EMLÉKEZTETŐ
A II. Kisebbségi Kerekasztal
2007. december 11-én megtartott találkozójáról
Helyszín: Országgyűlési Biztosok Hivatala
1051 Budapest, Nádor u. 22., I. emelet Díszterem
10.00 óra
Jelen vannak a hivatal részéről:
Dr. Kállai Ernő
a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa
Dr. László Boglárka
főosztályvezető
Dr. Magicz András
főosztályvezető-helyettes
Dr. Magyarné dr. Vuk Katalin
jogi referens
Dr. Bindorffer Györgyi
a Kisebbségi Kerekasztal titkára
Némethné Takács Margit
jegyzőkönyvvezető
Országos önkormányzatok részéről:
Bolgár Országos Önkormányzat
Dr. Muszev Dimitrov Dancsó elnök
Országos Lengyel Önkormányzat
Molnárné-Sagun Zdzislawa elnök
Magyarországi Németek Országos Önkormányzata
Heinek Ottó elnök
Országos Örmény Önkormányzat
Szárkiszján Ádám elnök
Magyarországi Románok Országos Önkormányzata
Kreszta Traján elnök
Országos Ruszin Önkormányzat
Manajló András elnök
Országos Szlovák Önkormányzat
Fuzik János elnök
Országos Szlovén Önkormányzat
Krányecz Ferenc elnökhelyettes
Állandó megfigyelők:
A Magyar Országgyűlés elnöke részéről: Kishegyi Viktória
Napirendi pontok:
1) Országgyűlési képviselet – összegző értékelés
2) Személyi hatály
3) A kedvezményes mandátum kérdésköre
4) Kisebbségi média
5) Finanszírozási kérdések
1. napirendi pont: Országgyűlési képviselet – összegző értékelés
Dr. Kállai Ernő
Köszönti a megjelent kisebbségi önkormányzati elnököket, és összefoglalja az elmúlt pár hónap közös gondolkodásának eredményeit. Elmondja, hogy várakozásának megfelelően alakult az elmúlt néhány hónap; a kisebbségi önkormányzatok pozitívan fogadták a kezdeményezését, amely a közös fellépésre ösztönzött. Hatékonynak tartja az eddigi munkát – sokkal többet értek el együtt, mintha az önkormányzatok külön-külön próbálkoztak volna. Sikerült felkavarni a kisebbségi politikában az állóvizet; kormányzati szinten is komoly tényezőként veszik figyelembe a kisebbségi közösségek véleményét, a Kerekasztal ülésein született döntéseket. A kezdet azt jelzi számára, hogy érdemes ezen az úton járni és tovább haladni.
Dr. Magicz András
Az ombudsman felkérésére értékeli az országgyűlési képviselettel és a kisebbségi törvénnyel kapcsolatosan elért eredményeket. A Közjogi Munkacsoport a Kerekasztal novemberi ülése óta két alkalommal vitatta meg a parlamenti képviselet biztosítására vonatkozó szabályozás koncepcióját. A szerb önkormányzat delegáltja és a Közjogi Munkacsoport elnöke által összeállított kérdéssor. A munkacsoport ennek a kérdéssornak a mentén keresi a válaszokat. A válaszokból kitűnik, hogy az ombudsman koncepciójában egyre több olyan elem van, amelyet a Közjogi Munkacsoport tagjai is elfogadnak. Esély van arra, hogy az ombudsman koncepciója és a Közjogi Munkacsoport által kidolgozott szakértői anyag több ponton érintkezni fog. Esély van arra, hogy egy olyan anyagot tegyünk le közösen az asztalra, ami a jogszabályalkotásban közreműködő mindkét műhely elfogadhatónak tart. Teljes körű egyetértés van abban, hogy az egész ország területe egy választókerület, és abban is, hogy az 5%-os küszöböt el kell törölni.
Két olyan pont van még, ahol további egyeztetések szükségese. Egyik a választásra jogosultak körének meghatározása. Az ombudsman koncepciója egyértelműen arra épül, hogy a választásokon a külön választói névjegyzékben szereplő választópolgárok vehetnek részt. Ezt azzal indokolja a kisebbségi biztos, hogy csak ekkor van indoka és létjogosultsága a kedvezményeknek, ill. ekkor van alkotmányos lehetősége arra, hogy a mandátumszerzéshez szükséges szavazatszámot 1000 főben állapítsa meg a jogalkotó. Tehát az 1000 fővel biztosított parlamenti mandátum biztosításának szükségszerű feltétele a kisebbségi választói jegyzék elkészítése. A Munkacsoport egyre több tagja ért ezzel egyet. A Munkacsoport szerb delegáltja a közgyűlésük véleményétől teszi függővé álláspontját.
