EMLÉKEZTETŐ

 

a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa és

az országos kisebbségi önkormányzatok vezetői közötti találkozóról

 

 

Időpont:          2007. augusztus 30.

Helyszín:         Országgyűlési Biztos Hivatala, Budapest, Nádor u. 22.

 

 

Kállai Ernő

Köszöntötte a részvevőket. Elmondta, hogy a találkozót követően, 13 órától sajtótájékoztatóra kerül sor, amelyre a kisebbségi vezetőket is meghívja.

 

Bemutatta a jelen lévő munkatársait. Dr. László Boglárka főosztályvezető a stratégiai kabinet vezetőjeként a munkacsoportok tevékenységét fogja össze. Dr. Vuk Katalin feladata lesz a kapcsolattartás az országos kisebbségi önkormányzatokkal. Dr. Magicz András főosztályvezető-helyettes, az önkormányzati és választójogi munkacsoport vezetője. Dr. Bindorffer Györgyi tudományos kutató, a stratégia jelentőségű döntések előkészítésében vesz részt.

 

 

A tanácskozás ezt követően a sajtó jelenléte nélkül zajlott, azonban a résztvevők egyetértésével hangfelvétel készült.

 

 

Kállai Ernő

Hangsúlyozta, hogy nem pusztán protokolláris jelleggel hívta össze az önkormányzati vezetőket. A kisebbségi közösségek szempontjából legfontosabb aktuális kérdéseket szeretné megvitatni.

 

Jövőre lesz 15 éves a kisebbségi törvény. Ez jó alkalom arra, hogy az eddigi eredmények áttekintése mellett az évek óta görgetett problémák megoldására koncentráljanak. Eljött az ideje annak, hogy a kisebbségi közösségek végre közösen lépjenek fel fennmaradásuk hosszú távú biztosítása érdekében. A közös álláspont kialakítása természetesen nem jelenti az önállóság csorbítását, tiszteletben kell tartani, hogy mindenkinek joga van saját véleményét is képviselni.

 

A megegyezés hiányát a politika ki fogja használni, ez történt az elmúlt években is. A kisebbségi joganyag 2005. évi módosításakor nem volt egyetértés az országos kisebbségi önkormányzatok között, aminek az lett a következménye, hogy a törvény végső változatát már nem is egyeztették velük.

 

A kisebbségeknek össze kell fogniuk a közös cél érdekében. Ombudsmanként minden rendelkezésére álló eszközt meg fog ragadni ezek eléréséhez. Természetesen azt nem ígérheti, hogy minden kitűzött cél meg fog valósulni. Amit tehet, hogy új kereteket ajánl a politikai nyomásgyakorláshoz. Nincsenek illúziói, de abban biztos, hogy szívós munkával eredményt lehet elérni.

 

Nem fogadható el, hogy csak ígéretek hangzanak el. Kormányzati részről elhangzott, hogy a ciklus végére elfogadják a kisebbségek képviseletéről szóló törvényt. Üdvözli ezt az elhatározást, de nem lehet ennyit várni, a törvénynek egy éven belül meg kell születnie, különben megint nem lesz belőle semmi.

 

A kisebbségi biztos ezt azzal tudja elősegíteni, hogy a nyilvánosság segítségével nyomást gyakorol a mindenkori kormányzatra, illetve a pártokra. Feladatát az intézmény eredeti funkciója szerint értelmezi: a kisebbségi közösségek szószólójának tekinti magát. Az eddigi tapasztalatai szerint minden kisebbségi közösségtől érkeznek hozzá panaszok, felkérések előadásokra, rendezvényeken való részvételre. Ez örömmel tölti el, és a bizalom jeleként értékeli.

 

Megpróbál pezsgést hozni a politikai közéletbe, annak ellenére, hogy nem politikus. Neutrális helyzetben van, mindenkitől egyenlő távolságra áll, kizárólag azt tartja szem előtt, hogy a kisebbségek érdekében lépjen fel.

