Ügyszám: 2913/2006.

 

JELENTÉS

 

Egy család lakhatási problémájának megoldásával kapcsolatban folytatott ombudsmani vizsgálatról

 

 

I. A panasz és a vizsgálat megindítása

 

A panaszos 2006. májusában családja lakhatási problémája miatt fordult a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosához. 

 

A család háza a 2006 tavaszán kialakult rendkívüli belvíz miatt szinte lakhatatlanná vált, annak felújítására a beadványozó többször is kért támogatást az önkormányzattól, a szükséges munkálatok elvégzéséhez azonban nem kapott semmiféle segítséget. 2006 augusztusában az épület állaga annyit romlott, hogy annak használatát az elsőfokú építésügyi hatóság megtiltotta és a családot az önkormányzat egyik – nagyon rossz állapotban lévő –szükséglakásában helyezte el. A család háza néhány nap múlva összedőlt és megsemmisült.

 

A jelenlegi problémát az okozza, hogy a szükséglakás is nagyon rossz állagú. A falak minden helyiségben vizesednek, a panaszos véleménye szerint gyermeke e miatt vált asztmás beteggé. A panaszos azt kifogásolja, hogy az önkormányzat nem nyújt hatékony segítséget a lakhatási problémájuk végleges rendezéséhez. Szerettek volna hozzájutni a belvízkár 100 %-os megtérítéséhez, hogy használt lakást vásárolhassanak, de az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium a 2007-es évben a belvízkárra nem biztosított előirányzatot, így ezt a támogatást nem tudták igénybe venni, ezért más módon szeretnék, ha megoldódna a végleges lakhatásuk. Ahhoz is segítséget kérnek, hogy a szükséglakásban átmenetileg is megfelelő, emberi körülmények között élhessenek. A család külső támogatás nélkül lakhatásuk önálló megoldására képtelen. 

 

A panaszban foglaltak tisztázása érdekében az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény (Obtv.) alapján vizsgálatot indítottunk.

 

Elsőként írásban kértünk tájékoztatást az önkormányzattól. Tekintettel arra, hogy hosszú idő után sem kaptunk egyértelmű és részletes választ a család lakhatási problémájának rendezéséről, szükségesnek tartottuk helyszíni vizsgálat tartását.

 

A vizsgálaton, amelyre 2007. április 24-én került sor, először a panaszost keresték fel a munkatársaim a szükséglakásban.

 

Ezt követően a polgármesteri hivatalban – előzetes egyeztetés alapján – tárgyalást folytattunk a polgármesterrel, a jegyzővel, az elsőfokú építésügyi hatóság munkatársával, valamint a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat vezetőjével.

 

A megbeszélésen bekértük az elsőfokú építésügyi hatóságtól a család belvízkárának rendezésével kapcsolatban keletkezett valamennyi iratot. A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat munkatársa a helyszíni vizsgálatot követően 2007. május 11-én környezettanulmányt készített a családról.

 

 

II. Az ügyben vizsgált alkotmányos jogok és jogszabályok:

 

A vizsgálat során a következő alkotmányos jogok hatályosulását, esetleges megsértését tekintettük át: 

 

·      az élethez és az emberi méltósághoz való jog (Alkotmány 54. § (1) bek.);

·      a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez való jog (Alkotmány 70/D. §);

·      a hátrányos megkülönböztetés tilalmából következő, diszkrimináció-mentességhez való jog (Alkotmány 70/A. § (1) bek.)

·      a szociális biztonsághoz fűződő jog (Alkotmány 70/E. §);

·      a helyi önkormányzatokról szóló 1990. LXV. törvény (Ötv.);

·      a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény (Nektv.);

·      a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésére megalkotott 1993. évi LXXVIII. törvény (Ltv.);

·      az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Éptv.);

·      a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (Sztv.).

 

 

 

III. Megállapítások, következtetések

 

A helyszíni vizsgálat tapasztalataiból, illetve a rendelkezésünkre álló dokumentumokból a következők állapíthatók meg:

 

 

1. A család házának életveszélyessé válása

 

A panaszos korábbi – saját tulajdonú – házában férjével, valamint kiskorú gyermekével élt, nehéz anyagi körülmények között. A 2006. elején bekövetkezett belvíz miatt a család otthona nagymértékben károsodott.

 

Az elsőfokú építési hatóság munkatársa – a panaszos kérelmére – 2006 februárjában megvizsgálta a szóban forgó ingatlant. A panaszost a polgármester a 2006. február 28-án keltezett levelében tájékoztatta arról, hogy a panaszos kérelmének megfelelően kirendelte az elsőfokú építésügyi hatóság munkatársát, aki a következőket állapította meg a ház állapotáról: „a ház körül a belvíz azért gyülemlett fel, mert az utcai csapadékvíz-elvezető árok feltöltődött, gondozatlan. A lakóépület vályogfala megsüllyedt, sarkainál repedezett. Összességében a lakóépület kevésbé karbantartott, az északi végfalat kivéve jó állagú, …jelenleg még lakható állapotú.” A polgármester szólította fel a családot, hogy házának állag-megóvása érdekében, a minimális karbantartási munkálatokat (a cserepek megigazítását, a vízelvezető árok rendbetételét, a repedezések betapasztását) végezze, vagy végeztesse el.