A másik egyeztetendő kérdés a mandátumszerzéshez szükséges küszöbhatár. A 2. Kisebbségi Kerekasztal véleménye szerint indokolt ezt 1000 főben meghatározni. Mint ahogy a Kerekasztalon, úgy a Munkacsoport ülésén is a szerb közösség részéről olyan vélemény fogalmazódott meg, mely szerint ne 1000 főben meghatározzák meg a küszöböt. Azt szeretnék, hogy ha legalább 1000 fő érvényesen szavazott, akkor a legtöbb szavazatot kapott szervezet jusson a mandátumhoz. Reméli, hogy ezekben a kérdésekben is sikerül majd egyezségre jutni, mert csak egységes álláspont esetén van remény a parlamentbe jutásra.
A Közjogi Munkacsoport december 19-én tekinti át az eddig elkészült anyagokat. Kéri az elnököket, hogy a Munkacsoportba delegált szakértőjükkel ismertessék meg az álláspontjukat, hogy a Munkacsoportban a Kerekasztalon megvitatott, és az Önök által is elfogadott közös álláspontot képviseljék.
Dr. Kállai Ernő
Mivel ezeket a kérdéseket már többször megvitatták és kialakult egy álláspont, nem tartja szükségesnek egy újabb vita megnyitását. Változatlanul az a kérdés, hogy vajon tud-e és akar-e a Közjogi Munkacsoport olyan anyagot létrehozni, amit szakmailag is elfogadhatónak tartunk. Meg kell várni a december 19-i ülést. Ha olyan koncepció születik, ami gyakorlatilag megegyezik a jelenlegi koncepcióval, akkor ennek mindenki nagyon fog örülni. Ha olyan koncepció születik a Közjogi Munkacsoportban, ami nagyon távol van ettől, akkor az önkormányzati elnökök támogatásával, vagy ha nem támogatják, akkor anélkül terjeszti be az általa szakmailag elfogadható változatot. Úgy tűnik, hogy a kisebbségeknél a Kerekasztalon megtárgyalt koncepciónak elfogadottsága van és várja az írásos támogatást minden kisebbségtől.
Rendkívül nagyra értékeli a kisebbségi önkormányzatok elnökeinek munkáját és támogatását; hogy néhány hónap alatt egy szakmailag védhető koncepció készült el, ami bírja a kisebbségi közösségek döntő többségének támogatását. Az elnökök tevékeny részvétele nélkül ez a folyamat nagyon elhúzódott volna. A koncepció több eleme lassan átszivárgott a Közjogi Munkacsoportba is, tehát van remény a közös álláspontra. A Kisebbségi Kerekasztal aktivitása nélkül hosszú hónapokra elhúzódhatott volna egy koncepció létrejötte. A MeH részéről elhangzott kritika szerint túl gyorsak voltak. A gyorsaság éppen azért szükséges, mert már 17 éve várat magára a megoldás, és ha azt szeretnék, hogy a kisebbségek képviselői 2010-ben a parlamentbe képviseljék az érdekeiket, akkor ezt a törvényt már jövőre el kell fogadtatni. A választásokra való felkészülés hosszú folyamat. Ezért kell mindenképpen rávenni a politikát a döntésre. Döntsön akár így, akár úgy, de mondják végre ki, hogy mit akarnak. Reméli, hogy ez 2008-ban meg fog történni.
Fuzik János
Kezdetben nem gondolta volna, hogy ilyen eredményes lesz a Kerekasztal munkája. Köszöni, hogy az ombudsman úr előállt egy koncepcióval. A megvitatott és közösen kialakított koncepciót jónak és elfogadhatónak tartja. Azzal, hogy a Kerekasztalnak van koncepciója, megelőzte a Munkacsoportot. Tudomása szerint a választói névjegyzékkel a Közjogi Munkacsoport 2008. február 15-éig bezárólag kíván foglalkozni.