 

A hivatal munkaszervezetét úgy alakította át, hogy minél inkább megfeleljen ennek a célnak. Létrehozott több kabinetet, amelyek hivatalba lépése után azonnal felálltak, és megkezdték az érdemi munkát.

 

Külön kabinet foglalkozik a parlamenti képviselet, valamint a jogalanyiság törvényi szabályozásának kérdésével. Már vannak elképzelések, de ezeket egyelőre nem szeretné ismertetni. A fontos az lenne, hogy közös kisebbségi álláspont szülessen, amelyet aztán a politika nem hagyhat figyelmen kívül.

 

Egy másik munkacsoport a kulturális autonómia megerősítésén dolgozik. Áttekinti az intézmények átvételével, fenntartásával kapcsolatos problémákat.

 

A munka azonban akkor lehet igazán eredményes, ha ehhez megkapja a kisebbségi közösségek támogatását is. Számít az együttműködésükre, és a bizalmukat kéri. Visszajelzést szeretne arról, hogy milyen elvárásaik vannak az ombudsmannal kapcsolatban. Nem ellenpólus akar lenni, nem opponálni akarja az önkormányzatokat, hanem közös platform kialakítására törekszik. Az eddigi lehetőségek határát szeretné kiszélesíteni.

 

A kodifikáció több munkacsoportban folyik. Ezekben nem minden országos önkormányzat vesz részt. Felajánlotta, hogy ha sikerül közös kisebbségi álláspontot kialakítani, akkor ezt fogja képviselni a munkacsoportokban.

 

Nem szabad még egyszer megtörténnie annak, hogy a kisebbségek nélkül „a folyosón” történt megállapodással átírják a kisebbségi törvényt. Az ombudsman felhatalmazást fog kérni az Országgyűléstől arra, hogy az utolsó pillanatig figyelemmel kísérje a törvényelőkészítést, és ha azt látja, hogy a döntés nem a kisebbségi közösségek érdekeit szolgálná, kész felszólalni ellene.

 

Szükség van egy olyan fórumra, ahol a legalapvetőbb kérdéseket zárt ajtók mögött meg lehet beszélni. Így olyan álláspontot lehet kialakítani, amelyet mind a 13 kisebbség elfogad. Sok ilyen kezdeményezés történt már, de ezeket valamilyen pártpolitikus fogalmazta meg, aki nem tudja függetleníteni magát a pártérdekektől.

 

Felhívja ezért az országos kisebbségi önkormányzati vezetőket: fontolják meg a szimbolikus jelentősét a II. Kisebbségi Kerekasztal megalakításának. Itt a 13 kisebbségi közösség legitim képviselője és az ombudsman tanácskozna. Olyan megállapodásokat lehetne kötni, amelyeket nem tud felrúgni a politika. Ez a fórum bizonysága lenne annak, hogy a közös célokért a kisebbségi közösségek tudnak egymással kompromisszumot kötni. Az alap, amit minden kisebbség elfogad: megmaradhatnak-e a közösségeik vagy feloldódnak a társadalomban. Ha mindenki belátja, hogy van közös cél, akkor meg tudunk egyezni.

 

A II. Kisebbségi Kerekasztal titkársági teendőinek ellátására dr.Bindorffer Györgyit kérte fel.

 

Most „pezsgés” van, számos olyan kérdés merült fel, amelyre azonnal reagálni kell. Megkezdődött a parlamenti képviselet törvényi szabályozásának kidolgozása. Mindeközben vannak, akik még azt is megkérdőjelezik, hogy mulasztásos alkotmánysértésnek tekinthető-e a kisebbségi képviselet hiánya. Egyes vélemények szerint pusztán jogsértésről van szó, miután a kisebbségi törvény előírja, hogy külön törvényben kell szabályozni az országgyűlési képviseletet.

