Gyermek kihallgatása törvényes képviselő jelenléte nélkül, a panaszos roma származású.

Egy édesanya tett panaszt hivatalunknál amiatt, hogy gyermekét szülő jelenléte nélkül hallgatta ki a rendőrség. Az illetékes rendőrkapitányságtól kért tájékoztatást áttekintve, észrevételeinkkel a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény 13.§-ában foglaltak alapján az illetékes megyei főügyészséghez fordultunk és felkértük a vezető főügyészt, hogy törvényességi felügyeleti jogkörében eljárva vizsgálja meg az ügyben elrendelt nyomozást törvényességi szempontból.

A nyomozati iratokat megvizsgálva az ügyészségi vizsgálat megállapította, hogy a nyomozó hatóság megsértette a reá irányadó jogszabályokat az eljárás során, mivel a helyszíni szemle megtartásán túl sor került az addig beszerzett adatok alapján elkövetőként felmerült gyermekek meghallgatására is. Halaszthatatlan nyomozási cselekményként az elsődlegesen intézkedő rendőr nem hallgathat meg tanúkat, illetve kérdezhet ki olyan személyt, akivel szemben olyan adat merül fel, hogy a bűncselekmény elkövetőjeként számba jöhet.

Az ügyészség megállapította, hogy a nyomozó hatóság megsértette a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény rendelkezéseit, amikor a bejelentést követően, a nyomozás elrendelése előtt megkereste és kikérdezte a gyermekeket, mivel a törvény adatgyűjtés keretében nem ad lehetőséget sem gyermekkorú, sem felnőttkorú személy meghallgatására.

Amennyiben a később beszerzett bizonyítékok a megalapozott gyanúhoz elegendőnek bizonyultak volna, a gyermekkorú személyeket még a nyomozás elrendelését követően sem lehetett volna kihallgatni törvényes képviselőjük, vagy az eseti gondnok jelenléte nélkül.

A Belügyminiszter irányítása alá tartozó nyomozó hatóságok nyomozásának részletes szabályairól és a nyomozási cselekmények jegyzőkönyv helyett más módon való rögzítésének szabályairól szóló 23/2003. (Vl.24.) BM-IM együttes rendelet 168.§ (1) bekezdése értelmében, ha a gyermekkorúval szemben annak megalapozott gyanúja merül fel, hogy cselekményével bűncselekmény törvényi tényállását valósította meg, amennyiben erről vallomást tesz – törvényes képviselője vagy eseti gondnoka jelenlétében – ki kell kérdezni és az általa elmondottakat jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A fenti paragrafus (2) bekezdése szerint továbbá a törvényes képviselő, illetve az eseti gondnok aláírásával igazolja, hogy a jegyzőkönyv a gyermekkorú által elmondottakat tartalmazza.

Mindezek alapján az elsődlegesen intézkedő rendőr az ügyben akkor járt volna el törvényesen, ha az elkövetőként felmerült gyermekek kikérdezésétől eltekintett volna, őket a nyomozás elrendelését, valamint a megalapozott gyanú közlését megalapozó bizonyítékok beszerzését követően, törvényes képviselőjük vagy eseti gondnok jelenlétében hallgatja ki, melyről jegyzőkönyvet készít.

A vizsgálat során a feltárt jogszabálysértésekre tekintettel a konkrét ügyben az illetékes megyei főügyészség jelzéssel élt az ügyben eljárt rendőrkapitányság vezetője felé a jogszabályi rendelkezések jövőbeni maradéktalan betartása érdekében.