A névjegyzék nyilvánosságával kapcsolatban bizonyos korlátozott nyilvánosságot és betekintést tart elfogadhatónak.
Dr. Magicz András
Elmondja, hogy célhoz kötött nyilvánosságot indokolt biztosítani, ami azt jelenti, hogy csak az a személyi kör kaphat betekintési jogot, amelynek tagjai érdekeltek abban, hogy a választások tiszta körülmények között bonyolódjanak le, tehát azoknak, akik a kisebbségi választójogi névjegyzékre feliratkoztak, valamint a jelölő szervezeteknek.
Dr. Kállai Ernő
Egyetért a célhoz kötött nyilvánossággal; akire nem tartozik, az ne nézhessen bele.
Heinek Ottó
Szerinte is a névjegyzék egy kardinális pontja a választási eljárásnak, de mindenképpen meg kell várni a Közjogi Munkacsoport álláspontját.
Dr. Kállai Ernő
A névjegyzéket szintén kardinális kérdésnek tartja. Ha nincs névjegyzék, akkor csak az a változat képzelhető el, hogy az 5%-os küszöb eltörlése után egy lényegesen magasabb szavazatszámot fognak megállapítani a bekerüléshez tekintet nélkül arra, hogy kisebb vagy nagyobb közösségről van-e szó, és ez lényegesen megnehezíti a kisebb közösségek képviselőinek bejutását a Parlamentbe. Nem tartja valószínűnek, sőt, majdhogynem kizártnak tartja, hogy a szerb közösség álláspontját – ne legyen se névjegyzék, se 1000 szavazatos bejutási limit, csak érvényes 1000 szavazat – elfogadják. Hozzáteszi, ha nincs névjegyzék, akkor kívülről befolyásolni lehet a kisebbségi választásokat.
Szárkiszján Ádám
Egyetért az ombudsmannal. Ha nincs névjegyzék, akkor az ún. „civil” szervezetek mindent megtesznek majd, hogy a politikát is bevigyék és ebben a politikai pártok is segíteni fognak.
Dr. Kállai Ernő
Azzal zárja a napirendi pontot, hogy várja az egyetértő nyilatkozatok aláírását és visszaküldését a közösen kialakított és a további tárgyalások alapját képező koncepcióhoz.
2. napirendi pont: Személyi hatály
Dr. Magicz András
A Közjogi Munkacsoport a kisebbségi törvény személyi hatályával nem foglalkozott, mert a kérdések középpontjában a parlamenti képviselet állt. Az ombudsman várja a kisebbségi önkormányzatok véleményét abban a kérdésben, hogy indokolt-e a személyi hatály kiterjesztése vagy sem. A személyi hatály azért is lényeges kérdés, mert a következő napirendi pontra, a kedvezményes mandátum intézményének a szabályozásra nézve különös jelentősége van. Erre való tekintettel is szükséges egységes álláspontot kialakítani a személyi hatály kérdésében.
Dr. Kállai Ernő
Kéri, hogy, a kisebbségi önkormányzatok nyilvánítsanak véleményt, amely alapján a közös álláspont létrejöhet, mert az ombudsman nem döntheti el ezt a kérdést. Az ombudsman csak alternatívákat kínálhat fel; ezt írásban a kisebbségi önkormányzatok felé meg is tette. Jogtechnikailag mindegyik változat kivitelezhető. A döntő itt, hogy a kisebbségi közösségeket mit szeretnének. Nagyon fontos, hogy mindenki kifejtse a véleményét a személyi hatállyal kapcsolatban és várja a visszajelzéseket.
3. napirendi pont: A kedvezményes mandátum kérdésköre
Dr. Kállai Ernő
A kedvezményes mandátum vidéken nagyon izgatja a kisebbségi közösségek tagjait; megszűnésével több száz közösség nem jutott képviselethez a települési önkormányzatokban.
Dr. Magicz András
Az Alkotmánybíróság a 809/B/1998. határozata értelmében a kedvezményes mandátum intézménye nem alkotmánysértő. A jogalkalmazási gyakorlat azonban 1998 és 2006 között visszás volt: az önkormányzati választásokon a kisebbségi közösséghez nem tartozó választópolgárok is élhettek és éltek ezzel a lehetőséggel, és a kedvezményes módon, a jelöltek olyan településeken is mandátumhoz jutottak a helyi önkormányzat képviselő-testületében, ahol nem is volt jelen az állítólagosan képviselt közösség.