 

Felmerült az is, hogy a képviselet ne legyen teljes jogkörű, pusztán a tanácskozási jogot foglalja magába. Ez a javaslat zsákutca, nem fogadható el. Egyrészt kérdéses az alkotmányossága, hiszen a képviselők jogállása között nem lehet különbséget tenni. Másrészt, ha elfogadják ezt a megoldást, nem lehet majd továbblépni, ez fog bebetonozódni. Megvalósítása esetén másodlagos szerepe, értéke lenne a kisebbségi képviselőknek.

A hivatal már dolgozik a megfelelő jogtechnikai módszeren, hogy mind a 13 kisebbség országgyűlési képviselthez jusson. Ehhez a szükséges módosításokkal fel lehet használni a korábbi tervezeteket.

 

A másik aktuális kérdés a kisebbségi jogalanyisághoz kapcsolódik. A kisebbségi identitás szabad kinyilvánításának jogát nem lehet vitatni, de a kisebbségi külön jogokkal csak azok élhessenek, akiket azok ténylegesen megilletnek. A választói jegyzéket a jegyző helyett a kisebbségi közösség kontrollja alá kell helyezni.

 

Megoldandó probléma a kedvezményes mandátum visszaállítása. Ennek hiányában a kisebbségi közösségek elestek a helyi képviselet lehetőségétől.

 

Sürgető feladat a feladatalapú támogatással kapcsolatos közös álláspont kialakítása. A mostani elképzelés nem támogatható, mert ha tartalékképzésre, megszorításokra kerül sor, lehetőséget adna a kisebbségi önkormányzatoktól való pénzügyi elvonásra.

 

A megyei kisebbségi önkormányzatok helyzetét is rendezni kell, mert az évi 640.000 forintos támogatás nem elégséges a működéshez.

 

Fontos feladat továbbá a kulturális autonómia kiteljesítése. A kezdeti lépések már megtörténtek a megoldás irányába. Felmerült, hogy nem minden kisebbség rendelkezik önálló színházzal, és ennek megvalósítása nem várható a közeljövőben sem. Szükség lenne ezért egy olyan befogadó színházra, ahol az egyes kisebbségek társulatai egymást váltva léphetnének fel. Hasonló megoldás jöhet szóba a kisebbségek muzeális értékeinek védelme érdekében is. A meglévő helytörténeti gyűjtemények mellett igény lenne olyan múzeumra, amely akár időszaki kiállítás formájában bemutatná a kisebbségi kultúra, hagyományok tárgyi emlékeit. Jelenleg nem megfelelő a kulturális pályázatok ügyének kezelése sem. Közösen át kell ezért gondolni, hogy a Nemzeti Kulturális Alapon vagy a Nemzeti Civil Alapon belül jöjjön-e létre kisebbségi alkuratórium. Korábban ez működött, de csak ad hoc jelleggel.

Amennyiben a kisebbségi közösségek egyezségre tudnak jutni ezekben a kérdésekben, ez üzenet lesz a politika felé: komolyan kell gondolni a velük való együttműködést.

 

A kisebbségi biztos ismertette a szándéknyilatkozat szövegét. (Lásd: melléklet.) A kezdeményezésre nem vár azonnali választ, tisztában van azzal, hogy ehhez ki kell kérni az országos önkormányzatok közgyűlésének a véleményét is. Amire most lehetőség van, az egy szándéknyilatkozat, amely nem kötelez semmire, de kifejezi az egységes elhatározást.

Javasolta, hogy ha egyetértés van abban, hogy szükség van az egyeztető fórumra, akkor üljünk össze – mondjuk két hét múlva – és kezdjük el a részletekre is kiterjedő szakmai megbeszélést.

