Kisebbségi önkormányzat együttdöntési jogai nem állami, nem önkormányzati fenntartású kisebbségi intézmény igazgatójának kinevezése során.

Romákat érintő panasz.

A Baranya Megyei Cigány Önkormányzat (az érintett diákok és szülők egy-egy csoportjának véleményével egybehangzóan) úgy vélte, hogy a Gandhi Közalapítványi Gimnázium és Kollégium igazgatóválasztási eljárása során meghozott döntés jogellenes volt, mert a döntéshozó kuratórium nem kérte ki ehhez az érintett települési kisebbségi önkormányzat törvényben szabályozott egyetértését.

 

Értelmeztük a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény (Nektv.), a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (Kotv.), a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (Ötv.), a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény (Ütv.) és az intézmény szervezeti és működési szabályzatának (SZMSZ) releváns szabályait. 

A Nektv. 28. § (2) bekezdése az igazgatóválasztás során érvényesíthető egyetértési jogot csak a helyi önkormányzat által fenntartott és kisebbségi intézménynek minősülő közoktatási intézmények vonatkozásában biztosít.

 

[A Kotv. 121. § (6) bekezdése a kisebbségi intézmény fogalmát három egyidejűleg fennálló feltételhez kötötten értelmezi. Az a közoktatási intézmény minősül kisebbségi intézménynek, amelynek alapító okirata tartalmazza a nemzeti, etnikai kisebbségi feladatok ellátását, és e feladatokat a közoktatási intézmény ténylegesen ellátja, továbbá óvoda, iskola és kollégium esetében a tanulók legalább huszonöt százaléka részt vett a nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai nevelésben, illetve a nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelésben-oktatásban.]

 

Egy nemzeti vagy etnikai kisebbségi nevelésben-oktatásban részt vevő alapítványi iskola igazgatójának megválasztásával kapcsolatban a Kotv.  102. § (3) bekezdése az irányadó még akkor is, ha az adott intézmény (ahogy a Gandhi Gimnázium is) egyébként kisebbséginek minősül.

 

Egyetértési jog hiányában a Kotv.  102. § (3) bekezdése véleményezési joggal ruházza fel — fenntartótól függően — a települési vagy a területi kisebbségi önkormányzatot a nemzeti vagy etnikai kisebbségi nevelésben-oktatásban részt vevő intézmény működését érintő több alapvető fontosságú kérdésben, így a vezetőválasztással kapcsolatban is. 

 

Egy közalapítvány által fenntartott intézmény esetén alkalmazandó véleményezési jognak a fenntartó területi szintjéhez kötése azonban önmagában értelmezhetetlen, ezért, álláspontunk szerint, figyelemmel kell lenni a Kotv. 121. § (1) bekezdésének 20., 27. és 45. pontjára is.

 

20. körzeti feladat ellátása: körzeti feladatot lát el a közoktatási intézmény, ha öt év átlagában a szolgáltatásait igénybe vevők legalább ötvenegy százaléka a székhelytelepülés határain kívül élők közül kerül ki, beleértve a település külterületén élőket is; többcélú intézmény esetén akkor is, ha e feltételnek valamelyik intézményegysége megfelel.

27. országos feladat ellátása: országos feladatot lát el a közoktatási intézmény, ha a szolgáltatásait igénybe vevők legalább ötvenegy százaléka - az intézmény székhelyét leszámítva - legkevesebb öt különböző megyéből (fővárosból) élők közül kerül ki, feltéve, hogy az adott feladatot ellátó, szolgáltatást nyújtó közoktatási intézményből legfeljebb három működik az országban (például nemzeti, etnikai kisebbségi feladatot lát el, vallási, világnézeti tekintetben elkötelezett intézményként működik, gyógypedagógiai feladatot lát el)…

45. térségi feladat ellátása: térségi feladatot lát el a közoktatási intézmény, ha öt év átlagában szolgáltatásait legalább ötvenegy százalékban - az intézmény székhelyét leszámítva - kettőnél több megyében, illetve a főváros határain kívül élők veszik igénybe.