Az ombudsman javaslatának kiindulópontja, hogy a helyi önkormányzati mandátumért induló kisebbségi jelölt megválasztásában nem pusztán a képviselni kívánt kisebbségi közösség tagjai, hanem az adott település minden választópolgára jogosult részt venni. Alkotmányossági követelmény azonban, hogy a választójogi törvényeknek közvetlen kapcsolatot kell biztosítani a kisebbségi közösség és a képviseletüket vállaló jelölt, illetve megválasztott képviselő között. Ez az elvárás akkor teljesül, ha a kisebbségi jelöltek a képviselni kívánt kisebbségi közösségtől kapják a felhatalmazást a választáson való részvételre. A legitimáció megszerzésére tehát a jelöltállítás folyamatában van lehetőség.
A kisebbségi jelölő szervezet fogalmát a 2005. évi törvényalkotás során az Országgyűlés már meghatározta. Lényegében ugyanazokat a jelölő szervezeteket lehetne feljogosítani a helyi önkormányzati választásokon való indulásra, mint amelyek a kisebbségi önkormányzati választásokon is indulnak. Ez áthidalná azt a problémát, ami abból adódik, hogy az EU-s állampolgárok nem tartoznak a kisebbségi törvény hatálya alá. Ha nincs változtatás a kisebbségi törvény személyi hatályában, akkor is lehetőség lenne arra, hogy az EU polgárai a kisebbségi jelölő szervezet támogatásával a helyi önkormányzati választásokon kedvezményes mandátumszerzés révén szerezzenek mandátumot.
E megoldás hátránya, hogy az „álkisebbségi” jelölő szervezetek továbbra is állíthatnának jelölteket a helyi önkormányzati választásokon. Ezért lenne indokolt kisegítő szabály alkalmazása. Ilyen szabály lehetne, hogy a kisebbségi jelöltek törvényben meghatározott arányú vagy számú kisebbségi választópolgár ajánlásával indulhassanak a választásokon.
A helyi önkormányzati választásokon az indulhat jelöltként, aki az adott választókerületben megszerezte a választópolgárok legalább 1%-ának az ajánlását. További szigorítást jelentene, hogy a kedvezményes mandátumszerzés reményében induló jelöltnek, a kisebbségi választói jegyzékbe felvett választópolgárok akár százalékban, akár számszerűen meghatározott ajánlását kellene felmutatnia. Így biztosítható lenne, hogy csak azokon a településeken legyen lehetőség a kedvezményes mandátumszerzésre, ahol ezt a kisebbségi közösség valóban akarja, és kinyilvánítja azzal, hogy a kisebbségi jelölt indulását támogatja.
Felmerült még az a megoldás is, hogy csak azokon a településeken legyen kiosztható a kedvezményes képviseleti megbízás, ahol legalább 30 fős kisebbségi választói jegyzéket állítottak össze. Ez biztosíték lenne arra a nézve, hogy a kedvezményes szavazattal bejutó kisebbségi jelölt tényleges kisebbséget képvisel.
Ez a három javaslatunk könnyen megvalósítható, a negyedik bonyolultabb. E javaslat értemében a kisebbségi jelöltnek szerepelnie kell a kisebbségi választói jegyzéken. Ha ezt a megoldást választjuk, akkor egyértelmű lesz, hogy a kisebbségi kedvezményes mandátumot valóban csak a kisebbségi közösség tagja veheti igénybe. Ez azonban felveti a személyi hatály problémáját. A kisebbségi törvény személyi hatálya, illetőleg a választójogi törvény személyi hatálya jelenleg eltérő, ebből következően ezzel a megoldással automatikusan kizárnánk az EU polgárait a helyi önkormányzati választásokon a kisebbségi jelöltként való indulás lehetőségétől.
Heinek Ottó
Véleménye szerint a személyi hatály tekintetében el kell mozdulni az uniós polgárok irányába. A névjegyzék teljes nyilvánossága mellett van.
Kreszta Traján
Egyetért az előtte szólóval. Battyonyán a közelmúltban 500 áttelepült román európai uniós polgár van, és szeretnének részt venni a város munkájában.