 

Riba Etelka elnökhelyettes (Országos Szlovák Önkormányzat)

Köszöntette az új kisebbségi elnököket. Egyetértett azzal, hogy a politika évek óta ugyanazokat a kérdéseket tolja maga előtt. Szerinte is hangosabban kell szólni ahhoz, hogy komolyan vegyék a kisebbségeket. Üdvözli a kerekasztal megalakítására vonatkozó kezdeményezést, és azon lesz, hogy ahhoz az országos szlovák önkormányzat is csatlakozzon. Reméli, hogy sikerül felkelteni a média érdeklődését a hazai kisebbségek iránt, mert jelenleg az országos önkormányzatot többnyire csak az anyaországi történések miatt keresik meg.

 

Hartyányi Jaroszlava elnök (Országos Ukrán Önkormányzat)

Az ismertetett problémákra évek óta nem sikerült megoldást találni. Bízik abban, hogy a kisebbségi biztos határozottan ki fog állni a kisebbségi érdekek mellett. Ehhez látja benne az elszántságot. Nem elegendő ugyanakkor semlegesnek lennie a politikától, akár szembe is kell szállni vele.

 

Hiányolta a kisebbségek felé tett gesztusokat. Korábban az elnökök meghívót kaptak az augusztus 20-i állami ünnepségekre, ez azonban elmaradt. A média nem ad valós, pozitív képet a kisebbségekről, sőt az is előfordult, hogy sértegették az ukrán közösséget.

 

A kisebbségek eddig nem fogadták el a tanácskozási jogot, aminek az lett a következménye, hogy nem valósult meg az országgyűlési képviseletük. Kérdésesnek tartja, hogy ehhez most van-e politikai akarat.

 

Hét olyan településen is alakult kisebbségi önkormányzat, ahol nem élnek ukránok. Elfogadhatatlan, hogy a jegyzőknél maradjon a kisebbségi választói jegyzék összeállítása, mert maguk is érdekeltek a visszaélésekben, így például kisebbségi referenst tudnak foglalkoztatni.

 

Végül hangsúlyozta, hogy a Magyar Gárda megalakítása meglepetésként érte, eddig nem ilyen tapasztalatai voltak a magyar társadalomról.

 

Kállai Ernő

Megköszöni a bizalmat. Egyformán fontosnak tartja valamennyi kisebbség érdekeinek képviseletét függetlenül a közösség nagyságától. Nem a hat év múlva esedékes újraválasztása érdekli. Nem azt tartja szem előtt, hogy milyen a fogadtatása az intézkedéseinek a politika részéről. Ha valaki ezt nem így érzékeli, kéri, hogy rögtön szóljon.

 

Kolompár Orbán elnök (Országos Cigány Önkormányzat)

Az országos önkormányzat támogatja a kerekasztal megalakítását. A korábbi kezdeményezések azért nem voltak eredményesek, mert gyakran politikusok álltak mögötte, akik a pozíciójukat akarták erősíteni.

 

A törvénymódosítás kudarcáról részben a kisebbségek is tehetnek, mert nem álltak ki következetesen egymás mellett. A politika ugyanakkor „megvezette” a kisebbségi közösségeket, mert a hónapokig tartó egyeztetést követően egy teljesen más törvényt fogadott el.

 

A parlamenti képviselet kérdésében pesszimista. A pártok matematikai alapon döntenek: 13 kisebbségi képviselő felboríthatja a parlamenti egyensúlyt. A megoldás az lenne, ha átvennénk a Romániában és más országokban bevált szabályozást. Kisebbségenként egy választókörzetet kellene kialakítani, és a kisebbségi lista itt indulhatna.

 

Szükségesnek tartja a kedvezményes mandátum visszaállítását. Korábban a megszüntetését is ellenezte, de ezt nem vették figyelembe. Nem ért egyet azzal, hogy a jegyzők állítják össze a kisebbségi választói jegyzéket.

 

Átfogó vizsgálatot kért a kisebbségi biztostól a Magyar Gárda létrehozása, valamint a Jobbik cigányságot sértő megnyilvánulásai ügyében.