 

Ezen túl, mivel az intézmény szervezeti és működési szabályzatának 3.1. pontja — a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdésére és a 70. § (5) bekezdésére utalással — a helyi és megyei önkormányzatok által ellátott kisebbségi feladatokra is hivatkozik, amennyiben az intézmény (nyilvántartásai alapján) helyi feladatot lát el, a települési; ha körzetit, térségit vagy országosat, akkor pedig a területi cigány kisebbségi önkormányzatot illeti meg (illette volna meg) az igazgatóválasztás során véleményezési jog.

 

Egy közalapítvány által fenntartott kisebbségi oktatásban résztvevő, vagy kifejezetten kisebbséginek minősülő közoktatási intézmény vezetőjének megválasztásával kapcsolatban tehát a Kotv., meglepő módon, véleményezési jogot sem biztosít az érintett országos kisebbségi önkormányzatnak. A törvénynek a véleményezési/egyetértési jogokkal kapcsolatos „szabályozási logikája” itt megtörni látszik. A helyi önkormányzati intézményfenntartó kisebbségi nevelést-oktatást is érintő döntéshozatala ugyanis a kisebbségi nevelést-oktatást érintő fontos kérdésekben az érintett helyi, területi vagy országos kisebbségi önkormányzat együttdöntési jogával „terhelt”, az országos kisebbségi önkormányzat pedig főszabályként akkor tekinthető érintettnek, ha az intézmény térségi vagy országos feladatot lát el.

 

Az országos kisebbségi önkormányzat egyes esetekben települési kisebbségi önkormányzat hiányában, más esetekben a települési vagy területi önkormányzatok egyetértési joga mellett bír véleményezési joggal [Kotv. 85. § (4), 88. § (12) bekezdés]. A fővárosi/megyei fejlesztési tervet azonban saját jogon véleményezheti, a térségi vagy országos feladatot ellátó intézmény felvételi körzetének meghatározása esetén pedig egyetértési jog illeti meg. Ugyanígy, helyi önkormányzat által fenntartott, kisebbségi nevelést-oktatást is folytató, térségi vagy országos feladatot ellátó intézmény létesítéséhez, megszüntetéséhez, tevékenységi körének módosításához, nevének megállapításához, költségvetésének meghatározásához és módosításához, az intézményben folyó szakmai munka értékeléséhez, a szervezeti és működési szabályzat jóváhagyásához, nevelési programjának, pedagógiai programjának, pedagógiai-művelődési programjának, intézményi minőségirányítási programjának jóváhagyásához és végrehajtásának értékeléséhez is ki kell kérni az országos kisebbségi önkormányzat egyetértését. Sőt, ha a helyi önkormányzat fenntartásában lévő térségi vagy országos feladatot ellátó intézmény kisebbséginek minősül, úgy a vezető megbízása és megbízásának megszüntetése előtt is egyetértési joga van az országos kisebbségi önkormányzatnak. [Kotv. 88. § (1), 90. § (4), 102. § (12) bekezdés]

 

Mindebből következőleg, a kisebbségi nevelést-oktatást folytató, térségi vagy országos feladat ellátó, de nem önkormányzati fenntartású intézmények esetében is — a 102. § (12) bekezdésében szabályozott körben — véleményezési joggal kellett volna felruházni az országos kisebbségi önkormányzatot. 

 

Megjegyezzük, hogy az intézmény SZMSZ-ének 6. § 1. pontja csak az alkalmazotti közösségnek, a Szülői Tanácsnak és a diákönkormányzatnak biztosít az igazgatóválasztás kapcsán véleményezési jogot — amelyet a kuratórium formálisan tiszteletben is tartott —, vagyis a hatályos SZMSZ is módosításra szorul. (Felvethető természetesen az a kérdés is, hogy az SZMSZ megfelelő rendelkezésének hiányában az eddigi igazgatóválasztások során az érintett kisebbségi önkormányzat véleményezési joga érvényesülhetett-e.)