 

A panaszos annak érdekében, hogy kötelezettségnek eleget tegyen az önkormányzattól átmeneti kölcsönt, illetve segélyt kért, de kérelmeit elutasították.

 

A panaszos ingatlanáról – a városban keletkezett belvíz károk felmérése során – 2006. június 1-jén készült el a hivatalos kárfelmérés[1]. Az adatlapból megállapítható, hogy az alap nélküli, vályogtégla épület súlyosan károsodott. A falazaton bekövetkezett kár jellege repedés, kidőlés és átázás, a fagerendás födémen pedig szintén repedés található. A helyszíni szemle alapján az épületet helyreállíthatónak minősítették. Az építménykárt 300.000 Ft-ban, a helyreállítás, újjáépítés várható becsült összegét pedig 380.000 Ft-ban állapították meg.

 

A ház állapota tovább romlott, ezért a panaszos ismételten megkereste az építésügyi hatóságot. 2006. augusztus 1-jén az elsőfokú építésügyi hatóság az ingatlannál tartott helyszíni szemle során megállapította, hogy a „lakóépület műszaki állapota, állékonysága az életet, az egészséget, a köz-és vagyonbiztonságot közvetlenül veszélyezteti. Az épület hátsókert felé néző homlokzati fala erősen kibillent, a mestergerenda így szabadon „lógott” a levegőben. …. a lakóépület biztonságos használatra nem alkalmas, műszaki állapota az állékonyságot veszélyezteti. Az épület tartószerkezetei súlyosan károsodtak, ezért az épület környezetének megóvása, valamint a közvetlen életveszély elhárítása érdekében a szerkezet megtámasztását és alátámasztását rendelték el.” Egyidejűleg a lakóépület használatát is megtiltották. A panaszos szóbeli kérelmére, valamint az elsőfokú építésügyi hatóság határozatára tekintettel a polgármester engedélyezte a családnak, hogy 2006. augusztus 15-től ideiglenesen beköltözzenek az 1-es számú[2] önkormányzati tulajdonú szükséglakásba.

 

A család háza néhány nap múlva összedőlt és megsemmisült.

 

 

2.  Belvízkár megtérítésének akadálya

 

2005. végétől a csapadékos időjárás kiterjedt belvizet okozott az egész ország területén. 2006 tavaszán a legnagyobb folyókon árhullám vonult le. A kialakult helyzet kezelésére, a gyors segítség érdekében a Kormány Cselekvési Programot fogadott el, újjáépítési kormánymegbízottat nevezett ki, valamint újjáépítési Tárcaközi Bizottságot hozott létre, felkérte az érintett megyei közgyűlések elnökeit megyei újjáépítési bizottságok megalakítására.

 

A tavaszi belvíz okozta károk enyhítése tárgyában a Kormány 2006 júliusában alkotta meg a 155/2006.(VII.26.) számú rendeletét[3]. E szerint a támogatás mértéke differenciált, az az ingatlantulajdonos, aki a káresemény időpontjában rendelkezett lakásbiztosítással 70%-át, aki nem rendelkezett 40%-át kaphatja meg a felbecsült helyreállítási költségnek. Az a károsult, aki nem rendelkezett biztosítással, csak akkor veheti igénybe a támogatást, ha vállalja, hogy a helyreállított ingatlanára olyan határozatlan tartalmú lakásbiztosítást köt, mely tartalmazza  az ár-és belvízi károk fedezetét és legalább 10 éven keresztül fenntartja azt, vagy csatlakozik a Wesselényi Miklós Ár–és Belvízvédelmi Alaphoz (továbbiakban WMA).

 

Amennyiben a károsult a feltételek elfogadásával támogatáshoz jut, a megállapított és folyósított támogatás erejéig a helyreállított ingatlanra 10 évre a Magyar Állam javára jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom kerül bejegyzésre.

 

Az újjáépítési kormánymegbízott felhívása szerint a belvíz miatt felmerült károk felmérésének és összesítésének határideje 2006. június 14-e volt. A  polgármester hirdetményben hívta fel a lakosok figyelmét arra, hogy 2006. június 1-jéig be kell jelenteniük a lakóépületekben keletkezett károkat a Polgármesteri Hivatal Műszaki Irodáján. A kárbejelentést követően sor került a helyszíni kárfelmérésre.

 

A belvíz okozta károk enyhítésére – a panaszossal együtt összesen –40 fő igényelt támogatást.

 

Az önkormányzat a kárfelméréseket követően 2.311.700 Ft települési keretösszeget igényelt. A kárigényt 2006. augusztus 9-én küldte meg a Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Újjáépítési Bizottságának.

 

A kérelmek elbírálása során azonban több esetben kiderült, hogy a kérelmező nem jogosult a támogatás igénybevételére, illetve azért mondott le a támogatás összegéről, mert nem akarta vállalni az annak felvételével járó feltételeket.

 

A család a belvízkár rendezése során sajátos helyzetbe került. A házról ugyanis olyan kárfelmérés készült 2006. június 1-jén, mely szerint az helyreállítható, és mivel a tulajdonos nem rendelkezett biztosítással, így az önkormányzat a család számára a felbecsült helyreállítási költségnek 40%-át igényelhette meg. A ház két hónap múlva összedőlt, ekkor a család már a 100%-os támogatásra is jogosulttá válhatott volna[4], de időközben az önkormányzat az általa igényelt keretösszeget továbbította a Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatósághoz. A településen egyedül a panaszos és családja háza semmisült meg a belvíz következtében.