 

Kállai Ernő

A vizsgálattól nem zárkózik el, mindent meg fog tenni, amire jogi lehetősége van.

 

Molnárné-Sagun Zdzisława elnök (Országos Lengyel Önkormányzat)

Egyetértett azzal, hogy szükség van az egyeztetésekre. A nyár folyamán mindössze 3 vagy 4 napos határidővel kaptak véleményezésre alapvető fontosságú anyagokat, így az a saját szakértőikhez sem mindig jutott el időben. Félő, hogy ha csak 2 hét múlva ül össze a kerekasztal, addig megszületik a fianszírozási rendelet. Ez jelen formájában elfogadhatatlan a lengyel közösség számára. Hibás a koncepció, mert olyan pontrendszert akar bevezetni, amely a támogatások elosztásánál azokat a kisebbségeket érinti hátrányosan, amelyek kulturális tevékenységet végeznek. Fontos lenne, hogy a preferált tevékenység a kisebbségi nyelv oktatása legyen.

 

 

 

Kállai Ernő

Éppen azért szükséges a kerekasztal létrehozása, mert így fel lehet hívni a kormányt, hogy a kisebbségi közös álláspont kialakításáig ne fogadja el a rendeletet.

 

Szarkiszján Ádám elnök (Országos Örmény Önkormányzat)

Kifejezte egyetértését a kisebbségi biztos elképzeléseivel. Fontos kérdésnek tartja a parlamenti képviselet megoldását, bár nem tudja, hogy ez hogyan lesz összeegyeztethető a kisebb létszámú Országgyűlésre vonatkozó elképzelésekkel.

 

A módosított kisebbségi törvénynek sok hiányossága van. Szigorítani kellene a jelöltállítás feltételeit, mert jelenleg bárki bármit nyilatkozhat. Kifogásolta a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal megszüntetését. A helyébe lépő főosztály nem tud megfelelően fellépni a költségvetési egyeztetéseken.

 

Kállai Ernő

A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal jogállása folyamatosan változott az elmúlt években. Ebben a kérdésben is szükség lenne közös kisebbségi álláspontot kialakítani.

 

Kreszta Traján elnök (Magyarországi Románok Országos Önkormányzata)

Egyetért a kerekasztal létrehozásával. A legfontosabb feladat a kulturális autonómia megerősítése. Miközben Románia felé az mutatjuk, hogy milyen fontos lépések történtek, jelenleg is számos hiányosság van. A kisebbségi jogok elismerésén túl oda kell rendelni a szükséges pénzügyi forrásokat is. A kisebbségi joganyag módosítása a kisebbségek feje felett történt, így került sor a kedvezményes mandátum megszüntetésére is.

 

A magyarországi románság az anyaországgal határos 3 megyében él. Itt is elkezdődött az iskolák összevonása. Ahhoz, hogy a kisebbségi oktatást folytató iskolákat meg lehessen menteni, a kisebbségi önkormányzatoknak át kellene venniük a fenntartói jogokat. Ennek a feltételei azonban nem adottak. Az iskolákat meg kell őrizni, mert ezek a biztosítékai a kisebbségek fennmaradásának.

 

Heinek Ottó elnök (Magyarországi Németek Országos Önkormányzata)

Az ombudsmani kezdeményezéssel egyetért, de át kell gondolni, hogy maradjon-e a kisebbségi kerekasztal elnevezés.

 

A parlamenti képviselet kérdésében végre tiszta helyzetet kell teremteni. Az egyik lehetőség, hogy legyen képviselet, de akkor a tanácskozási jog biztosítása nem elegendő. Amennyiben ezt nem akarják megvalósítani, vállalják fel nyíltan, és vegyék ki a törvényből az országgyűlési képviseletre való utalást.

 

Nem ért egyet azzal, hogy az országos önkormányzatok gazdálkodására a központi költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A gazdálkodást a központi költségvetés merev szabályai helyett az önkormányzati gazdálkodáshoz kellene közelíteni. Javasolja, hogy a törvényből kerüljön ki a „központi” kifejezés.