Molnárné-Sagun Zdzislawa
Már többször kifejtette, hogy a lengyel közösségben sok olyan lengyel állampolgár van, aki már több éve itt él, de nem akarnak magyar állampolgárságot; viszont részt kíván venni a település munkájában.
Dr. Muszev Dimitrov
A bolgároknál, szerbeknél, és az ukránoknál komoly problémát okozott a személyi hatály szűkítése. A bolgároknál az 1/3-a kiesett abból a lehetőségből, hogy választhat, és választható lehet. Szerencsésnek tartaná a személyi hatály eredeti állapotba való visszaállítását.
Dr. Magicz András
A Nektv. soha nem jogosította fel a közösséghez nem tartozókat, hogy részt vegyenek a választások folyamatában. A Nektv. személyi hatálya egyértelműen csak a magyar állampolgárokra terjed ki. Az a tény, hogy a Magyarországon letelepedettek egészen 2006-ig részt vehettek a kisebbségi választásokon és leadhatták a szavazatukat, kizárólag abból adódott, hogy a választójogi törvényeket nem hozták összhangba a Nektv. rendelkezéseivel. Gyakorlatilag egy alkotmánysértő állapot eredményeképpen szavazhattak a kisebbségi önkormányzati választásokon nem magyar állampolgárok is; senki nem vette komolyan a kisebbségi törvény rendelkezését, ezáltal alkotmánysértő állapot állt fenn. A 2005. évi törvénymódosítás következtében az uniós polgárok kiestek a kisebbségi választások folyamatából.
Az alkotmány meghatározza a választók és a választhatók körét. A települési önkormányzati választásokon az uniós polgárok rendelkeznek a választás és a választhatóság jogával. Más a helyzet a nem uniós polgárokkal, mivel őket az Alkotmány rendelkezései értelmében a helyi önkormányzati választásokon csak választhatnak, de nem illeti meg őket a választhatóság joga.
Amennyiben a Kerekasztal azt szeretné, hogy az uniós polgárok rendelkezzenek a választhatóság és a választás jogával a kisebbségi önkormányzati választásokon, akkor nem egy korábbi jogosultságot kell visszaállítani, hanem úgy kell megalkotni a törvényeket, hogy azok ezt a lehetőséget biztosítsák. A kisebbségi biztos csak olyan megoldást tud támogatni, amely összhangban van az alkotmányos rendelkezésekkel.
Maximum odáig lehet ennek értelmében elmenni, hogy leadhassák szavazatukat a kisebbségi jelöltekre, de azt a lehetőséget, hogy pl. egy Magyarországon élő szerb állampolgár kisebbségi jelöltként akár a kisebbségi, akár a helyi önkormányzati választásokon hogy választhatók is legyenek, ill. a helyi települési vagy a kisebbségi választásokon is kisebbségi jelöltként induljon, az jelenleg nem biztosítható.
Fuzik János
A szlovákok esetében a személyi hatály kiterjesztése jelenleg nem kardinális kérdés. Felveti, hogy ebben a vonatkozásban kiket fog a törvény nemzeti-etnikai kisebbségként elismerni. Az uniós állampolgárok ugyanis nem honosak 100 éve Magyarországon. Az uniós állampolgárok mellett azokat az állandó bejelentett címmel rendelkező a külföldi állampolgárokat is felsorolják-e majd, akiknek itt megfelelő kisebbsége van?
Dr. Kállai Ernő
A Fuzik János elnök ár által feltett kérdés komoly probléma. Bonyolult a megoldása, de nem lehetetlen találni rá megfelelő jogtechnikai eljárást.
Dr. Magicz András
Nem csak azok tartoznának a kisebbségi törvény személyi hatálya alá, akik valamilyen kisebbséghez tartozó országból költöztek Magyarországra. Nézzük például a német közösséget. Értelemszerűen nem csak egy osztrák, egy svájci vagy egy németországi német, hanem Európa bármely országában élő, magát németnek valló, az ottani német kisebbségi közösséghez tartozó polgár, aki Magyarországra költözik, és magát a német közösség tagjának vallja, minden további nélkül részt vehet a választás folyamatában és a kisebbségi önkormányzat létrehozásában, ha felveteti magát a kisebbségi választói listára. Mivel az alkotmány nem határozza meg a közösség fogalmát, szélsőséges esetben megtörténhet, hogy egy németül beszélő, német kultúrát ismerő, német állampolgárságú iszlám török család Magyarországra érkezve németnek vallja magát.