 

Az önkormányzat megpróbálta a család 40 %-os helyreállítási költségét 100 %-ra kiegészíteni, ezért 2006 októberében szakmai állásfoglalást kért a Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságtól, hogy a települési keretösszeg azon részét, mely a jogosulatlan kérelmezők támogatását szolgálta volna, felhasználhatják-e más, támogatásra jogosult személy részére.

 

A Katasztrófavédelmi Igazgatóság a kérdés helyes jogértelmezésére felkérte az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságát.  A Főigazgatóság válaszában hivatkozott a Kormány rendelet 4.§ (3) bekezdésére, hogy ha kivételes esetben valamely településen mégis maradvány képződne, akkor azt a megyei újjáépítési bizottság javaslatára az önkormányzati és településfejlesztési miniszter engedélyével át lehet csoportosítani más településre. A rendelet 6.§ (7) bekezdése értelmében a települési keretösszeg felhasználásának jogszerűségét egyébként az illetékes megyei újjáépítési bizottság vizsgálja.

 

Az Észak-Alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal (korábban: Hajdú-Bihar Megyei Közigazgatási Hivatal) 2006 novemberében fordult levéllel az Önkormányzati és Területfejlesztési Miniszterhez, melyben több kérdés tekintetében is tájékoztatást kért a minisztérium álláspontjáról és a követendő gyakorlatról. Az átcsoportosítás kérdésében a minisztérium állásfoglalása is megegyezett a Főigazgatóságéval, mely szerint a „települési keretösszeg azon része, amelyet nem használtak fel, más jogosultak támogatására nem használható fel a településen. Ha a megye valamely településén maradvány képződik, a megyei újjáépítési bizottság javaslatára az önkormányzati és területfejlesztési miniszter engedélyével a maradvány más településre is átcsoportosítható”.

 

2007 márciusában a szükséges igazolások beszerzését követően az önkormányzat megkereste az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztert a család ügyében. Azt kérték – tekintettel arra, hogy a család csak a keretösszeg igénylését követően a házuk megsemmisülése következtében vált a kár 100%-os megtérítésére jogosulttá –, hogy a korábban megítélt 152.000 Ft további 248.000 Ft-al történő kiegészítését engedélyezze, amelyből a károsult – a 155/2006. (VII. 26.) Korm. rendelet 3.§ (2) bekezdése szerint – használt lakást vásárolhat.

 

2007. júliusában rövid tájékoztatást kaptunk a Minisztériumtól, mely szerint a hiányzó összeget nem tudják folyósítani az önkormányzat részére, tekintettel arra, hogy 2007-ben a Minisztérium erre nem biztosított előirányzatot.

 

A Szociális és Munkaügyi Minisztérium és a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány közösen 30 millió forintos keretösszeggel létrehozott egy ún. Intervenciós Alapot. Az Alapból pályázni lehet egyrészt a magánszemélyeket érintő, veszélyeztető lakhatási krízishelyzet elhárítása, másrészt a magánszemélyeket érintő szociális krízishelyzet elhárítása érdekében. Pályázni a cigány kisebbségi önkormányzatok, valamint olyan jogi személyiséggel rendelkező cigány társadalmi szervezetek, egyesületek, alapítványok tudnak, melyeknek alapító okiratában nevesítve van a roma közösségek érdekében végzett tevékenység. A támogatás formája, vissza nem térítendő támogatás, egy pályázó csak egy pályázatot adhat be és az igényelhető támogatás maximum összege: 1.000.000 Ft. A pályázatokat a beérkezés sorrendjében bírálják el, addig amíg  a rendelkezésre álló keretösszeget fel nem használják. 

A család lakhatási problémájának kezelésére  megoldást jelenthetne, ha a cigány kisebbségi önkormányzat pályázna az Alapból elnyerhető támogatásra.

 

3. Az építésügy hatósági szerepe

 

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) 47. § (2) bekezdés d) pontja alapján az építésügyi hatóságnak el kell rendelnie az építmény jókarbantartására vonatkozó kötelezettség teljesítését, illetőleg az építmény felülvizsgálatát, szükség szerinti átalakítását, felújítását, helyreállítását vagy lebontását, ha annak állapota az állékonyságot, az életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyezteti. Az építmény helyszíni megtekintésére – a panaszos kérelme alapján, de – sor került. 

 

Amint azt már korábban említettük, a polgármester hívta fel a panaszost, hogy a ház állagának megóvása miatt a minimális karbantartási munkálatokat végezze el. A polgármester azonban a vonatkozó jogszabályok szerint nem járhat el építésügyi hatóságként, a jogalkotó ezt a hatáskört a jegyzőhöz telepítette. Megállapítható, azzal, hogy a polgármester rendelte ki az elsőfokú építésügyi hatóság munkatársát, hogy vizsgálja meg a lakás állapotát, majd felszólította a családot a ház állagának megóvása érdekében a minimális karbantartási munkálatok elvégzésére, elvonta az elsőfokú építésügyi hatóság hatáskörét, tehát jogsértést követett el.

 

Tényként állapítható meg, hogy a panaszos teljesíteni akarta a tulajdona megóvásával kapcsolatos kötelezettségeit, ezért több alkalommal is kérte az önkormányzat segítségét. Rossz szociális körülmények között élnek, ezért önerőből képtelenek voltak a ház felújítására.