A finanszírozási munkacsoport tegnapi ülésén azt az álláspontot alakította ki, hogy ha a helyi kisebbségi önkormányzatok támogatásának összegét nem emelik, marad 640.000 forint, akkor ne legyen differenciálás. A működési támogatás maradjon normatív, és azt lehetőleg közvetlenül a kisebbségi önkormányzathoz utalják.

 

Felhívta a figyelmet arra, hogy a Magyar Rádió arculatváltása hátrányosan érinti a kisebbségeket. A rádió azért kapott új frekvenciát, hogy kisebbségi csatornát hozzon létre. Az MR4 létrejött, de nem hirdetik, fel sem tüntetik a honlapon.

 

Javasolta, hogy az országos önkormányzatok hatalmazzák fel az ombudsmant: tájékoztassa a közvéleményt arról, hogy a kisebbségi közösségek elítélik a rasszizmus, a faji vagy vallási kirekesztés minden megnyilvánulását.

 

Kállai Ernő

Megköszöni ezt a felvetést. Az egyeztetés célja éppen az, hogy az alapvető kérdésekben konszenzus alakuljon ki.

 

Az országos önkormányzatoktól azt kéri, hogy tájékoztassák: az MR4 ügyében vizsgálatot kérnek-e vagy egyelőre várjunk ezzel. Eddig egyéni panaszok érkeztek, az ombudsman szeretné megismerni az országos önkormányzatok álláspontját mielőtt dönt az intézkedéseiről.

 

Ropos Márton elnök (Országos Szlovén Önkormányzat)

Üdvözölte, hogy a kölcsönös bemutatkozáson túl érdemi megbeszélésre is sor került. Egyetért az elhangzottakkal.

 

Szlovéniában már biztosították a magyar közösség parlamenti képviseletét. Amikor az anyaország delegációja a vegyesbizottság ülésén felhozza ezt a kérdést, a magyar fél kitér a válasz elől, csak általánosságot mond arról, hogy nálunk hogyan akarják ezt megoldani.

 

A szlovének többsége vas megyében él, ott található az országos önkormányzat székhelye is. Támogatja a befogadó színházra vonatkozó elképzelést, mert így a vidéki társulatok is bemutatkozási lehetőséget kapnának a fővárosban.

 

Dr. Muszev Dimitrov Dancso (Bolgár Országos Önkormányzat)

Az ombudsman fontos lélektani pillanatban fogalmazta meg javaslatát. Megérezte annak hiányát, hogy az országos önkormányzatok között nincs egyeztetés. Miután három munkacsoport működik, a kisebbségek szét lettek aprózódva. A következő évtizedet meghatározó kérdésekben sem ismerik egymás álláspontját. Így állhatott elő az a helyzet, hogy a finanszírozási rendelettel kapcsolatban eltér a pénzügyi és a közjogi kérdésekkel foglalkozó munkacsoport véleménye.

 

A jelenlegi körülmények között az ombudsman az egyetlen olyan intézmény, amely fel tudja vállalni a kisebbségi közös álláspont képviseletét, valamint lehetősége van arra is, hogy ezt a nyilvánosság elé tárja. Nem elegendő azonban, ha a kisebbségek egyeztetik a véleményüket, hanem tartaniuk is kell magukat e megállapodásban foglaltakhoz.

 

Kállai Ernő

Legkésőbb két hét múlva meg kell kezdődnie a munkának. Vállalta, hogy a következő megbeszélés szakmai anyagát előkészíti és helyet biztosít a tanácskozáshoz. Felhatalmazást kért és kapott arra, hogy a kisebbségi ügyekkel foglalkozó szakállamtitkárt levélben tájékoztassa a kerekasztal megalakítására vonatkozó szándékról. A jövőben pedig azt az álláspontot fogja felé közvetíteni, amelyet az országos önkormányzati vezetők megvitattak és támogatnak.