Ha az állampolgárságot kiveszik a kritériumok közül, akkor ettől kezdve nem mondhatja senki azt, hogy pusztán azon az alapon vallhatja magát egy kisebbségi közösséghez tartozónak valaki, hogy egy bizonyos államnak az állampolgára. Ebből az következik, hogy mindazok, akik Európa, vagy a világ bármely országában románként, szerbként, ukránként, németként, stb. élnek, Magyarországra költözvén el kell őket ismerni az adott közösség tagjaiként. Ezek tudatában kell meghozni a döntést. Hangsúlyozza, hogy semmilyen törvényességi problémát nem jelent, ha kiveszik a törvényből a magyar állampolgárságot. Más kérdés, hogy ebben az esetben a 100 éves honosságot is finomítani kell. Az anyanyelv kérdésében felveti, hogy az adott kisebbségi közösséghez tartozók azon nyelvjárásait, amelyeket beszélnek, az állam részéről ugyanolyan védelemben kell részesíteni.
Dr. Kállai Ernő
A személyi hatály kiterjesztésének minden előnyét, és minden a hátrányát alaposan át kell gondolni, mert nagyon sok mindent át kell alakítani hozzá a kisebbségi törvényben. Arra kéri az elnököket, hogy a Kerekasztal legközelebbi ülésére mindenki gondolja át a kérdéskört, mivel ebben a kérdéskörben a kisebbségi közösségeknek nagyon határozott és egyértelmű álláspontot kell kialakítani.
4. napirendi pont: A kisebbségi média
Dr. Kállai Ernő
Tájékoztatja a kisebbségi vezetőket az MTV elnökénél és a Kuratórium elnökénél tett látogatásáról, és annak eredményeiről. A TV elnökével két témát érintettek:
1. hogyan lehetne a kisebbségi nézők szempontjából látható időpontra tenni a kisebbségi műsorokat,
2. hogyan lehetne az egyéb, nem kisebbségi műsorokat jobban tematizálttá tenni a kisebbségi témák irányába.
A TV-elnök válasza az volt, hogy addig, amíg az M1 csatornáján futnak a kisebbségi műsorok, addig nem tudja ezeket főműsor-időben sugározni, mert versenyben kell állnia az összes televíziós csatornával, és ez nem teszi lehetővé, hogy ebben az időpontban, úgymond „elriasszák” a nézőket ezekkel a műsorokkal. Ha a digitális átállás megindul és a Kuratórium megadja az engedélyt á, azonnal el tudnak indítani egy olyan egy közéleti, politikai, társadalmi műsorokat sugárzó csatornát, ahol a kisebbségi műsorokat méltó helyre el tudnák helyezni. A kérdés az MTV elnök szerint sokkal inkább az, hogy milyen irányba fejlesszenek annak érdekében, hogy minél több témával minél nagyobb teret tudjanak adni ennek a kérdésnek. Eldöntendő, hogy lobbizzunk-e a Kuratóriumnál egy ilyen döntés meghozatalának eléréséért. Az ombudsman azt gondolja, hogy ez támogatásra méltó. A Kuratórium elnöke is támogatásra érdemesnek találta ezt a felvetést. Addig, amíg az az ideális állapot kialakul, hogy széles spektrumban tudják bemutatni a kisebbségi műsorokat ezen a digitális csatornán, az ombudsman javasolt egy kompromisszumos megoldást: főműsor-időben, este 17-19 óra között kerüljenek adásba a kisebbségi műsorok az M2 csatornán és az M1-es csatornán is megmaradnának a műsorok. Az M2 vételi lehetőségei ezt lehetővé teszik.
A TV elnök felvetette, hogy szeretne egy együttműködési megállapodást kötni a kisebbségi közösségek vezetőivel. Ezt a tervezetet már el is küldte minden érintettnek. Az ombudsman felhívta a TV elnökének figyelmét arra, hogy addig nem fogja elfogadásra javasolni a Kisebbségi Kerekasztal résztvevőinek a tervezetet, amíg nem kerül bele például a műsoridőre vonatkozó megállapodás. Ha ez belekerül, szerinte akkor aláírható a megállapodás. Ha azt a tervezetet aláírják az elnökök, amit a TV-elnök kiküldött, azzal azt legitimálják, ami most van. Nem javasolja a jelenlegi szöveg elfogadását.
