Nemzetiségi anyakönyvi kivonat kérése elhunyt szülők házasságkötéséről.

Egy budapesti anyakönyvvezető fordult hivatalunkhoz azzal a kérdéssel, hogy kiadható-e nemzetiségi anyakönyvi kivonat már elhunyt személyek házasságkötéséről, akik maguk korábban nem kértek ilyet. A kérdés tehát az volt, hogy a leszármazó nyilatkozhat-e felmenői nemzetiségi hovatartozásáról. A jogértelmezési kérdés kapcsán megvizsgáltuk a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény vonatkozó előírásait.

A törvény 12.§-a előírja, hogy „A kisebbséghez tartozó személynek joga van saját és gyermeke utónevének szabad megválasztásához, családi és utónevének anyanyelve szabályai szerinti anyakönyveztetéséhez és annak – jogszabályban meghatározott keretek között – hivatalos okmányokban való feltüntetéséhez. A nem latin írásmóddal történő bejegyzés esetén kötelező a fonetikus, latin betűs írásmód egyidejű alkalmazása is.” Ugyanezen törvény 7. § (1) bekezdésében foglaltak szerint „Valamely kisebbséghez való tartozás vállalása és kinyilvánítása az egyén kizárólagos és elidegeníthetetlen joga. A kisebbséghez való tartozás kérdésében – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – nyilatkozatra senki sem kötelezhető.” Tehát a jogszabály egyértelműen szabályozza, hogy mindenki a saját kisebbségi identitásáról, és saját maga, illetve gyermekei kisebbségi anyakönyvezéséről nyilatkozhat, a felmenőkéről nem.