Tagintézményben beindítandó kisebbségi nevelés-oktatás esetén, ha az adott településen nem működik kisebbségi önkormányzat, akkor (helyette) a székhely szerinti települési vagy a területi kisebbségi önkormányzatot megilleti-e az igényfelmérésben való közreműködés joga? A székhely intézmény alapító okiratának megváltoztatása esetén egyetértési joggal bíró „érdekelt” kisebbségi önkormányzatnak a területi vagy a települési kisebbségi önkormányzat számít-e? A kisebbségi önkormányzat kisebbségi oktatás megszervezésével és folytatásával kapcsolatos jogai fölötte állnak-e a szülők kisebbségi oktatás igényléséhez fűződő jogának?

Érintett kisebbség: német.

A területi kisebbségi önkormányzat előadta, hogy a városi általános iskola községi tagiskolájában helyi német közösség, vagyis az arra jogosult alanyi kör létezése nélkül szervezték meg a kisebbségi oktatást.  Sérelmezte, hogy a kisebbségi oktatás iránti igény felmérésébe e testületet nem vonták be, illetve, hogy az intézményi társulás létrejöttéhez, mint átszervezéshez nem kérték ki az egyetértését. Kérte továbbá annak kimutatását, hogy a községi tagintézmény kisebbségi közoktatási intézménynek minősül-e.

Tanulmányoztuk a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (Kotv.), a nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve és a nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 32/1997. (XI. 5.) MKM rendelet (Rendelet) releváns szabályait, és tájékoztatást kértünk a sokorói jegyzőtől.

A kisebbségi jog különjog, alanya a kisebbségi közösség és a kisebbséghez tartozó személy. Ennek megfelelően joggal való visszaélésnek minősül, ha arra nem jogosult igényli a kisebbségi törvény és más jogszabályok által biztosított nemzeti és etnikai kisebbségi jogokat.

A joggal való visszaélés kizárása, vagy legalábbis lehetőségének a csökkentése érdekében az intézményfenntartó helyi önkormányzatnak és az érdekelt kisebbségi önkormányzatnak a kisebbségi oktatás iránti igények felmérése során együtt kell működni. Ugyanakkor a kisebbségi identitású szülők (a törvény a kisebbségi hovatartozás fogalmát használja) közoktatási jogai függetlenek a kisebbségi önkormányzat kisebbségi oktatás megszervezésére irányuló kezdeményezésétől vagy ennek hiányától.

A szülők — az érintett kisebbségi önkormányzat kezdeményezése, illetve az igényfelmérésben való közreműködése nélkül, sőt, kifejezett tiltakozása ellenére is — igényelhetik a kisebbségi nevelés-oktatás megszervezését. A megfelelő szülői nyilatkozatok léte esetén csak másodlagos kérdés az, hogy melyik kisebbségi önkormányzat számít „érdekeltnek”.

A Kotv. 3. számú mellékletének I.2. pontja szerint: A nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozók részére az óvodai csoportot, iskolai osztályt akkor is meg kell szervezni, illetve fenn kell tartani, ha ugyanazon kisebbséghez tartozó nyolc gyermek, tanuló szülője kéri. A községi jegyző tájékoztatása szerint a Magyar Állam Kincstár a szülői nyilatkozatokat vizsgálta, a normatívaigénylést jogszerűnek ítélte. Vagyis, formai eljárási hibaként az sem járna a kisebbségi nevelés-oktatás egyértelmű jogellenesességével, ha igazolható volna, hogy a területi önkormányzat az „érdekelt” önkormányzat, amelyet az igényfelmérésbe nem vontak be.

A közoktatási törvény szabályozási logikája az „érdekeltséget” nem egyszerűen az intézmény fenntartójának szintjéhez, hanem (valójában, bár csak főszabályként) a nevelési-oktatási intézmény által ellátott feladathoz köti: kisebbségi közösséget is érintő helyi önkormányzati feladatok ellátása esetén a települési, megyei önkormányzati feladatok esetén a területi, térségi vagy országos feladatok esetén az országos önkormányzatot ruházza fel közreműködési/véleményezési/egyetértési jogokkal. Vagyis, a „fenntartótól függő” igényfelmérésben való közreműködési jog figyelmen kívül hagyása miatt adott esetben a városi német önkormányzat emelhetett volna szót — ha a közoktatási törvény a kisebbségi nevelést-oktatást folytató tagintézményekkel kapcsolatos kisebbségi önkormányzati jogokat nem rendezte volna külön szabállyal. A Kotv. 121. § (6) bekezdés utolsó mondata azokra a helyzetekre kínál megoldást, amikor a székhelyintézményi településen és a tagintézményi településen is működik kisebbségi önkormányzat. Ugyanakkor ez a szabály nem tartalmaz „az egyik hiányában a másik” típusú rendelkezést. Ha a tagintézmény vonatkozásában nincs együttdöntési jogokkal bíró kisebbségi önkormányzat, akkor — a jogszabály kifejezett felhatalmazásának hiányában — a székhely szerinti kisebbségi önkormányzatra ez a jog nem száll át.

Az átszervezéssel kapcsolatos egyetértési jogokkal kapcsolatos álláspontunk a beadványozóéval megegyezett. Egy intézményfenntartó társulás létrejötte mindenképpen az érintett intézmények alapító okiratának módosításával jár, vagyis átszervezésnek minősül. Ha az általános iskola német kisebbségi nevelést folytatott a társulási határozat meghozatala előtt, akkor a városi önkormányzatnak, mint fenntartónak a döntést megelőzően ki kellett volna kérnie a települési német önkormányzat egyetértését. Az egyetértést, álláspontunk szerint, minden olyan esetben meg kell tagadni, amikor a meghozni kívánt döntés a kisebbségi nevelés-oktatás létét veszélyezteti, színvonalát csökkenti. Az egyetértés megtagadása más esetekben joggal való visszaélésnek minősülhet. 

Megállapítottuk, hogy a községi tagintézményben a 2008/2009-es tanévben 4 tanuló vett részt a német kisebbségi oktatásban. Mivel a 4 fő a teljes tanulói létszám (22) kevesebb mint 25%-a, ezért  nem voltak rá alkalmazhatóak a kisebbségi intézményre vonatkozó szabályok.