Fuzik János
Pozitív fejleménynek értékeli, hogy az M1 csatorna mellett az M2 csatornán javul a sugárzási idő.
Heinek Ottó
Furcsállja az együttműködési megállapodást, mert létezik már egy sokkal kimunkáltabb megoldás a tévé és az önkormányzatok között, amit eddig senki sem mondott fel, de támogat egy tisztességes új megállapodást.
Dr. Kállai Ernő
Az MTV elnök által kiküldött tervezet nem tekinthető megállapodásnak; csak tárgyalási alapként szolgálhat. Az országos önkormányzatoknak el kell dönteniük, hogy milyenszervezeti keretben tárgyalnak majd az MTV elnökével, és kemény paktumot kell kötni.
5. napirendi pont: Finanszírozási kérdések
Dr. Kállai Ernő
Röviden összefoglalja, hogy mit sikerült elérni a finanszírozási ügyekben. A legfontosabb, hogy sikerült elérni a központi jelző kivételét költségvetési szerv elől azok után, hogy az első megkeresésre a Pénzügyminiszter nem tartotta lehetségesnek, és teljesen elzárkózott; az erről szóló T/4363 sz. törvényt az Országgyűlés egyhangúan elfogadta. 2008. január 1-jétől csak költségvetési szervként fognak működni az országos önkormányzatok.
Elmondta továbbá, azzal a kérdéssel kereste meg levélben a Pénzügyminisztériumot és a Miniszterelnöki Hivatalt, hogy jogsértő módon nem véleményeztették az országos kisebbségi önkormányzatokkal a költségvetésről szóló törvényjavaslatot, vagy legalábbis a kisebbségekre vonatkozó részét; csak tájékoztatást adtak.
A pénzügyminiszter válaszában arról tájékoztatta, hogy az Áht. nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely a PM-et kötelezné a költségvetési törvényjavaslat egyeztetésére; a MeH-ben működik az a szervezeti egység, amely ezzel foglalkozik. Mivel kb. 10 év óta nem volt egyeztetés, a jövőre nézve kérte a minisztériumot és a MeH-t, hogy egyeztessenek az országos önkormányzatokkal, mivel a Nektv. is egyértelműen véleménynyilvánítási jogról beszél. Ezt fontos elvi kérdésnek tarja, ugyanis más a tárgyalási pozícióba kerülnek a kisebbségek, ha ténylegesen véleményt nyilváníthatnak.
A Miniszterelnöki Hivatallal nézeteltérés alakult ki az országos kisebbségi önkormányzatok hivatalának felállításához, működtetéséhez és fenntartásához szükséges többletköltségek finanszírozásával kapcsolatban. A szakállamtitkár azt mondta, hogy 2003-ban azon túl, hogy az országos kisebbségi önkormányzatok központi támogatása 10%-kal nőtt, egységesen 7,7 MFt- többlettámogatást kaptak a hivatalok felállításának előkészítéséhez. Mindazonáltal a MeH elképzelhetőnek tartja, hogy talán tudnak valamennyi többlettámogatást kiszorítani az országos önkormányzatok hivatalának működtetéséhez; a Pénzügyminisztériumban azonban nem erősítették meg, hogy a MeH beadott volna ilyen tartalmú módosító javaslatot. Idéz a pénzügyminiszter leveléből:
„a költségvetés törvénytervezetének előkészítése során a kisebbségekért és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkárság munkatársainak informális jelzése szerint a költségvetési gazdálkodással kapcsolatos többletterhek kompenzálására körvonalazódtak elképzelések, ám ezek konkrét mibenlétét tartalmazó hivatalos megkeresés a törvényjavaslatot előterjesztő PM-hez nem érkezett, ilyen tartalmú módosítási javaslat nem ismert.”
Az ombudsman tájékoztatást fog kérni a MeH szakállamtitkárától. Elképzelhető, hogy a pénzügyminiszter levele után a MeH kisebbségekért és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkársága mégiscsak beváltotta ígéretét.
