Kisebbségi önkormányzati képviselő mandátumának megszűnése.

Érintett kisebbség: horvát

Egy kisebbségi önkormányzat tagja azt sérelmezte, hogy az ülésektől való egy éves távolmaradására hivatkozva megszüntették képviselői megbízatását. Állítása szerint tudatosan nem küldtek részére meghívókat, ezért nem tudott részt venni az üléseken. A panasz kapcsán nem indítottunk vizsgálatot, a panaszost jogi álláspontunkról tájékoztattuk.

Válaszlevelünkben kifejtettük, hogy a települési kisebbségi önkormányzati képviselő megbízatásának megszűnése a törvény erejénél fogva áll be az ülésekről történő egy éves távolmaradás tényének megállapításával. A kisebbségi törvény nem határozza meg, hogy milyen eljárás során szűnik meg a képviselői mandátum, ezért mögöttes jogszabályként a helyi önkormányzati képviselők jogállásáról szóló 2000. évi XCVI. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy a kisebbségi önkormányzat határozatban állapítja meg a képviselői megbízatás megszűnését, majd a következő munkanapon a határozatot megküldi az illetékes választási bizottság részére. Ez azért szükséges, mert a helyi választási bizottság jogosult nyilatkoztatni a sorrendben következő jelöltet, hogy elfogadja-e a képviselői megbízatást.

Az elmúlt években az akkor még törvényességi ellenőrzési jogkört gyakorló közigazgatási hivatalok egyes ügyekben azt az álláspontot képviselték, hogy a testületi ülésekről való távolmaradás szankciója nem alkalmazható, ha a képviselő ezért nem tudott részt venni a választott tisztségével járó munkában, mert azt nem tették számára lehetővé. Ebbe beleértendő az is, hogy nem kapott meghívókat az ülésekre.

Miután a panaszos képviselői megbízásának megszűnését megállapították, mandátuma csak akkor „éledhet fel”, ha a bíróság törvénysértőnek minősíti ezt a döntést. Így a panaszost arról tájékoztattuk, hogy vizsgálat folytatására nincs lehetőségünk, a sérelmes határozatot bírói úton támadhatja meg.