Állásfoglalás a kisebbségi önkormányzatok adatkezelési jogáról.

Érintett kisebbség: cigány

Egy településen közfoglalkoztatást szerveztek. A kisebbségi önkormányzat a közreműködés érdekében az aktív korúak ellátásában részesülők névsorának átadását kérte a polgármesteri hivataltól. A kérést adatvédelmi akadályokra hivatkozva megtagadták, ezért a kisebbségi önkormányzati elnöke arról kérte állásfoglalásunkat, hogy jogában áll-e ezeket az adatokat megismernie. Álláspontunkat egyeztettük az adatvédelmi biztossal.

A panaszost tájékoztattuk a vonatkozó jogszabályi rendelkezésekről és azok helyes értelmezéséről. A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény rendelkezései értelmében a kérelemre indult eljárásban – beleértve természetesen a szociális ellátások kérelmezését is – vélelmezni kell, hogy érintett hozzájárult szükséges adatainak kezeléséhez. Ez a felhatalmazás azonban nem korlátlan, az önkormányzat adatkezelése hatósági feladatai ellátása során csak arra terjedhet ki, hogy az adott eljárást lefolytassa. Jelen esetben tehát ez a hozzájárulás kizárólag azt jelenti, hogy a segély iránti kérelem elbírálásához szükséges mértékben és ideig kezelheti az önkormányzat ezeket az adatokat. Az adatszolgáltatásra kizárólag akkor van lehetőség, ha a segélyben részesülő ehhez hozzájárult vagy törvény, illetve – az annak felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben kiadott – önkormányzati rendelet ezt elrendeli.

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény adatkezelésről szóló fejezete szűk körben állapítja meg a nyilvántartásban szereplő személyes adatok igénylésére jogosult szerveket. Nem teszi lehetővé, hogy a kisebbségi önkormányzat, illetve annak elnöke adatokat kérjen a szociális ellátásban részesülők nyilvántartásából. Egyedi megkeresés alapján kizárólag a kisebbségi önkormányzat azon képviselője kérheti az ilyen adatok szolgáltatását, aki egyidejűleg a helyi önkormányzat képviselő-testületének vagy szociális ügyekkel foglalkozó bizottságának is tagja. Ez a képviselő azonban a tudomására jutott adatokat nem adhatja át a kisebbségi önkormányzat testületének, illetve tagjainak.

Abban az esetben, ha a kisebbségi önkormányzat elnöke szószólóként olyan zárt ülésen vesz részt, ahol egyedi szociális ügyekben döntenek, szükségszerűen megismer személyes adatokat is. A szószóló ugyanakkor a megismert adatokat nem hozhatja nyilvánosságra, nem élhet vissza azokkal. Ez a jogosultság nem értelmezhető úgy, hogy a kisebbségi önkormányzat elnöke szószólói minőségében adatokat kérhet a szociális ellátásban részesülők nyilvántartásából. Kizárólag azokat a személyes adatokat ismerheti meg, amelyek a helyi önkormányzat képviselő-testületének ülésén vagy az azokhoz kapcsolódó előterjesztésekben szerepelnek.

A hatályos törvényi rendelkezések nem teszik lehetővé, hogy a roma munkavállalókról a közfoglalkoztatást szervező helyi önkormányzatok nyilvántartást vezessenek. Gyakori ezért, hogy a munkaerő kiválasztásába bevonják a cigány kisebbségi önkormányzatokat. Az ilyen programok sikeres lebonyolítása érdekében indokolt a helyi önkormányzatnak, illetve a cigány kisebbségi önkormányzatnak együttműködnie. Ennek adatvédelmi szempontból is elfogadható módja, ha az aktív korúak szociális ellátásában részesülőket a jegyző tájékoztatja a cigány kisebbségi önkormányzat részvételével megvalósítani kívánt foglalkoztatási programról. Így hozzájárulhatnak ahhoz, hogy személyes adataikat – kifejezetten a programba való bekerülésük érdekében – megismerhesse a kisebbségi önkormányzat. Az érintett munkavállalókat egyértelműen és részletesen tájékoztatni kell az adataik kezelésével kapcsolatos minden tényről, így különösen az adatkezelés céljáról és jogalapjáról, az adatkezelésre és az adatfeldolgozásra jogosult személyéről, az adatkezelés időtartamáról, illetve arról, hogy kik ismerhetik meg az adatokat. A tájékoztatásnak ki kell terjednie az érintettek adatkezeléssel kapcsolatos jogaira és jogorvoslati lehetőségeire is.

A nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozásra vonatkozó adat az Avtv. rendelkezései értelmében különleges személyes adatnak minősül. Abban az esetben tehát, ha a kisebbségi önkormányzat kifejezetten roma munkavállalók adatait kezeli, ehhez az érintettek írásos hozzájárulása szükséges.

A panaszost tehát arról tájékoztattuk, hogy a polgármesteri hivatal ügyintézői jogszerűen tagadják meg, hogy adatot szolgáltassanak a szociális ellátásban részesülők nyilvántartásából a kisebbségi önkormányzat testületének. Annak azonban nincs adatvédelmi akadálya, hogy a segélyben részesülők a cigány kisebbségi önkormányzat közreműködésével zajló foglalkoztatási programban való részvételük érdekében – az adatvédelmi törvényben meghatározott tájékoztatást követően – hozzájáruljanak személyes adataik a cigány kisebbségi önkormányzatnak való átadásához. A kisebbségi önkormányzat ezeket az adatokat az adatvédelmi törvény rendelkezéseit betartva kezelheti.