Még egy fontos kérdést érint: a helyi kisebbségi önkormányzatok finanszírozásának tervezett 70+30%-os forrásmegosztását, amit a kisebbségi önkormányzatokkal összhangban forráselvonásként értelmez. Azok a kisebbségi önkormányzatok, amelyek nem tudnak bizonyos kritériumoknak megfelelni, azok nem tudják majd igénybe venni a 30%-ot. A MeH államtitkára szerint viszont ez az értelmezés hibás, mivel a rendszerben lévő keretösszeg nem csökken, tehát a forrás sem kevesebb. Az államtitkár szerint a keretösszeg 225 MFt, a pénzügyminiszter szerint viszont valószínűleg csak 200 MFt-al nő majd meg.
Nem ért egyet ezzel a jogértelmezéssel, mert ez helyi szinten forráselvonásként jelenik meg. Ráadásul az önkormányzatoknak állandóan bizonygatni kell majd, hogy milyen kisebbségi közfeladatokat látnak el, és ez óriási papírmunkát fog generálni. A közigazgatási hivatalok előre rettegnek a megnövekedett adminisztrációs terhektől..
Szárkiszján Ádám
Tudomása szerint nem 70+30, hanem 75+25%-os arányban osztják fel a 740 ezer forintot. A 75% kevesebb, mint a tavalyi összeg. Ősszel még legalább 40 MFt volt elkülönítve a hivatalok felállítására. Amennyiben ezt a plusz forrást nem kapják meg, akkor nagyon nehéz helyzetbe kerülnek az önkormányzatok.
Dr. Kállai Ernő
A pénzügyminiszter idézett válaszlevele nem tud többlettámogatásról. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nincs benne ez az összeg a költségvetésben. Reméljük, hogy hihetünk a MeH-nek, és ez így is van.
Szárkiszján Ádám
Nem tud arról, hogy a 2003-ban a kisebbségi önkormányzatoknak adott plusz összeg a hivatalok felállítását célozta volna. Nem is szolgálhatta ezt a cél, mivel a hivatalok felállításáról csak 2005-ben döntöttek.
Krányecz Ferenc
Évek óta nem emelték az önkormányzatok támogatását. A hivatalok felállítása kapcsán a MeH azt bizonygatja, hogy az önkormányzatok már kaptak erre támogatást. A 2003-ban kapott pénzt már rég felélték az önkormányzatok. Forrásmegosztás kérdésében a Finanszírozási Munkacsoport sem értett egyet azzal, hogy bevezessék, az államtitkár sem látta értelmét, ennek ellenére meg fogják tenni. A megosztást ő is forráselvonásként értékeli.
Kállai Ernő
Az államtitkár szerint a Finanszírozási Munkacsoport egyetértett a megosztással. Levelében azt írta, hogy nem érti, hogy a kisebbségek most miért tiltakoznak.
Fuzik János
Olyan jelenséget tapasztal, mintha a rendeletek előkészítői nem is figyelnék a kisebbségi törvény különböző előírásait. A differenciált támogatásra vonatkozó előterjesztésben az áll, hogy a pályázatokat január 15-éig be kell adni, addigra már költségvetési beszámolónak és, költségvetési tervnek kell lennie. Ugyanakkor a kisebbségi törvény február 28-ai határidőt ír elő. Örömmel tölti el, hogy 200 MFt-tal fog nőni ez a keret, csak az új testületek, a megyei önkormányzatok nagy részét el fogják vinni. Megdöbbentőnek találja, hogy az országos kisebbségi önkormányzatok gazdálkodását szabályozó rendelettervezet a társadalmi szervezetből történő átmenetet költségvetési szervbe „részleges” változásnak tekinti. A törvénytervezet szövegét egy napos véleményezési határidőre kapták meg.
Dr. Kállai Ernő
Az ombudsmani hivatal ugyancsak egy napos véleményezési határidőre kapta meg a törvényt, amit levelében meg is kifogásolt. Reményei szerint a pénzügyminiszter levele óta a MeH beadta módosító javaslatát.
Mindenkinek megköszöni az elmúlt hónapok munkáját, együttműködését és kellemes ünnepeket kíván.
Az emlékeztetőt készítette:
Dr. Bindorffer Györgyi
Némethné Takács Margit
Jóváhagyom:
Dr. Kállai Ernő s.k.