 

A panaszost kötelezték, hogy végezze el a minimális karbantartási munkálatokat a házon, amikor ehhez anyagi segítséget kért, a képviselő-testület elutasította arra hivatkozva, hogy a jövedelmi viszonyai alapján átmeneti kölcsön nyújtása esetén annak visszafizetése a család létfenntartását veszélyeztetné. 

 

Kiemelendő, hogy a képviselő-testület – a panaszos által benyújtott kérelmek alapján – tisztában volt azzal, hogy a család önerőből nem képes elvégezni a karbantartási munkálatokat a szóban forgó épületen, mégsem élt jelzéssel emiatt az elsőfokú építésügyi hatósághoz.  

 

Fokozott jelentősége van a hatásköri szabályok pontos alkalmazásának, ha figyelembe vesszük, a kötelezési eljárásról szóló 40/1997. (XII. 21.) KTM rendelet rendelkezéseit.

 

Amit a panaszos többször is igényelt a kérelmeiben, arra a rendelet módot és lehetőséget biztosít: ”Az építésügyi hatóság köteles gondoskodni az épület állaga miatt szükséges munkálatok elvégeztetéséről. A kötelezési eljárásról szóló 40/1997. (XII. 21.) KTM rendelet 11. § (1) bekezdése szerint „ha a kötelezett külföldön vagy ismeretlen helyen tartózkodik, illetőleg az ügyben nem tud önállóan eljárni, és a hazai képviseletére meghatalmazott személy, illetőleg törvényes képviselője nincs, vagy pedig a jövedelmi, vagyoni helyzete miatt az elrendelt kötelezettség teljesítésére nem képes, és a teljesítés halasztást nem tűr, az elrendelt munkálatokat - a kötelezett költségére és veszélyére - az építésügyi hatóság elvégezteti”.[5] 

                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                4. A z önkormányzati szükséglakás

 

A helyszíni vizsgálat során munkatársaim megtekintették az önkormányzati szükséglakást, amelybe a család az otthonuk lakhatatlanná válása után költözött. A ház a város központjához közel található. Az önkormányzati tulajdonú ingatlanban – a Családsegítő Szolgálat vezetőjének tájékoztatása szerint – jelenleg négy lakásban 7 személy él. (Munkatársaim a helyszíni vizsgálat során azt tapasztalták, hogy ennél több személy lakik ott, köztük kiskorúak is.)

 

A Családsegítő Szolgálat vezetője a 2007. május 11-én készített környezettanulmányában az alábbiakat állapította meg: „A lakásokban nincsen kialakítva fürdőszoba, illetve mellékhelyiség. Az összes lakó egy a kert végében álló WC-t használja, mely rendkívül rossz állapotban van. A telekhatár végénél nagy terjedelmű szemétdomb található. A család minden hónapban rendszeresen fizeti a lakossági szemétszállítási díjat, viszont a többi lakó erre nem hajlandó és az udvar végébe hordják a szemetet. A család által lakott lakásba az elektromos áram be van vezetve, a víz azonban nincs, a vízszükségletet a ház előtti közkifolyóból fedezik. A fűtést vegyes tüzelésű kályhával oldják meg. A lakás négy helyiségből áll: két szoba, konyha, kamra. A szükséges és alapvető berendezési és használati tárgyakkal rendelkeznek”.

 

A panaszos a helyszíni vizsgálaton elmondta, hogy a belvíz miatt az összes bútoruk és ruhájuk elveszett vagy tönkrement. Azok pótlására nem kaptak segítséget, mindent maguk szereztek be, azt követően, hogy beköltöztek a szükséglakásba.

 

A falak minden helységben vizesednek, repedeznek. Nagy probléma, hogy folyamatosan szükség van patkányirtásra, és a rágcsálók által okozott károk megszüntetésére. Ezek költségei is teljes mértékben a családot terhelik. 

 

A ház lakókörnyezete rendezetlen, elhanyagolt, a kerítés hiányos, a fű nincsen lenyírva. A panaszos a helyszíni vizsgálat során elmondta, hogy nagy gondot okoz nekik a fű lenyírása egészségi és fizikai állapotuk miatt. Nehezményezte, hogy az udvarban lakó többi család nem fordít elég figyelmet a közös kertrész rendben tartására. A helyszíni vizsgálaton munkatársaim jelezték a problémát a jegyzőnek, aki ígéretet tett arra, igyekszik mielőbb rendezni a problémát, bár hangsúlyozta, hogy ezt a feladatot ritkán vállalja át az önkormányzat a bérlőktől.  Miután néhány héttel később sem történt előrelépés, a panaszos – elmondása szerint – 10.000 Ft-ért lekaszáltatta a területet.

 

Az udvaron található egy régi típusú kút, amelynek a megfelelő lefedése sem biztosított. Ezen kívül az udvaron több ülepítő akna is található, ezek sincsenek lezárva.

 

Az építmény rendkívül leromlott állapotú. Az épület hátsó részének állaga - laikus szemmel – életveszélyesnek minősíthető, de az itt található építési törmelék a kiskorúak testi épségét mindenképpen súlyosan veszélyezteti.