 

A ki nem kért vélemény miatt a települési vagy a területi cigány kisebbségi önkormányzat — a Kotv. 102. § (3), és a 84. § (12) bekezdéseire hivatkozással, szűk határidővel — a meghozott döntést keresettel megtámadhatja. Az csak a helyi/körzeti-térségi-országos feladat ellátásának tisztázása után derülhet ki, hogy a Pécsi Cigány Kisebbségi Önkormányzatot vagy a Baranya Megyei Cigány Önkormányzatot illeti-e meg a konkrét ügyben kereshetőségi jog. 

(A jogértelmezést bonyolítja-nehezíti, hogy a konkrét esetben többcélú intézményről van szó, így figyelemmel kell lenni a Kotv. 121. § (6) bekezdésének 2-3. mondatára is: Többcélú intézményben […] a nemzeti, etnikai kisebbségi feladatok ellátásában való részvételt intézményegységenként, illetve tagintézményenként kell vizsgálni. Ha az intézményegység, illetve a tagintézmény megfelel a kisebbségi intézményekre e bekezdésben meghatározott feltételeknek, a nemzeti, etnikai kisebbségi feladatok ellátásában részt vevő intézményegység, illetve tagintézmény tekintetében a kisebbségi önkormányzatot megilletik mindazok a jogok, amelyeket e törvény rendelkezései alapján a nemzeti, etnikai kisebbségi feladatok ellátásában közreműködő közoktatási intézmény tekintetében gyakorolhat.)

 

Az érvénytelenség megállapítása iránti esetleges per „eredményét”, a bíróság határozatának tartalmát előzetesen megjósolni nem lehet. Tény azonban, hogy egyrészt olyan eljárásjogi hibáról van szó, amely a döntéshozó határozatát érdemben nem köti, másrészt az érvénytelenség megállapítása — a Kotv. 84. § (13) bekezdése szerint — „a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokat nem érinti.”

Felhívtuk az ügyfél figyelmét arra is, hogy a másik járható jogorvoslati út: az ügyészséghez fordulás. Az ügyészség ugyanis törvényességi felügyeleti jogkörében — a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény (Ütv.) 13. § (1), 14. § (1) és (3) bekezdései alapján — a munkaviszonnyal összefüggő, törvénysértő egyedi döntéssel szemben óvást nyújthat be a döntéshozó szervhez a döntést követő három éven belül akkor is, ha ezzel jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokat sért.

Két fontos megjegyzést e lehetőség „eredményessége” vonatkozásában is tettünk: Mivel a két hivatkozott törvény, a Kotv. és az Ütv. nincs hierarchikus viszonyban, nyilvánvaló ellentmondásukat jogértelmezés útján nem láttuk feloldhatónak.

 

Az óvást a döntéshozó szerv köteles ugyan megvizsgálni, de ha nincs felettes szerve, ahogy adott esetben a közalapítvány kuratóriumának sincs, az óvás elutasítása esetén az érvénytelenség megállapítása iránti per lehetőségéhez jutunk vissza [Ütv. 15. § (3) bekezdés], ami viszont háromhónapos határidőhöz kötött. 

 

Bár rendkívül fontosnak tartottuk a Gandhi Közalapítványi Gimnázium példaértékű működésének, illetve a fenntartói jogokat gyakorló kuratórium jogszerű tevékenységének folyamatos biztosítását, mivel azonban az ügyészség törvényességi felügyeleti eljárása folyamatban volt (mint utóbb kiderült: állásfoglalásunkkal egyező véleményre jutott az ügyészség is), továbbá, a véleményezési jog jogosultja előtt a perindítás is nyitva álló lehetőség lett volna, további ombudsmani intézkedésre nem került sor.