A NEK-4115/2009. számú panaszügy

Kisebbségi önkormányzati elnök intézkedési joga

                                                                       

                                                                                             

 

A panasz tárgya, az érintett kisebbségi közösség:

Állásfoglalás arról, hogy egy kisebbségi önkormányzati elnök testületi felhatalmazás nélkül részt vehet-e egy anyaországi magániskola népszerűsítésében.

Érintett kisebbség: német

 

A panasz tartalma és a vizsgálat menete:

Egy iskola közalkalmazotti közössége panasszal fordult hozzánk, amelyben egy területi kisebbségi önkormányzati elnök tevékenységét kifogásolták. Véleményük szerint az elnök törvénysértő módon járt el, amikor testületi felhatalmazás nélkül népszerűsített egy ausztriai magániskolát. Ebben az ügyben vizsgálatot folytattunk, és ennek megállapításairól tájékoztattuk a panaszost.

 

Megállapítások, intézkedések:

A múlt évben az alacsony tanulói létszám miatt megszüntették egy ausztriai általános iskola felső tagozatát. Az iskola működtetése érdekében „toborzást” kezdtek a magyarországi szülők körében: hirdetéseket tettek közzé, valamint a tájékozódást elősegítő megbeszéléseket is szerveztek. Sajtóhíradások tudósítottak arról, hogy az iskolában nem lesz tandíj, a gyermekek ingyen fogják kapni a tankönyveket, ugyanakkor bevezetik a magyar nyelv és irodalom tantárgyat, és a szülők kérésére vállalják, hogy magyar történelmet is oktatni fognak.

 

A kisebbségi önkormányzat elnöke több nyilatkozatában is egyértelművé tette, hogy támogatja ezt az elképzelést. Véleménye szerint a magyarországi tanulók színvonalasabb nyelvi oktatásban részesülhetnek az anyaországi magániskolában, mint a hazai intézményekben. Az elnök aktívan részt vett a magániskola melletti kampányban, így a szülők részére szervezett megbeszélések meghívóját közösen jegyezte az ausztriai település polgármesterével és az oktatási intézmény igazgatójával.

 

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 109. §-a kimondja, hogy magyar állampolgár engedély nélkül folytathat tanulmányokat külföldön, valamint tankötelezettségét külföldi nevelési-oktatási intézményben is teljesítheti. A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény (Nektv.) 14. §-a értelmében a kisebbséghez tartozó személynek joga van mind az anyaországok és nyelvnemzetek állami és közösségi intézményeivel, mind a más országokban élő kisebbségekkel való kapcsolattartásra.

 

E törvényi rendelkezésekre figyelemmel a szülőknek jogukban áll eldönteniük, hogy Magyarországon kívánják gyermekeiket taníttatni vagy egy külföldi oktatási intézményt részesítenek előnyben. Különösen így van ez azon szülők esetében, akik nemzetiségi identitásuk részének tekintik azt is, hogy gyermeküket egy anyaországi iskolába járassák.

 

Az elnök tehát a hatályos hazai jogszabályokkal összhangban lévő kezdeményezés mellé állt akkor, amikor támogatta a magyarországi tanulók ausztriai magániskolába való beiratkozását.

 

Az elnök tisztsége gyakorlása során a képviselő-testület döntései által meghatározott keretek között járhat el. Abban az esetben, ha egy kérdésben testületi határozat született, azzal ellentétes álláspontot – elnöki minőségében – nem képviselhet. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a kisebbségi önkormányzat elnöke ne fogalmazhatná meg saját véleményét a kisebbségi közösséget érintő ügyekben. Bizonyos esetekben kifejezetten rákényszerül arra, hogy testületi döntés nélkül is kifejtse álláspontját. Így például a helyi önkormányzat képviselő-testületének (közgyűlésének) ülésén az elnök képviseli a kisebbségi önkormányzatot. Nyilvánvaló, hogy nem lehetne érdemben tanácskozni, ha az elnök kizárólag akkor szólalhatna fel, ha erre előzetesen felhatalmazást kapott a kisebbségi önkormányzat testületétől.

 

Megállapítható volt tehát, hogy az elnök nem a területi kisebbségi önkormányzatot képviselte a magániskola ügyében, hanem saját véleményének adott hangot. Miután nem született ezzel ellentétes tartalmú testületi döntés, az elnök kijelentései nem értelmezhetők úgy, mintha tudatosan szembehelyezkedett volna a megyei önkormányzat hivatalos álláspontjával.

 

Az elnök akkor jár el a kisebbségi törvény szellemiségének megfelelően, ha megtalálja az egyensúlyt saját véleményének közlése, illetve a testületi álláspont képviselete között. A panasz arra utalt, hogy az elnök kifogásolt nyilatkozatai esetében ez az elvárás nem teljesült maradéktalanul, ez azonban nem jelenti azt, hogy eljárása törvénysértő lett volna.