 

Az önkormányzat már 2006 nyarán – a család beköltözését megelőzően – arról tájékoztatott bennünket, hogy az önkormányzat tulajdonában lévő szükséglakás „jelenleg olyan állapotban van, hogy az életvitelszerű használatra alkalmatlan.”

 

A szükséglakásba költözést követően a család hiába kérte többször is az önkormányzat segítségét ahhoz, hogy az erősen lelakott és rossz állapotban lévő lakást lakhatóvá tegyék, kérelmeiket elutasították.

 

 

A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban Ltv.) 10.§ (1)-(2) bekezdése kimondja: „A bérbeadó köteles gondoskodni a) az épület karbantartásáról, b) az épület központi berendezéseinek állandó üzemképes állapotáról, c) a közös használatra szolgáló helyiségek állagában, továbbá e helyiségek berendezéseiben keletkezett hibák megszüntetéséről. (2) Az épülettel, illetőleg a közös használatra szolgáló helyiségekkel és területtel összefüggő – az (1) bekezdésben nem említett – egyéb kötelezettségek teljesítésére a felek megállapodása az irányadó”. A 11.§ (1) bekezdése kimondja, hogy a „bérbeadó a 10.§ (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségét a) életveszélyt okozó, továbbá az épület állagát veszélyeztető vagy a lakás, illetőleg a szomszédos lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek rendeltetésszerű használatát ténylegesen akadályozó hiba esetén haladéktalanul, b) azonnali beavatkozást nem igénylő hibák esetében pedig általában az épület karbantartásával vagy felújításával összefüggésben.”

 

Az épület szükséges felújítása és korszerűsítése, vagyis a jogszabályban megfogalmazott „karbantartása” az elmúlt években láthatóan elmaradt, ott a tulajdonos kötelezettségeinek minimális mértékben sem tett eleget. Az Ltv. 10§-ának magyarázata szerint „karbantartásnak tekinthetjük az épület állagának és rendeltetésszerű használhatóságának biztosítása érdekében szükséges megelőző és javító munkák elvégzését.” A törvény a bérbeadó kötelezettségei között sorolja fel a közös használatra szolgáló helyiségek állagában, továbbá e helyiségek berendezéseiben keletkezett hibák megszüntetését is. A magyarázat példálózó felsorolása szerint egyértelműen ide tartozik a közös WC is.  Amint arra már utaltunk a szükséglakásokban lakók egy közös mellékhelyiséget használnak, amelynek állapota mind közegészségügyi, mind műszaki szempontból kifogásolható.

Megállapítható, hogy az önkormányzat a fenti kötelezettségek elmulasztása miatt megsértette az Ltv.10.§-át.

 

A jogszabályi kötelezettségen túl az önkormányzat a bérleti szerződést sem tartotta be. A bérleti szerződés 4. pontja értelmében az „épület felújítása, illetőleg a vezetékrendszer meghibásodása miatt a lakáson belül szükséges munkák elvégzéséről a bérbeadó köteles gondoskodni”. Azzal, hogy az önkormányzat a lakásban szükséges felújításokat nem végzi el, megszegi a szerződésben foglaltakat.

 

Kiemelendő, hogy tulajdonosként az önkormányzat még akkor is köteles ezt a munkát szükség szerint, de folyamatosan elvégezni, ha hosszabb távon az ott található épületek lebontását tervezik. 

 

Az önkormányzat ellentmondásos hozzáállását tükrözi az áramszolgáltatás bérbeadói költségen történő visszaköttetésének megtagadása. A beköltözéskor az önkormányzati lakásban nem volt áramszolgáltatás. A panaszostól kapott iratokból megállapítható, hogy 2006 szeptemberében támogatást kértek az önkormányzattól annak érdekében, hogy a villanyáramot visszaköttethessék a lakásba. Az önkormányzat szóban arról adott tájékoztatást, hogy az előző lakó által felhalmozott áramtartozás miatt a szolgáltató a villanyáramot kiköttette. A kérelmet elutasították, az önkormányzat nem volt együttműködő a probléma megoldásában.  Arra hivatkozva, hogy nem rendelkeznek erre forrással, a panaszosra hárították a visszaköttetés költségeit. 

 

Méltánytalannak tartom, hogy az önkormányzat anyagi okokra hivatkozva tulajdonosi kötelezettségét megszegte, és az előző lakó „tartozását” a beköltöző – egyébként is hátrányos helyzetű – családra hárította. 

 

 

5.  Bérleti jogviszony

 

Az önkormányzat a 2006. augusztus 2-án megkötött bérleti szerződés alapján a szükséglakást 2006. augusztus 15-től a belvizes támogatás összegének felvételéig, de legkésőbb 2007. március 15-ig adta bérbe a család számára.  Ebből következően a panaszosok jelenleg nem rendelkeznek érvényes bérleti szerződéssel.

 

Tekintettel arra, hogy a Minisztériumtól kapott legutóbbi tájékoztatás szerint az igényelt belvizes támogatást a család – a fentiekben részletezett okok miatt – nem kaphatja meg, az általuk lakott lakásból történő kiköltözésük a közeljövőben nem várható. A család anyagi források hiányában lakhatásának önálló megoldására nem képes, így szükséges, hogy elhelyezésük különös tekintettel kiskorú gyermekükre megoldott legyen.

 

A fentiekre figyelemmel a család jogviszonyának mielőbbi rendezése, vagyis a bérleti szerződés meghosszabbítása, illetve új bérleti szerződés megkötése szükséges.

