett törvényi felhatalmazásra hivatkozni az elkülönítés tekintetében, továbbá tudatta, hogy nem folyik cigány kisebbségi oktatás a külön osztályokban. A kapott tájékoztatás alapján rendelkezésünkre álló osztály-összetételek – a két tanítási nyelvű és a párhuzamos osztályok vonatkozásában – ezért mind halmozottan hátrányos helyzet szerint, mind pedig cigány kisebbséghez való tartozás alapján szegregációt valósítanak meg. Ez alól kivételt jelentenek az összevont SNI osztályok, ahova független szakértői vélemények alapján, szakmai szempontok figyelembevételével kerültek a gyerekek.

 

 

Javaslat, kezdeményezés, ajánlás

 

1. A fentiekben megállapított jogtalan felvételi eljárás megszüntetése érdekében az Obtv. 20. § alapján azzal

 

az ajánlással

 

 

fordulok ….. Község Önkormányzatának Képviselő-testületéhez, módosíttassák az iskola pedagógiai programját oly módon, hogy kerüljön ki a felvételi eljárás a dokumentumból; illetve fenntartói hatáskörben eljárva rendszeresen ellenőrizzék az osztályok kialakításának rendjét a szegregáció és a közvetett diszkrimináció megelőzése céljából.

 

 

2. A kisebbségi jogokkal kapcsolatos visszásság, így különösen a jogtalan elkülönítés megszüntetése és a közvetett diszkrimináció kialakulásának megelőzése érdekében az Obtv.  21. § (1) bekezdése alapján azzal a

 

 

kezdeményezéssel

 

 

fordulok a …. település Általános, Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű és Alapfokú Művészetoktatási Iskola igazgatójához, hogy

 

-         az OOIH szakmai segítségével szervezze át az osztályokat oly módon, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű és a nem halmozottan hátrányos helyzetű diákok aránya kiegyenlített legyen, pl. úgy, hogy osztályon belül, csoportbontással az osztály egyik része a két tanítás nyelvű programot követi, míg a másik része nem, azaz alakítsanak ki heterogén összetételű osztályokat.

 

-         az új első osztályok kialakítása előtt, az OOIH-val együttműködve végezzenek széleskörű tájékoztatást a cigány szülők körében a két tanítási nyelvű osztály előnyeiről, költségmentességéről, az iskolaotthon hasznáról. Az OOIH szakmai támogatásával mérjék fel annak az okait, hogy a hátrányos helyzetű és/vagy cigány szülők miért nem választják a két tanítási nyelvű oktatási formát és miért idegenkednek az iskolaotthonos oktatás-szervezési módtól; és dolgozzanak ki stratégiát – szükség esetén a helyi családgondozó szervek közreműködésével – ezeknek az okoknak a felszámolására.

 

-         az OOIH segítségével találjanak megfelelő megoldást arra, hogy az iskolaotthonos oktatást nem választó szülők gyermekei délután is tudjanak készülni a másnapi feladatokra, a tankönyvek megóvásának célja ne lehetetlenítse el a tanulás szokásának a kialakulását.

 

 

3. A kisebbségi jogokkal kapcsolatos visszásság, így különösen a jogtalan elkülönítés megszüntetése és a közvetett diszkrimináció kialakulásának megelőzése érdekében felkérem az OOIH vezetőjét, hogy – a régiós koordinátor közvetítésével – nyújtson segítséget a …. Általános, Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű és Alapfokú Művészetoktatási Iskolának:

 

-         a cigány származású szülők elérése és tájékoztatása megszervezésében, a cigány szülőknek az iskolai életbe való nagyobb arányú bevonásában, az ezzel kapcsolatos „jó gyakorlat” ismertetésével,

 

-         abban, hogy felmérjék: a hátrányos helyzetű és/vagy cigány szülők miért nem választják a két tanítási nyelvű oktatási formát és miért idegenkednek az iskolaotthonos oktatás-szervezési módtól; valamint az ennek leküzdésére kialakítandó stratégia kidolgozásában,

 

-         annak a megoldásnak a megtalálásában, hogy a tankönyvek megóvásának célja ne lehetetlenítse el a tanulás szokásának a kialakulását egyes osztályokban,

 

-         az e téren gyűjtött tapasztalatok felhasználásával a heterogén osztályok kialakításában.

 

 

 

Budapest, 2008. május 9.

 

 

 

 

 

Dr. Kállai Ernő