 

Koranisz Laokratisz elnök (Görög Országos Önkormányzat)

Üdvözli, hogy a kisebbségi biztos felfogása szerint nincs különbség a nagyobb és a kisebbség közösségek között. A kulturális autonómia biztosítása mindegyikük esetében egyaránt követelmény.

 

Az országos kisebbségi önkormányzatoknak hivatalt kell létrehozniuk, ami sok költséggel jár. Nem lehet tudni, hogy a központi költségvetés milyen segítséget fog nyújtani ehhez. Véleménye szerint a hivatal felállítása felesleges, úgy kellene működni, ahogyan ez az elmúlt években történt.

 

Kállai Ernő

Megköszönte a részvételt. A jelenlévőket tájékoztatta arról, hogy a következő egyezetésre meghívót fognak kapni. A tanácskozást ezzel lezárta.

 

Miután 13 órától sajtótájékoztatóra került sor, idő hiányában Manajló András, az Országos Ruszin Önkormányzat elnöke nem kért szót.

 

Az egyeztetésen hivatali teendői miatt nem vett részt Hepp Mihály, az Országos Horvát Önkormányzat elnöke. Délelőtt azonban találkozott a kisebbségi biztossal, és kifejezte együttműködési szándékát.

 

 

Budapest, 2007. augusztus 31.

 

Jóváhagyta:

 

 

 Dr. Kállai Ernő sk.

 

 

Melléklet: Szándéknyilatkozat

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Nyilatkozat

 

Mi, az országos kisebbségi önkormányzatok vezetői a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának kezdeményezésére, az ombudsman és az országos önkormányzatok vezetőinek részvételével létrehozzuk a magyarországi kisebbségi közösségek egyeztető fórumát, a II. Kisebbségi Kerekasztalt.

Alapvető célunk, hogy a kisebbségi közösségeket érintő minden fontos kérdésben egységes álláspontot alakítsunk ki, amelyet aztán egységesen, közösségenként és a kisebbségi ombudsman közreműködésével is képviselünk. A tanácskozó fórum szervezését, szakmai és technikai előkészítését a kisebbségi biztos és hivatala vállalja.

Meggyőződésünk, hogy közös céljainkat összehangoltan, egymás érdekeit messzemenően figyelembe véve tudjuk csak elérni. Közeledve a Kisebbségi Törvény elfogadásának tizenötödik évfordulójához, reményünket fejezzük ki, hogy új lendületet kap a kisebbségi autonómia megvalósulásának és kiteljesedésének lehetősége.

 

Budapest, 2007. szeptember 13.

 

dr. Kállai Ernő

a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok

országgyűlési biztosa

 

Szárkiszján  Ádám

Országos Örmény Önkormányzat elnöke

 

dr. Muszev Dancso   

Bolgár Országos Önkormányzat elnöke

 

 

Kreszta  Traján

Magyarországi Románok Országos Önkormányzata elnöke

 

Kolompár  Orbán

Országos Cigány Önkormányzat elnöke

 

Manajló András

Ruszin Országos Önkormányzat elnöke

   

Koranisz  Laokratisz    

 Görög Országos Önkormányzat elnöke   

 

Alexov  Lyubomír

Szerb Országos Önkormányzat elnöke

 

 

Hepp   Mihály

Országos Horvát Önkormányzat elnöke

 

Fuzik  János

Országos Szlovák Önkormányzat elnöke

 

 

Heinek Ottó                                              Magyarországi Németek Országos Önkormányzata elnöke

 

Ropos   Márton

Országos Szlovén Önkormányzat elnöke

 

 

Molnárné-Sagun  Zdzislawa

Országos Lengyel Önkormányzat elnöke

 

 

Hartyányi   Jaroszlava

Ukrán Országos Önkormányzat elnöke