 

6. A gyermeki jogok érvényesülése

 

Az ingatlanban jelenleg egy kiskorú gyermek él. (A szükséglakásokban még élnek kiskorú gyermekek, számukról és életkorukról azonban nem rendelkezünk információval.) Az Alkotmány 67. § (1) bekezdésében foglaltakra figyelemmel – mely szerint „minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemre és gondoskodásra”, – az ombudsman által folytatott eljárások során a gyermeki jogokat külön is vizsgálat tárgyává tesszük.

A gyermek törvényben biztosított joga, hogy a fejlődésére ártalmas környezeti és társadalmi hatásokkal szemben védelemben részesüljön[6]. A gyermeknek joga van ahhoz is, hogy segítséget kapjon a fejlődését veszélyeztető helyzet elhárításához.[7] 

 

Vélhetően a vizes falak miatt asztmás beteggé vált kiskorú gyermekkel kapcsolatban megállapítható, hogy a szükséglakás állapota, környezete a gyermek hosszabb távú tartózkodására alkalmatlan, sérti a gyermeki jogokat, valamint a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez való jogát.

 

Természetesen a gyermekek lakhatási problémája nem oldható meg önmagában, hiszen a gyermekvédelem legfőbb alapelvének tekinthető, hogy gyermeket kizárólag anyagi okból fennálló veszélyeztetettség miatt nem szabad családjától elválasztani[8].

 

A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat tájékoztatása szerint, gondozási tevékenységet nem végzett a panaszosnál. Az édesanya az, aki alkalmanként felkeresi a Szolgálatot, ilyenkor általában ügyintézéshez kér segítséget, és szükség szerint ruhaadományokat kap. Ezzel szemben a panaszos arról számolt be, hogy amikor gyermeke számára ruhát kért a Szolgálattal, arról tájékoztatták, hogy abban nem tudnak segíteni. Munkatársam a helyszíni szemlét követően – a probléma megoldása érdekében – vette fel a kapcsolatot a Máltai Szeretetszolgálattal és a Magyar Ökonomikus Segélyszervezettel, azért, hogy a gyermek az óvodakezdéshez rendelkezzen megfelelő ruhával és cipővel.  A helyszíni szemle során felhívtuk a Szolgálat vezetőjének a figyelmét, hogy folytassanak aktív gondozási tevékenységet a családnál.

 

 

7.  Kérelmek” sora”

 

Mint ahogy azt már a jelentésben többször jeleztem, a család 2006 tavaszától több alkalommal fordult az önkormányzathoz segítségért.

 

Így kérelmet nyújtottak be házuk állagának megóvása miatti karbantartási munkálatokat elvégzésére. Az Egészségügyi és Népjóléti Bizottság a kérelmeket elutasította. Az egyik kérelem elutasításakor arra hivatkoztak, hogy „a család jövedelmi viszonyainak vizsgálata során megállapítást nyert, hogy a rezsiköltségekkel és a gyermekneveléssel kapcsolatos kiadások rendezése után a kölcsön havi törlesztő részleteinek visszafizetése veszélyeztetné a család létfenntartását, illetve nem várható a jövedelmi viszonyaikban olyan pozitív változás, mely a kölcsön havi törlesztő részleteinek visszafizetését biztosítaná”.

 

A szükséglakásba való beköltözést követően a panaszos ismét többször fordult az önkormányzathoz kérelemmel, melyben a szükséglakás kifestéséhez, a villanyáram visszaköttetésére, tüzelőanyag vásárláshoz, a lakásban lévő patkányok kiirtásához kért anyagi segítséget átmeneti kölcsön, valamint átmeneti segély formájában. A bizottság a kérelmeket elutasította arra hivatkozva, hogy a helyi önkormányzati rendelet alapján a család jövedelemi viszonyai az abban foglalt feltételeknek[9] csak részben felelnek meg, mert rendszeres jövedelemmel rendelkeznek, ám a havi egy főre jutó jövedelmük mértéke nem haladja meg a rendeletben meghatározott jövedelemhatárt. Hivatkoznak továbbá arra, hogy a család minden hónapban lakásfenntartási támogatást kap (összege 2006-ban 5200 Ft, 2007-ben 5000 Ft). A bizottság véleménye szerint a tüzelő megvásárlását a már megállapított lakásfenntartási támogatásból kell tudniuk megoldani, mert anyagi helyzetük sem rosszabb a településen élők anyagi helyzeténél, létfenntartást veszélyeztető élethelyzet sem állt elő, mely megélhetésüket veszélyeztetné, ezért utasították el az átmeneti segély iránti kérelmeiket.

 

Végül a család 2007 februárjában kapott 60.000 Ft kamatmentes kölcsönt, amelyet egy év alatt havi 5000 Ft-tal kell visszafizetniük. A pénzt a patkányok irtására, illetve a rágcsálók által okozott károk helyreállítására használták fel. Tudomásunk szerint a család a kölcsönt pontosan törleszti. 

 

IV. Intézkedések, kezdeményezések

 

Az előző fejezetben tett összegző megállapítások alapján a következő intézkedések megtételét kezdeményezem:

 

I. A szükséglakásban, szükséglakásokban huzamosabb ideje élnek bérlők. Az önkormányzata, mint bérbeadó tud arról, hogy az ingatlan rendkívül rossz állapotban van, ott hosszabb ideje nem történt – a tulajdonos kötelezettségei körébe tartozó – minimális karbantartási munka sem.

 

1. A kialakult állapotok miatt sérül az emberi méltósághoz, az egészséges környezethez, a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez való jog, továbbá sérülnek a gyermekek alkotmányban biztosított jogai, illetve fennáll e jogok megsértésének közvetlen veszélye, ezért visszásságot okoz. Az önkormányzat a karbantartási munkák, illetve a közös helyiség felújításának elmulasztása miatt megsértette a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 10.§ (1). bekezdését. Emiatt az Obtv. 21.§ (1) bekezdése alapján 

 

 

k e z d e m é n y e z e m

 

 

az önkormányzat képviselő-testületénél, hogy

 

a)      tegyen intézkedéseket az önkormányzati tulajdonú szükséglakás évek óta elmaradt felújítási munkáinak pótlására, elsősorban a vizesedés megszüntetésére, a lakók által használt WC felújítására.

b)     gondoskodjon az ingatlan kertjében található kút és ülepítő aknák biztonságos lefedéséről,

c)     biztosítsanak hulladékgyűjtő edényt/tárolót annak érdekében, hogy a hulladék ne halmozódjon fel a területen.

d)     a közegészségügyi-járványügyi biztonság megteremtése céljából nyújtson segítséget a lakóknak a patkányok kiirtásához.

 

 

2. Megítélésünk szerint – tekintettel a lakók panaszaira, helyszíni vizsgálatunk tapasztalataira, illetve a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat környezettanulmányára – az önkormányzati tulajdonban álló szükséglakást közegészségügyi szempontból szükséges lenne megvizsgálni. Erre tekintettel

 

felkérem

 

 

az ÁNTSZ Észak-Alföldi Regionális Intézet vezetőjét, hogy a közegészségügyi-járványügyi biztonság megőrzése, illetve megteremtése céljából vizsgálja meg az önkormányzat ingatlanát, és kezdeményezzen intézkedést az esetlegesen feltárt problémák megoldása érdekében.

 

3. A helyszíni vizsgálat során a jegyző arról tájékoztatta kollégáimat, hogy azon lakosok tekintetében, akik egészségügyi okok, vagy életkoruk miatt képtelenek maguk megoldani az önkormányzati tulajdonú ingatlanokban a fű lenyírását, a kert rendbetételét ott az önkormányzat segítséget nyújt. Tekintettel ezen gyakorlatra

 

j a v a s o l o m

 

a jegyzőnek, vizsgálja meg, hogy a szükséglakásokban lakók esetében szükség van-e az önkormányzat közreműködésére. Amennyiben élnek olyan bérlők a lakásokban, akiktől életkoruknál, vagy egészségi állapotuknál fogva nem várható el a lakáshoz tartozó terület rendben tartása, erről az önkormányzat közmunkásainak segítségével gondoskodjon.

 

4. A helyszíni vizsgálat során megállapítást nyert, hogy a szükséglakások hátsó része súlyosan megrongálódott. Erre tekintettel fennáll az ott élők egészséges környezethez, a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez való jog sérelmének veszélye. Emiatt az Obtv. 21.§ (1) bekezdése alapján 

 

k e z d e m é n y e z é s s e l

 

 

fordulok az Észak-Alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal vezetőjéhez, hogy az összeférhetetlenségi szabályokra tekintettel jelölje ki az illetékes elsőfokú építésügyi hatóságot. A kijelölt szerv az Étv. 47.§ (2) bekezdés d) pontja alapján vizsgálja meg a szóban forgó házrész állapotát, tegye meg a szükséges intézkedéseket és végső soron – amennyiben erre szükség van – gondoskodjon annak lebontásáról.

 

 

5. Az önkormányzat a családnak a szükséglakást a bérleti szerződés értelmében 2006. augusztus 15-től, a belvizes támogatás összegének felvételéiig, de legkésőbb 2007. március 15-ig adta bérbe. A család jogviszonya tehát jelenleg rendezetlen. Erre tekintettel sérülnek a panaszosok szociális biztonsághoz, valamint jogbiztonsághoz fűződő alkotmányos jogai, vagy e jogok megsértésének közvetlen veszélye áll fenn, ezért az Obtv. 21.§ (1) bekezdése alapján

 

 

k e z d e m é n y e z e m

 

az önkormányzat képviselő-testületénél, hogy rendezze a család jogviszonyát, vagyis hosszabbítsák meg a család bérleti szerződését, illetve kössenek új szerződést a bérlőkkel.

 

 

II. Megállapítottuk, hogy a polgármester elvonta az elsőfokú építésügyi hatóság hatáskörét, amikor felszólította a családot a ház állagának megóvása érdekében a minimális karbantartási munkálatok elvégzésére. Ezzel sérült a panaszosok jogbiztonsághoz fűződő joga. Erre tekintettel

 

felkérem

 

az Észak-Alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal vezetőjét, hogy törvényességi ellenőrzési jogkörében, illetve másodfokú hatóságként eljárva, vizsgálja meg és kísérje figyelemmel az elsőfokú építésügyi hatóság eljárásainak gyakorlatát. 

 

III. 1. A család mielőbb szeretne olyan megoldást találni, amely lakhatásukat hosszú távon biztosítaná. A panaszosok elsősorban a kártérítési összeg felhasználásával szerettek volna lakást vásárolni. Miután erre jelenleg nincs lehetőségük és az önkormányzat sem tudja önerőből megoldani a család lakás problémáját

 

javaslom

 

a cigány kisebbségi önkormányzat elnökének, hogy:

a panaszosok lakhatási körülményeinek megoldása érdekében pályázzon a Szociális és Munkaügyi Minisztérium és a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány által közösen meghirdetett ún. Intervenciós Alapból elnyerhető támogatásra.  A pályázat keretében a magánszemélyeket érintő, veszélyeztető lakhatási krízishelyzet elhárítása érdekében igényelhető anyagi támogatás. Ennek maximális összege: 1.000.000 Ft.

 

 

 

2. Annak érdekében, hogy a Cigány Kisebbségi Önkormányzat a szükséges feltételeket biztosítani tudja és a pályázat  érvényes legyen

 

felkérem

 

az önkormányzatának jegyzőjét, hogy minden szükséges – szakmai és adminisztratív – segítséget adjon meg a kisebbségi önkormányzat részére.

 

 

 

IV.  A helyszíni vizsgálat során megállapítottuk, hogy a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat nem vesz részt elég hatékonyan a család életében, bár erre igény lenne. A szociális biztonsághoz fűződő jog, valamint a gyermeki jogok védelme és a gyermekvédelmi törvényben foglaltak érvényesítése érdekében az Obtv. 21.§ (1) bekezdése alapján 

 

 

k e z d e m é n y e z e m

 

a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat vezetőjénél, hogy a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993 évi III. törvény 64.§ alapján fektessen nagyobb hangsúlyt az ellátási terület feltérképezésére, a segítséget igénylő személyek, illetve családok felkeresésére, ezen belül aktívan működjön együtt az önkormányzattal és a családdal a lakhatási és egyéb szociális problémáik megoldásában.

 

 

Budapest, 2007. szeptember „        .”

 

 

 

Dr. Kállai Ernő

 

 



[1]  A belvíz károk enyhítésére igényelhető támogatás igényléséhez szükséges a hivatalos kárfelmérés.

[2] Az ingatlanon több szükséglakás található.

[3] Magyarország folyóin 2006 tavaszán kialakult rendkívüli árvíz, valamint az ország egyes területein ezen év első hónapjaiban bekövetkezett jelentős belvíz miatt keletkezett károk enyhítéséről szóló 155/2006. (VII. 26.) Korm. rendelet

 

[4] A Kormány rendelet alapján: amennyiben a tulajdonos nem rendelkezett biztosítással, illetve WMA-val kötött szerződéssel, ha a lakóingatlan nem helyreállítható és a tulajdonos 2.000.000 forintot meg nem haladó értékben vásárol használt lakást, úgy 100%-os támogatás is biztosítható.

 

[5] 12. § Ha az elrendelt munkálatokat a kötelezett költségére és veszélyére a beépítési kötelezettség teljesítésének kivételével az építésügyi hatóság végezteti el, az ahhoz szükséges pénzügyi fedezet megelőlegezéséhez - elszámolási kötelezettséggel - forrás pályázható meg:

a) a Központi Környezetvédelmi Alapból (a továbbiakban: KKA) az arról szóló törvény rendelkezései szerint a beépítési kötelezettség teljesítésének kivételével, továbbá

b) az építésügyi bírságból a KKA-ba befolyt bevételből az ingatlan (építmény) fekvése szerint illetékes települési önkormányzatot, illetőleg az eljáró építésügyi hatóságot megillető részesedésből.

[6] A gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 6. § (4) bekezdése kimondja: A gyermeknek joga van ahhoz, hogy a fejlődésére ártalmas környezeti és társadalmi hatások, … ellen védelemben részesüljön.

[7] A gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 6. § (2) bekezdése szerint: A gyermeknek joga van ahhoz, hogy segítséget kapjon a saját családjában történő nevelkedéséhez, személyiségének kibontakoztatásához, a fejlődését veszélyeztető helyzet elhárításához, a társadalomba való beilleszkedéséhez, valamint önálló életvitelének megteremtéséhez.

[8] A gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 7. § (1) bekezdése kimondja: A gyermek szüleitől vagy más hozzátartozóitól csak saját érdekében, törvényben meghatározott esetekben és módon választható el. A gyermeket kizárólag anyagi okból fennálló veszélyeztetettség miatt nem szabad családjától elválasztani.

 

[9] A helyi önkormányzati szociális rendelet alapján átmeneti segély különösen azon rászorultak részére biztosítható: „akik önhibájukon kívül jövedelemmel nem rendelkeznek, alkalmanként jelentkező többletkiadásaik révén átmenetileg létfenntartást veszélyeztető élethelyzetbe kerültek, önmaguk vagy családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni, akinek alkalmi munkavállalási lehetősége egészségi állapota, ill. egyéb körülmények folytán korlátozott, akinek magas a rendszeres gyógyító ellátás költsége, illetve nagy értékű gyógyászati segédeszközre van szüksége és közgyógyellátásra jogosult, elemi csapás következtében létfenntartása átmenetileg lehetetlenné vált, feltéve, ha a családban az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj legkisebb összegét, egyedülálló esetén másfélszeresét nem haladja meg.”